Az elmúlt bő évtized szentföldi magyar ásatásairól jelentetett meg könyvet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Vörös Győző ókorkutató régészprofesszor munkája a jordániai Machaerus várának feltárását mutatja be.
Vörös Győző vezetésével, az MMA égisze alatt 2009-ben nyert koncessziót 20 évre magyar kutatócsoport a jordániai Machaerus várának feltárására, dokumentálására és műemléki helyreállításának megtervezésére – idézte fel az MMA közleménye.
Mint írták, a Holt-tenger partján magasodó vár nem egyszerűen régészeti lelőhely, hanem „titokzatos evangéliumi helyszín”. A Bibliából ismert Keresztelő Szent János lefejezését a korabeli zsidó történetíró, Josephus Flavius A zsidók története című történeti munkájában örökítette meg, megjelölve az esemény helyszínét, ezzel a történettudomány számára is hitelesítve az evangéliumi történetet. Vörös Győző szerint e forrás valóságtartalma vitán felül áll, és büszke arra, hogy magyarként ilyen jelentős bibliai helyszínen vezethet feltárásokat.
Mind a négy evangélium tudósít János bebörtönzéséről, Márk és Máté pedig még a gyilkosság részleteit is bemutatja, amely Heródes Antipas születésnapján történt, miután Salome hercegnő (nevét szintén Josephus Flaviustól tudjuk) táncolt neki. Az ősi erődöt, az első várat még Alexandros Janneos hasmoneus uralkodó építtette a nabateusok támadásai ellen. Soha nem foglalták el az erődöt, de Kr. e. 63-ban ez sikerült a rómaiaknak. Nagy Heródes később helyreállíttatta az erődöt, és hatalmas, szépséges palotává alakíttatta. Jeruzsálem eleste után 70-ben nagyon sok zsidó menekült ide, de két évre rá a várat teljesen lerombolták.
A bibliai helyszín hosszú évszázadokra feledésbe merült, miután a rómaiak az 1. században lerombolták, és kopár hegyként magasodott a következő két évezred folyamán. 1968-ban egy jeruzsálemi régészprofesszor, August Strobel egy 3,5 kilométer hosszú körsánc nyomait és elszórtan fontos felszíni leleteket talált – ezek alapján feleltette meg a helyszínt Josephus Flavius leírásának.
Ezt követően egy amerikai mecénás támogatásával indult meg a kutatás, amely később megrekedt, a feltárt leletek az Egyesült Államokba kerültek. 2009-ben XVI. Benedek pápa jordániai látogatásán jelezte, hogy 2029-ben, Keresztelő Szent János lefejezésének 2000. évfordulójáról méltó megemlékezés lehetne, ha a keresztény hívek számára új zarándokhelyként látogatható lenne a hegy. Így nyerte el a jordán állam támogatását a machaerusi kutatás.
Vörös Győző professzor korábban három, angol nyelven megjelent kötetben dokumentálta a nemzetközi kutatócsoport munkáját, magyarul először a Ferenc pápa idén szeptemberben esedékes budapesti látogatása tiszteletére megjelenő kötetben adja közre az általa vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalását.
A szerző – akit idén májusban a Vatikánban a Pápai Akadémiák Aranyérmével tüntettek ki – a kötet első fejezetében történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusban mutatja be a machaerusi eseményeket. A második és harmadik részben a helyszín régészeti feltárása, építészeti, bibliai és kulturális örökségének részletei szerepelnek.
A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet albumszerű élményt nyújtva ismerteti meg az olvasót a keresztény, az iszlám és a zsidó kultúrkincs számára egyaránt jelentős történeti emlékkel. (MTI, Creative Commons)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
