Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.
“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.
"1294 menedékkérőt be kell fogadni" – vagy mégsem?
– Ha az Európai Bíróság hazánk számára kedvezőtlen döntést hoz a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekültügyi eljárásukat itt kell lefolytatni. Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni. Ezt Orbán Viktor mondta októberben, parlamenti sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére.
Idén júniusban viszont Orbán Viktor már úgy fogalmazott a parlamentben: „Amíg én állok itt, és én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a déli határon is állni fog a kerítés, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát.” Két héttel később pedig megismételte, Magyarország a szeptemberben várható európai bírósági döntés után is el fogja utasítani a kvótákat.
Erre azóta többféle magyarázattal is előálltak kormánypárti politikusok. Lázár János miniszter például a múlt heti kormányinfón az fejtette ki, hogy az Európai Bíróság valójában most csak arról határoz, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak, vagy sem. Ha pedig ez után a magyar kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal, vagy lesznek kételyei, az ügy újra a bíróság elé kerül – fogalmazott. Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikációban folyamatosan napirenden tartják a sorosozást, mondván, Brüsszelben Soros bevándorlási tervét hajtják végre, és helyes, ha a magyarok tudnak erről (július elején a többi között ez volt a hivatalos magyarázat a Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! feliratú plakátokra).
Kétségei aligha lehettek bárkinek is, de az csak a hét végén vált egyértelművé, hogy miért kérte Orbán Viktor – épp a szolidaritás elvére hivatkozva – múlt csütörtökön a 800 millió eurós (270 milliárd forint) határvédelmi költségek megfelezését az Európai Bizottságtól. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az állami rádióban vasárnap lényegében elismerte, a közelgő pervesztéssel áll összefüggésben a kormányfő ötlete a kerítés számláinak benyújtásáról. Ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit” – fogalmazott. Az Európai Bizottság szinte azonnal jelezte, nem adnak pénzt a kerítésre. Ez pedig nyilván kapóra jöhet a kormánynak a vereség után.
(MTI – MNO nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
