Radnóti Miklós több költeményét sorról sorra fejből tudom idézni, még ha az idő megrostálta is a magyar irodalom számomra legkedvesebb memoritereit.
Radnóti költészete a fenyegető árnyékok ellenére a végső pillanatig játékos, leleményes és zseniális. Kicselezi az időt, karon ragadja, és vele a megismételhetetlenül gyönyörű magyar nyelv aranyketrecébe zárt olvasóját. A Radnóti-kötetem nem véletlenül nyílik ki a Proust nyomában az eltűnt időt kereső, À la recherche-nél.
A vers számomra summázata Radnóti költészetének: egyszerre jelennek meg benne a formai bravúrokkal játékosan ölelkező nyelvi lelemények és mögötte a pusztulást sejtető kérlelhetetlen kor komor háttere.
Radnótit olvasva, sort sor alá tapogatva, fájdalmasan jó magyarnak lenni.
Megjelent a Magyar7 2023/36. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
