Lovas István: Micsoda? Hogy győzött az IGEN?

A brüsszeli kényszerű migránskvótáról tartott vasárnapi népszavazás eredményét a világsajtó több ezer cikkben kommentálta, jelentett és hazudott róla.

Miután e hatalmas termést egyetlen ember elolvasni képtelen, semmiképpen nem tudományos, e termés töredékének elolvasásán alapuló egyéni vélemény: annak lényegét, ami a referendumon történt, legegyszerűbben, legtárgyilagosabban a globális orosz RT (Russia Today) tévéállomás angol nyelvű portálján október 3-án, hajnali 1 óra 42 perckor kiadott beszámolójának címe foglalta össze emígy: „A magyarok 98 %-a elutasítja az EU menekültkvótákat, de az alacsony részvétel érvénytelenné tette a népszavazást”.

Amely címet is természetesen ennek az orosz adónak a KGB ljubljankai börtöne legmélyén lévő egyik tömlöcében fogalmazták, miközben a hátra kötött kezű újságíróknak Putyin elnök személyesen üvöltve diktálta, mit írjanak arról, ami Magyarországon vasárnap történt.

Arról már ne is essék szó, hogy amikor Putyin a címben szereplő „alacsony” szót üvöltötte a cellába vitt, kiéheztetett medvék szeme előtt vergődő zsurnalisztáknak, még ő is tudat alatt a nyugati médiának kedvezett, ugyanis a népszavazáson a részvétel egyáltalában nem volt „alacsony”, ha a 3,3 millió szavazóra objektív szemlencsével nézünk. Főként egy olyan nyugati sajtó szemével, amely akár egy néhány száz fős budapesti kormányellenes tüntetésről is nyelvét szájából ütemes lihegéssel kilökve tudósít, ha a kormány jobboldali.

Az RT e Kreml által korbáccsal kikényszerített címe természetesen szembemenetelt mindazon gigaigazságokkal, amelyeket a nyugati médiumok rohantak közölni a világgal.

Mint például a Financial Times nevű globális napilap, mely szerint kínos kudarcot vallott a magyar kormányfő. Vagy a luxemburgi, közismerten magyarimádó Jean Asselborn külügyminiszter azon kijelentését idéző Der Standard, amely szerint a magyar nép európaibbnak bizonyult, mint a kormánya és hogy a többség passzív ellenállást tanúsított. Azt már talán ne is említsük, hogyha ugyanezt a baromságot e lap egy svájci népszavazás kapcsán írná le, stábját nyilván megkérnék, a legközelebbi alpesi teheneket váltsák le a legelőn, jobb híján az előbbieket invitálva a szerkesztőségbe.

A Népszava nevű lap tegnapi száma a referendumról egy teljes oldalon közölt külföldi lapszemléjének – annak tartalmát tekintve – teljes joggal ezt a címet adta „Kínos bukta a népszavazás Orbánnak”.

A népszavazással pofont kapott Orbán Viktor, értékeli a helyzetet a szomszédjuk után szaglászni és őket feljelenteni imádó Svájc vezető lapja, a Neue Zürcher Zeitung.

A balliberálisnál is rosszabb, azaz neokon-balliberális német Die Zeit hetilap portálja pedig így kommentálta az eseményt: „Amikor a populizmus lelepleződik”. Ez is a 98 százalékban a NEM-ek által uralt népszavazásról szólt.

A brit Guardian pedig a magyar nácik által Dunába lőtt zsidók egyik leszármazottjának azon félelmével fejezte be „Magyarország menekült referenduma nem érvényes, miután a szavazók távolmaradtak” (!) címmel megjelent budapesti tudósítását, hogy a migránsellenes referendum e túlélőt arra a szörnyű időre emlékezteti.

Ami pedig a legszebb: nem egy lapot a 98 százalékos NEM aránya a kádári idők szavazati eredményeire emlékeztette. Akárcsak Eleni Kounalakis volt budapesti nagykövetet, aki a CNN-ben mondta szenvtelenül hideg arccal az Iránból származó, de nem perzsa Christian Amanpournak, hogy még Titó Jugoszláviájában is csak 90 százalék körüli eredményeket hoztak a választások, hozzátéve  – nyilván, hogy a mindenhol jelenlévő neokonoknak is dobjon egy talpcsókot – mennyire emlékezteti Európa sötét időire az, ami Magyarországon történt.

A valóságnak ezt a brutális kifordítását nálunk valóban a régi, vérgőzös kommunista idők leghűségesebb kiszolgálói, mint Várkonyi Tibor, gyakorolták, aki még Gyurcsány idején írta a gazember terrorista miniszterelnök ellen tüntetők számát lekicsinyelni próbálva, hogy de azért 9 millió otthonmaradt.

A mai nyugati véleményterror korszakára jellemző, hogy erre a szintre süllyedt le az Európai Parlament külügyi bizottságának német CDU-s elnöke,  az önkéntes neokon cselédmentalitású Elmar Brok is, aki a magyar népszavazás kapcsán a német Focus heti magazin portáljának bizonygatta: Magyarországon 5,5 milliós többség akarata a lényeg, vagyis a „hallgatag” többség azt akarja, hogy Brüsszel szabja meg, mennyi migráns érkezzen Magyarországra.

Az pedig csak korunkat járatja le, hogy a Brok-szerű vélemények önmagából automatikus kiadására született Martin Schulz európai parlamenti elnök a „vegye komolyan az alacsony részvételt!” üvöltését anélkül hallatthatta a magyar miniszterelnöknek, hogy a Guinness-rekordok könyvkiadója nem hajította fejére a nyertesnek járó bokrétás díszkalapot a „felelős politikusok legocsmányabb hazugságai” kategóriájában.

A vezető osztrák lap, a Die Presse pedig azt írta, ilyen eredmény akkor is született volna, ha arra invitálják a magyarokat, döntsenek, átkereszteljék-e Magyarország nevét.

Nos, itt tart a nyugati sajtószabadság.

Csakhogy azoknak, akiknek bátorságuk van a kettős mércét minden megjelenése alkalmával úgy ádámcsutkán rúgni, hogy az legjobb esetben is helyben múlik ki, azonnal felteszik a kérdést: nem kellene a magyar népnek rögvest számon kérnie Gyurcsány Ferenctól, Bajnai Gordontól és posztumusz Horn Gyulától, amiért a vasárnapinál messze, de messze nagyobb méretű hallgatag többség akarata ellenére el merték vállalni a választási eredmények alapján a miniszterelnöki pozíciót?

Vajon követve a vezető nyugati médiumok mostani logikáját, nem kellene holnap reggel kilépnünk az Európai Unióból, hiszen a szocialista-SZDSZ rezsim idején az európai uniós csatlakozásról rendezett 2003-as népszavazáson a részvétel csupán 45.6  %-os,  az igenek aránya pedig csak 83,76  % volt? Nem beszélve arról, hogy akkor a sajtóban oly hatalmas volt a diktatúra, hogy egyetlen, ismétlem, egyetlen médium nem volt, amely a 16,2 százalékban NEM szavazatot leadóknak a szócsöve lett volna.

És miután a Magyar Hírlapot senki nem kényszeríti, hogy a valóságnak a fordítottjáról hazudjon, arról is számot kell adni, hogy a referendum utáni, azaz október 3-i média közőrjöngést követően bekövetkezett másnapossági kijózanodottságban már megjelentek a némileg józanabb hangok a nyugati fősodratú médiában is.

A nagyon befolyásos amerikai Politico gigantikus újságírói stábbal dolgozó európai portálja ezzel a címmel jelentette meg mérlegét már24 órás rálátással: „Küldetés teljesítve Orbán Viktornak”. Kiemelve, hogy elhamarkodott a magyar ellenzék túlzottan nagy öröme azért, mert a vasárnapi kvóta népszavazáson „alacsony” volt a részvétel. Mely kijelentésben már csak pontosan az a hiba maradt, amit az orosz medvék által rettegésben tartott újságíróknak diktált a jobbkezében nyilván szögeskorbácsot tartó Putyin elnök.

Ja, és még egy.

Miután nagyon nem szeretném, hogy ne vádoljanak azon összeesküvés-elmélet terjesztésével, mely szerint a nyugati sajtó 26 éve a hazai balliberális ellenzék helyzetértékelését veszi át egy az egyben, olyan hűséggel, mintha annak pincsikutyája lenne, itt a „világhírű” Klubrádióban tegnap Kuncze Gábor volt belügyminiszter által feltett kérdés, amelynek eredményét ma tudjuk meg: „Nyolcmillió állampolgár szavazhatott volna a népszavazáson, de csak 3 millióan mentek el. Önök szerint is több a 3 millió, mint az 5 millió?”

Amire – jósoljunk mi is – a betelefonálók által leadott „nem” szavazatok aránya kádárista magasságokat fog elérni, de az az esetükben olyan demokratikus…

(Lovas István, Magyar Hírlap, 2016-10-05)

www.lovasistvan.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »