"Magyarországon még mindig az a posztkádári logika működik, hogy lopni igazából nem probléma"

"Magyarországon még mindig az a posztkádári logika működik, hogy lopni igazából nem probléma"

Közel és távol Európától címmel rendezett konferenciát a Republikon Intézet, a csütörtöki eseményen pedig meghívottként Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke és EP-képviselője, Rónai Sándor, a DK EP-képviselője és Tetlák Örs, az LMP elnökségi tagja, egyben Érd alpolgármestere vett részt. A fő témát az európai uniós források körüli, toporogva haladó folyamat adta.

Szerdán döntött arról az Európai Bizottság, hogy támogatja a gazdasági helyreállítási alaphoz tartozó magyar terv elfogadását, ami 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást jelent Magyarország számára, szigorú feltételek mellett. Közben a Bizottság szintén bejelentette, változatlanul azt javasolja, hogy függesszék fel a 2021-2027-re szóló 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) kohéziós, felzárkóztatási támogatást. A végső döntés azonban még a Tanács kezében van, és várhatóan decemberben ki is derül a befagyasztott pénzek sorsa.

Elsőként Gyöngyösi Márton szólt, aki leszögezte,az EU tagállamaként Magyarországnak járnak az uniós források, csak vannak bizonyos játékszabályok, amiket be kellene tartani. 

“Az Európai Bizottság, amely afelett őrködik, hogy az EU adófizető állampolgárainak pénzét a tagállamok helyesen és átlátható módon költsék el, feltételeket szabott annak, hogyan, miként juttatja el a tagállamokhoz ezeket a forrásokat.” Tehát azok nem az állam saját pénzét jelenti – fűzte hozzá.

“Magyarországnak ezek a pénzek járnak, viszont az Európai Bizottságnak őrködnie kell a helyes elköltésük felett”

Gyöngyösi szerint nem igaz csak az, hogy Magyarországnak járnak ezek a pénzek, és az EU-nak semmi köze ahhoz, hogyan költsük el, ez egy féligazság. Ahogy az sem igaz, hogy ezek a források hazánknak nem járnak. Járnak, de feltételeket kell teljesíteni – húzta alá a Jobbik EP-képviselője.

Mint rámutatott, a probléma azzal van, hogy Magyarország ezen feltételeket nem tudja teljesíteni, nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani az uniós intézmények felé, hogy a helyreállítási vagy a kohéziós pénzek nem lesznek ellopva. Kiemelte:

“Az egyetlen olyan biztosíték, amelyet nem kellene magyarázni, és nagyon gyorsan megtörténhetne, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.”

Ez szerinte egy tökéletes garanciát adna a korrupcióval szemben, mivel a szervet azért hozták létre, hogy az EU-s forrásokkal kapcsolatban vizsgálódhasson, és a vádat képviselhesse. Eközben a nemzeti szuverenitás sem csorbul, mert ugyanúgy a magyar bíróság hozná meg az ítéleteket, az Európai Ügyészséghez csak a folyamat elindítása és a vád tartozna, Polt Péter legfőbb ügyész helyett – tette hozzá.

Gyöngyösi Márton
Béli Balázs/Alfahír

Gyöngyösi arra is kitért, a hazánkban nemrég létrehozott Integritás Hatósághoz nem fűz túl sok reményt. Azt ugyanis egy párhuzamos intézménynek tartja a magyar ügyészség és rendőrség mellett, melyeknek hivatalból feladata fellépni a korrupcióval szemben. Hozzáfűzte:

“Ha kell Integritás Hatóság, legyen, de akkor tegye a dolgát.”

Úgy tűnik, hogy ez a hatóság nem kezdte meg a munkáját, nem jár utána a korrupciós ügyeknek.

“Szeretném, ha Magyarországról be tudnánk bizonyítani, hogy nem egy félfeudális banánköztársaság”

– emelte ki a Jobbik elnöke, aki szerint a Bizottság tegnapi felemás döntése fényében Magyarország bajban van.

Gyöngyösi arról is beszélt, hogy az EU működési mechanizmusa nehézkes, kompromisszumos megoldásokon alapul.

Arra szerinte az Európai Unió történelmileg nem volt felkészülve, hogy a források lehívása a kormányok által egy “kétirányú utcát” is jelenthet, hiszen nem csak demokratizálódó országok vannak, hanem olyan is akad, ahol meghekkelik a rendszert, mint az Orbán-kormány esetében.

A jobbikos politikus megjegyezte, mindenhol van korrupció mint rendszerhiba, de úgy gondolja, mostanra Magyarországon kiépítették a rendszerszintű korrupciót. Ezt a különbséget viszont szerinte Brüsszelben nem teljesen értik.

Elmondta, hogy sajnos az ellenzék is beleesett abba a magyar mentalitást tükröző hibába, hogy mindenért más, külső tényező a felelős, mint a kormánypropagandában a brüsszelezés vagy a sorosozás. Ennek pedig szerinte az a hátulütője, hogy a megoldás is valaki máson múlik, jelesül azt az EU-tól várjuk.

“Magyarországon még mindig az a posztkádári logika működik, hogy lopni igazából nem probléma, és te is lopnál, ha ott lennél”

– festette le a felfogás lényegét, ami miatt akár egy korrupt polgármestert is újraválasztanak. Hangsúlyozta:

Orbán Viktort nem Brüsszelben fogják leváltani, Orbán rendszerétől vagy a magyar választópolgárok fognak megszabadulni, vagy senki más. Gyöngyösi szerint addig is ki kell találni, ehelyett milyen víziót szeretnénk kínálni.

Az elmúlt 30 évben kialakult egy olyan magyar gazdaság, amelyik alapvetően fenntarthatatlan, csak a nagyiparra épül és rengeteg energiát fogyaszt – jelentette ki, hozzáfűzve, rossz feltételekkel csatlakoztunk rá a globális gazdaságra, több hozzáadott érték megteremtésére volna szükség. A Jobbik vezetője szerint utóbbiért a mindenkori magyar kormányok felelősek, és ez a rendszerváltás korszakának csődje.

Úgy látja, az Orbán-kormány a putyini modell alapján tökélyre fejlesztette az “illiberális narratívaépítést”, emiatt pedig nehéz szétszálazni az egyes ügyeket, témákat egymástól a politikában. Ezzel a párhuzamos valósággal szerinte összezavarják a “NER-en kívüli világot”, és a nemzetközi szinten való terjesztés végett is baljós előjel. Ezzel szemben a kormánynak mindenki számára értelmezhetővé kellene tennie, mi hogyan működik az EU-ban.

Gyöngyösi szerint nem ördögtől való a vétó intézménye, de

az Orbán Viktor által alkalmazott vétózások mögött “csak dac van és keresztbefekvés”.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz egybevonta az önkormányzati és az EP-választás időpontját, arról beszélt, hogy más a logikája a két választásnak. Az ellenzéki pártok összezavarásán túl pedig még megválaszolatlan kérdésnek tartja, mi lehetett a fő motivációja a döntésnek. Gyöngyösi emögött “a maradék önkormányzatiság felszámolását” sejti. 

Gyöngyösi Márton, Cseh Katalin és Rónai Sándor
Béli Balázs/Alfahír

A tegnapi nap egy szomorú nap volt, mert egyértelművé vált, hogy magyar emberek milliói fognak kárt szenvedni Orbán Viktor miatt, aki cserbenhagyta az országot

Hírdetés

– kezdte reagálását Cseh Katalin a bizottsági döntés kapcsán.

A momentumos EP-képviselő emlékeztetett, az elmúlt időszakban mindenféle vádat kaptak a kormánymédiától, hogy az ország ellen dolgoznának, miközben az Orbán-kormány miatt esünk el 3000 milliárd forintnyi forrástól.

Rávilágított, minden egyes tagállam megkapta szóban forgó támogatásokat, mi viszont a legutolsóként is képtelenek voltunk megfelelni az ahhoz szükséges feltételeknek.

“Fel vagyok háborodva, hogy olyan kormánya van Magyarországnak, amelyik miatt egy magyar középosztálybeli, egy magyar nyugdíjas, vagy egy magyar vállalkozás sokkal nehezebben fogja tudni átvészelni ezt a telet, meg ezt a nagyon nehéz gazdasági időszakot, mint egy szlovén, észt vagy portugál”

– fogalmazott Cseh Katalin, aki emiatt úgy látja,

Navracsics Tibornak egy ekkora bukó után az lett volna a minimum, hogy lemond.

A momentumos politikus azt is elképesztőnek tartja, hogy a források miatti tárgyalások ideje alatt a kormány a katatörvény gyorsított megszavazását sem szégyellte megtenni, majd cinikusan kommunikáltak róla.

Cseh Katalin kijelentette, Gyöngyösi Mártonnal teljesen egyetért abban, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hónapokkal korábban megoldotta volna a problémát. Ezt az ügyet pedig 700 ezer magyar állampolgár az aláírásával is támogatta, amikor az ellenzéki pártok e mellett kampányoltak – idézte fel.

Elmondta, hogy az utóbbi időben lobbiztak a Bizottságnál azért, hogy legalább a kormányt megkerülve, közvetlenül juthassanak hozzá a forrásokhoz az önkormányzatok, civil szervezetek. Egyre több a közvetlen forrás, de még “fel kell pörgetni ezt a folyamatot” – fogalmazott, majd optimistán hozzátette:

“Remélem, hogy Orbán Viktor és kormánya is észhez fog térni, és be fogja tartani az európai unió kért feltételeket.”

Arra is kitért, hazánkban az ellenzéki vezetésű önkormányzatok jellemzően kevéssé vagy egyáltalán nem tudnak nyerni pályázatokon, míg a kormánypárti településeknél nincs ilyen gond. Ezzel szemben Cseh szerint magát az ötletet, a tervet, a kompetenciát kellene nézni, nem a politikai színezetet. Úgy látja, ha helyi fideszes vezetés jogosan nyeri el közvetlenül a pénzt egy projekthez, az rendben van.

Cseh Katalin szerint az EU-nak át kellene gondolni, hogy több közvetlenül megpályázható forrásra nyíljon lehetőség, ne csak kormányzati szinten. De már mostanáig is több mint 20 százalékkal nőtt a közvetlen uniós források aránya – jegyezte meg. Mint fogalmazott:

“Orbán Viktor nem egyenlő a népével.”

A Momentum politikusa elmondta, elismeri, ha valakinek problémája van az EU-val, neki is számos gondja van, a kormánynak viszont csak problémája van, ahelyett, hogy konstruktív lenne a döntéseknél.

Azt illetően, hogy a két választás egy időben lesz megtartva, Cseh Katalin azt mondta, ezt kihívásnak tekinti, szerinte az ellenzéknek az a feladata, hogy alkalmazkodjon az új felálláshoz, és arról kell beszélni, milyen víziót képzelnek el az országnak. Úgy gondolja, Magyarországnak végre a győztes oldalra kell állni.

Gyöngyösi Márton, Cseh Katalin, Rónai Sándor és Tetlák Örs
Béli Balázs/Alfahír

Rónai Sándor először arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypropaganda dacára Orbán Viktor mind a nyolc szankciós csomagot megszavazta.

A DK EP-képviselője szerint eljutottunk odáig, hogy az Európai Parlament háromnegyedes többséggel megszavazta, hogy függesszék fel a kormány számára az uniós pénzeket, mert a 17 ígéretüknek nem tudtak eleget tenni.

Rónai hozzáfűzte, az EP-nek is volt egy olyan javaslata, hogy a kormány helyett közvetlenül a magyar embereknek adják oda a forrásokat, például az önkormányzatokon keresztül. Ehhez érkezett egy módosító indítvány, amelyet a fideszes Hidvéghi Balázs adott be azért, hogy az említett javaslatot töröljék, ha maga a kormány sem juthat hozzá a pénzekhez.

“Ha létezik hazaárulás, akkor ez az”

– vélekedett a DK-s politikus, aki szerint a pénzekhez történő hozzájutásnak épp a Fidesz szab gátat.

Rónai döbbenetesnek nevezte azt is, hogy tegnap Varga Judit igazságügyi miniszter úgy reagált, hogy nem csupán elfogadta a Bizottság a kormány tervét, hanem azt a legjobbnak minősítették. Valójában úgy döntöttek, hogy ez a program így nem alkalmas elfogadásra – mutatott rá.

Szóba hozta a támogatások mellett a 9,6 milliárd eurós hitelt is, amit 0,4 százalékos kamattal lehetett volna felvenni az EU-tól, de Orbán Viktor erre “dölyfösen” azt mondta, hogy ez neki nem kell. Eközben a 4,5 százalékos Paks2-hitelre igent mondott – hívta fel a figyelmet Rónai, aki épp ezért óva int a keleti hitelektől. 

Orbán Viktor kétszer lopta meg a magyar embereket az elmúlt 12 évben, amikor gyakorlatilag minden forrást ellopott, és másodjára pedig most, amikor az ő fékevesztett korrupciója miatt közel 3000 milliárd forintos kár éri a magyar embereket

– fogalmazott a DK politikusa, szomorúan megjegyezve, hogy pont most csomagol össze a konferencián megjelent HírTV stábja.

Rónai Sándor is úgy látja a bizottsági döntés nyomán, nemhogy győzelmi jelentést, hanem lemondást kéne bejelenteni.

Szólt arról is, az elmúlt 12 év másról sem szólt, mint a fideszes salátatörvények okozta politikai csapdahelyzet, ami nehéz döntések elé állította az ellenzéket.

A DK-s politikus szerint cinikus, ahogy halogatja a kormány a finnek és a svédek NATO-csatlakozásának ratifikálását, amíg ki nem derül az uniós pénzek sorsa.

A 2024-es választások tétje szerinte az, hogy Orbán Magyarországa vagy európai uniós ország leszünk-e, ehhez pedig az ellenzéknek meg kell mutatnia, milyen alternatívát kínál.

Tetlák Örs
Béli Balázs/Alfahír

Tetlák Örs elmondta, javarészt egyetért az eddig elhangzottakkal, majd kifejtette, annak a február óta tartó “pávatáncnak”, amit Orbán-kormány folytatott, már rég vége kellett volna szakadnia, mivel azóta már teljesen más helyzetbe került Európa.

“Az orosz agresszió a kapuknál, itt van a szomszéd országban, ehhez képest nemhogy nem változtatott a kormány az addigi politikájával, a kettősségével vagy féregmozgásával, hanem a lehető legrosszabb irányba köteleződtek el továbbra is”

– hangsúlyozta az LMP elnökségi tagja, aki hiányolta, hogy nincs egy üzenet, ami egybehangzó lenne.

Tetlák szerint ha a kormány hiteles akarna lenni, Schadl György és Völner Pál korrupciós ügye óta Varga Juditnak már rég nem szabadna miniszternek lennie.

Az Integritás Hatóságot bírálta, majd azt mondta, az Európai Ügyészség jó megoldás lenne, bár nem csak Magyarország nem csatlakozott hozzá, elég lenne, ha megfelelően működne a hazai ügyészség.

Az LMP-s politikus egyetért azzal, hogy Orbán Viktor cserben hagyta az országot, de az EU mostani időzítését is borzasztónak tartja, mivel a gazdasági és a fűtési helyzet kemény időszakot hoz a következő hónapokban. Hozzáfűzte:

“6-8-10 évvel ezelőtt sem loptak kevesebbet.”

Tetlák Örs beszélt arról is, hogy óriási híve a közvetlen finanszírozásnak, a szubszidiaritás elve mellett a hétköznapi tanulságai miatt is. Abban viszont nem biztos, hogy erre minden magyar önkormányzati szereplő fel lenne készülve, illetve el tudna boldogulni az uniós pályázatok terén. Úgy látja, a településeknek sokat kell még fejlődni a partnerségek kialakításában is.

Kifejtette, tetten érhető volt az utóbbi évtizedben, hogy a kormány az EU-s pénzek jelentős részét nyugat-európai multikon keresztül visszatolja, ami nagy baj, mivel a forrásoknak Magyarországon kellene maradnia. Szintén 
károsnak nevezte a “nemzeti tőkésosztály” teljesen gátlástalan kiszolgálását, az oligarchák és a nómenklatúra finanszírozását.

30 éve nem hallunk mást, mint hogy mindig mindenki a kis- és középvállalkozásokat szeretné támogatni. Egyszer valakinek el kéne kezdeni

– jegyezte meg Tetlák.

Az LMP-s alpolgármester szerint környezeti szempontból túl sok akkumulátorgyárat telepítenek hazánkba, így ez már az ötvenes évekbeli “vas- és acél országa” helyzetre emlékezteti:

“Most úgy néz ki, hogy az akkumulátorsav országává szeretnénk változni.”

Tetlák azt is aggályosnak tartja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra” tízezermilliárdokat költ a kormány a jelenlegi szűkös helyzetben.

Az ellenzéki politikus kiemelte, a kormány egyrészt elvágta a közvetlen pályázási lehetőséget az önkormányzatok számára, másrészt egyelőre se közvetett, se közvetlen forrás nem áll rendelkezésre. A településeknek pedig még kevés rutinja van az uniós pályázati folyamatot illetően, ráadásul kevés szakértő is maradt az országban – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy az uniós intézmények meglehetősen messze állnak az állampolgároktól, ezt pedig komoly hiátusnak látja. Tetlák szerint Orbán afrikai modellt kíván meghonosítani a hitelezés és a korrupció vonatkozásában is, és ez rendkívül veszélyes a magyar gazdaságra, fokozza a kitettségünket.

A zöldpolitikus azt is hiányolta, hogy a helyreállítási pénzek több mint egyharmadát klímavédelmi célokra kellene használnia a kormánynak, ám ehelyett épp ellehetetleníti ezen törekvéseket.

A két egyszerre tartott választás kapcsán úgy fogalmazott, bízik a választók bölcsességében, mivel helyi szinten általában jól ismerik a jelölteket.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »