Both Anikó, a meliorat.io fejlesztőközpont mentálhigiénés gyakornoka nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a tinédzserek önpusztító, destruktív és aszociális megnyilvánulásainak, a fals, irreális közminták átvételének és gyakoriságának mérséklését. Mindehhez a könyveket hívva segítségül.
Szélmalomharcnak tűnhet, de működni látszik. A tinédzserek számára megalapított iskolai könyvklub, amely túlmutat az olvasott könyvek elemzésén és boncolgatásán, szemléletmód-váltást kínál a fiataloknak az életminőség javítására az összejövetelek alkalmával.
Anikó tanárként dolgozik, gimnáziumban oktat, ezért átfogó képe van a problematikáról:
A család és az iskolai közösség együtt alakítják és formálják a gyerekek jellemét, értékrendszerét és gondolkodásmódját, és a serdülő korosztály életének és szocializációjának fő terepei is egyben. Az iskola a személyiségfejlődés színtere, ahol a diákok napjuk meghatározó hányadát töltik és egy csomó ingerben van részük, ahol a társadalmi viszonyok is leképződnek. Nemcsak tanulnak, hanem kapcsolatokat is létesítenek tanárral, diákkal egyaránt, ez az a hely, ahol először szembesülnek az oktatási intézmény hatalmi viszonyaival, a döntéshozatal formáival.
Projektem nem terápiás céllal jött létre, viszont az iskolai egészségnevelés témakörébe tartozik és főleg a prevencióra valamint a pozitív életérzés kialakítására fektet nagy hangsúlyt. Tárgya az internetfüggőség minimalizálására fókuszált, diákok által létrehozott és menedzselt könyvklub, melynek színteréül az iskolai könyvtár szolgál. Pedagógusként gyakran szembesülök a virtuális világ okozta fejlődési és lelki problémákkal: az önkifejezés hiányával, a társas kapcsolatok redukálásával, a saját gondolatvilág és fantázia mellőzésével, a gombnyomásos, gyors információcserére való éhségérzettel, a különböző stresszhatásokkal, a túlzott, minden területen bekacsintó megfelelési kényszerrel, önértékelési zavarral, önbizalomhiánnyal vagy akár a kóros testképzavarral.’’
Mindeközben villogó felkiáltójelet tartanak fejük fölé, hogy vegye már őket is igazán észre valaki. Mert ők itt vannak, Z – generációként, igaz a jelenkor aktív részesei, de lelkük mélyén mindegyik érzi, hogy amire a legnagyobb szükségük van az emberi bánásmód, az élő beszélgetések, hallgatások, értelmezések.
Ezt vette észre a szakember, aki a könyvekre támaszkodva talált utat a tinédzserek felé vezető labirintusban és két szakmáját gyönyörűen összekapcsolva hallgat és ad teret azoknak a fiataloknak, akik érzik a személyes kapcsolódás szükségét.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
