Csempészhálózat felszámolását sürgeti a főtanácsadó

Csempészhálózat felszámolását sürgeti a főtanácsadó

Az embercsempészet nem magányos tevékenység, vannak felderítők, pihentetők, okmányhamisítók, járműbeszerzők és futárok is, de akik az egésznek a hasznát lefölözik, azok soha nem mennek a határ közelébe. Az ENSZ egyik jelentése szerint Európában az embercsempészek és a migránsok nagy része afgán.

Akkor lehet sikerrel járni a szervezett bűnözés ellen – akár kábítószer-, fegyver- vagy embercsempészcsoportokról van szó -, ha sikerül a hálózatukat felszámolni – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az InfoRádió Aréna című műsorában pénteken.

Hírdetés

Bakondi György kifejtette: az embercsempészet nem magányos tevékenység, vannak felderítők, pihentetők, okmányhamisítók, járműbeszerzők és futárok is, de akik az egésznek a hasznát lefölözik, azok soha nem mennek a határ közelébe. Az ENSZ egyik jelentése szerint Európában az embercsempészek és a migránsok nagy része afgán, elsősorban az ő szervezésükben érkeznek a határokhoz az illegális bevándorlók.
   
Jelentősen csökkent ugyanakkor a Szerbia felől Magyarországra lépő migránsok száma, miután a tavalyi utolsó negyedévben a szerb hatóságok komoly erőket vezényeltek a határ közelébe, a szervezett embercsempészbandák ezért elhagyták a térséget – közölte a belbiztonsági főtanácsadó.
   
Idén eddig csaknem 900 határsértőt fogtak el Magyarországon és 24 embercsempész ellen indítottak eljárást, ez pedig közelít a 2015 előtti „békeidők” adataihoz, ami után viszont 400 ezer illegális bevándorló érkezett az országba. A szerb-magyar határról Bosznia-Hercegovina és Horvátország határára telepedtek át a főként afgán embercsempészbandák, amelyek korábban erőszakos módon léptek fel a hatóságokkal szemben is, számos alkalommal támadtak rá a kerítésen keresztül a magyar rendőrökre – emelte ki.
   
Sikerült megállapodnia a két országnak, így azóta közös szerb-magyar járőrözést folytatnak felváltva mindkét oldalon, a határrendsértéseket pedig a szerbek vizsgálják ki – tette hozzá Bakondi György.
   
Hangsúlyozta: tavaly az Európai Unióban egymillióan nyújtottak be menekültjog iránti kérelmet – és nem tudni, mennyien jutottak be illegálisan -, ez a szám pedig hasonló ahhoz az adathoz, „amit az első Soros-tervben” is megfogalmaztak, miszerint évente egymillió embert kell befogadni az EU-ba ahhoz, hogy a nemzetállamokat fellazítsák.
   
Azok a fiatal férfiak, akik csoportosan, erőszakosan, a bűnözői csoportok segítségével, a rendőröket is megtámadva akarnak bejutni az unióba, nem politikai menekültek – jelentette ki Bakondi György.
   
Az Európába tartó legfőbb migrációs útvonal jelenleg Afganisztánból Iránon és Törökországon keresztül vezet Görögországba, de Tunéziából, Líbiából is érkeznek. Várható, hogy ha Izrael és a Hamász közötti konfliktus miatt nagyobb számban menekülnek az emberek Egyiptomba, és ők Európába akarnak jönni, akkor ennek hosszú távon komoly biztonsági következményei lesznek – vélekedett.
   
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arra is kitért: Magyarországhoz hasonlóan több más EU-tagállam is osztja azt a nézetet, hogy előzzük meg a menekültek elindulását, ezért ott kell segíteni nekik, ahol élnek. Újabb megoldásként a britek kidolgozták a „Ruanda-modellt”, az olaszok pedig az „albán modellt”, vagyis a tömegesen érkező illegális bevándorlókat Nagy-Britanniából Ruandába, Olaszországból pedig Albániába szállítják, hogy ott döntsenek majd a menekültjogi kérelmükről vagy a kiutasításról.
   
Bakondi György utalt rá, hogy két nagyon fontos magyar tapasztalatot nem vettek figyelembe az európai migrációs paktum kidolgozásakor. Azt, hogy az illegálisan, erőszakosan, bűnözők segítségével érkező ismeretlen személyek nem léphetik át a határt, aki pedig menekültjogi kérelmet akar beadni, az a belgrádi magyar nagykövetségen teheti meg.
   
Magyarország szerint nem lehet végrehajtani a paktumban foglalt kvótarendszert, amely szerint be kellene fogadni Brüsszel által meghatározott számban menekülteket, vagy pénzt kellene fizetni helyettük és migránsgettókat felépíteni a határ térségében. Egyes országok csak most ébredtek fel, és mondják azt, hogy ezt nem gondolják jónak – fűzte hozzá a belbiztonsági főtanácsadó.
   
Beszélt arról is, hogy a csomagnak vannak furcsaságai, például az, hogy a migránsokat segítő civil szervezetek nem büntethetők akkor sem, „ha arányos pénzügyi ellenszolgáltatásban részesülnek”. Vagyis nem tudni, hol a határ az embercsempészet és a civil szervezetek tevékenysége között.
   
Nagyon nagy jelentősége van az ukrajnai háború és a migrációs paktum miatt is, hogy milyen összetételű lesz az új Európai Parlament és Európai Bizottság, a komoly liberális többség milyen mértékben fog megváltozni. Ennek az eredményeként ugyanis talán felül lehet vizsgálni és módosítani a migrációs paktumot – vélekedett a politikus.
   
Kifejtette, Magyarország figyelemre méltó tapasztalatokkal rendelkezik arról, hogy mit kell tenni a valóságos menekültek esetében és az illegálisan, erőszakosan, szervezetten érkező migránsokkal szemben. Ez az ukrajnai háború elől menekülők és a szerb vagy a román határon át közelítő migránsok esetében jól tapasztalható.
   
Bakondi György úgy látja: hosszabb távon jelentős tényező lesz a választásoknál Nyugat-Európában az állampolgárság megadásának erőltetett üteme, mert ezek az emberek valószínűleg azoknak lesznek hálásak, akik beengedték őket, és nem fognak szavazni a nemzeti, konzervatív, keresztény pártokra. Holott a helyben élők már most is tapasztalják, hogy sok esetben a bűnözés elérte a kritikus szintet, és társadalmi igazságtalanságnak tartják, hogy kevesebb juttatást kapnak, mint a menekültek.
   
Bakondi György egyebek mellett beszélt még arról is, hogy a magyar határőrizeti rendszer nem csupán a magyar polgárokat, hanem egész Európát védi, hiszen schengeni külső határról van szó. Ha nincs külső határőrizet, akkor Ausztria, Szlovákia, Németország visszaállíthatja az ellenőrzéseket, amivel pedig „elveszítjük” a schengeni rendszer vívmányait.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »