Kuffner báró műgyűjteménye

Kuffner báró műgyűjteménye

Elhanyagolt állapotban alussza álmát a mátyusföldi Diószeg központjában egy csodás kastély. Egykori tulajdonosait, a cukorbáróként is ismert Kuffnereket a huszadik század történelmi viharai sodorták el a kisvárosból felbecsülhetetlen műgyűjteményükkel együtt. Egyes darabjai azonban november végéig a Galántai Honismereti Múzeum tárlata részeként árulkodnak a dicső múltról.

A Kuffner Károly által megalapozott gyűjtemény ma Szlovákia második legnagyobb magángyűjteménye. A család neve szorosan összefonódott Diószeg városával. Báró Kuffner Károly (1847–1924) amellett, hogy bővítette és korszerűsítette a cukorgyárat, komoly műgyűjtőnek is számított. Értékes festményeket, műtárgyak, de még XIV. Lajos francia király palotájából származó bútorok is voltak a birtokában.

Emellett kiváló kapcsolatokat ápolt a világ vezető politikusaival, bejáratos volt az amerikai elnöki rezidenciába is. A huszadik század romboló ideológiái elől a család az USA-ba menekült, és a gyűjtemény nagy részét is magával vitte. Ott azonban sok műtárgyat eladtak, így ma már a világ számos múzeumában és galériájában fellelhetők a gyűjtemény egyes darabjai. Levéltári anyagok, árverési katalógusok alapján részben sikerült összeállítani azon művek jegyzékét, amelyekből a gyűjtemény állt.

Hírdetés

A Galántai Honismereti Múzeum a diószegi Ponvagli Polgári Társulással karöltve szervezett kiállítást az értékes gyűjtemény beszerezhető, kölcsönözhető darabjaiból. Mindez azonban csak töredéke az eredetinek, amely a becslések szerint közel 1500 darabos lehetett. A Kuffnerekre és a kastélyra Diószegen ma már csak a legidősebbek emlékeznek.

 – A kétezres évek elején még találkoztunk olyan emberekkel, akik elmondták, hogy vasárnaponként Diószeg utcáin sétált Károly báró, bárki odaállhatott elé és kérhetett tanácsokat a gazdálkodással kapcsolatban – meséli a Ponvagli alapító tagja, Talamon Lóránt. A diószegi gazdaság és cukorgyár kapuit is szélesre tárták, nem volt titok, bárkinek a világon betekintést engedtek a működésébe. Jöttek is ide hosszú tanulmányutakra külföldi agrármérnökök, hogy ellessék a tudást. A Kuffnerek azt mondták, nem kell megvédeni a tudást, mert az egész gazdagságnak az alapja a mátyusföldi termőföld, az pedig utánozhatatlan. A rendszert el lehet vinni akár Argentínáig is, de a Mátyusföldet nem lehet utánozni.

A diószegiek keveset tudnak a kastélyról. Az idősebbek viszont arra is emlékeznek, hogy van hozzá egy park is, amelyben áll egy kripta, de a Kuffnerek neve a lakosság nagy részének ma már nem mond semmit  – állítja Talamon Lóránt. Több átalakítást követően a kastély épülete adott otthont a diószegi főiskolának, később az iskolát működtető kft.-t egy külföldi állampolgár vette meg. Az épület most le van zárva és nem látogatható.

Megjelent a Magyar7 2021/40.számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »