A magyar-horvát modellt úgy tudjuk terjeszteni ha elmondjuk és népszerűsítjük minden európai értekezleten, rendezvényen ahol csak lehet. Így például a 2021. évi magyar Európa Tanács elnökség alatt vagy az EBESZ egyik bécsi rendezvényén ezt megtettük és pozitív visszajelzéseket kaptunk – idézi fel Kalmár Ferenc.
Zvonko Milas, a horvát kormány Határon Túli Horvátok Központi Hivatalának államtitkára, a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottság horvát társelnöke (b) és Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, magyar társelnök kezet fog a bizottság budapesti ülésén. MTI/Máthé Zoltán
Európában is példamutató a kisebbségi jogok kölcsönös magyarországi és horvátországi biztosítása, s ebben nagy szerepe van a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottságnak is – közölte Kalmár Ferenc, a testület magyar társelnöke. Őt kérdezte a Gondola.
– Társelnök úr, nagy eredmény a Pécsi Horvát Színház működése, amelyhez hasonló intézmény csak egy másik van a világon Horvátország határain kívül. Miképpen lehet ezt a magyar gyakorlatot európai mintává emelni?
– A Pécsi Horvát Színház építése egy befagyott ügy volt 2017-ben, mikortól Zvonko Milas horvát államtitkár úr és jómagam együtt kezdtük el a Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság (KVB) társelnöki teendőit intézni. Felkerestük a pécsi polgármester úrat, Páva Zsoltot, és lépéseket tettünk az illetékes magyar és horvát szerveknél a projekt befejezése érdekében. Végül is sikerült befejezni az építkezést méghozzá nagyon jó minőségben. Így, a mostári horvát színház mellett ez lett a második horvát nyelvű színház, mely Horvátország határain kívül működik.
Az említett magyar-horvát modellt úgy tudjuk terjeszteni ha elmondjuk és népszerűsítjük minden európai értekezleten, rendezvényen ahol csak lehet. Így például a 2021. évi magyar Európa Tanács elnökség alatt vagy az EBESZ egyik bécsi rendezvényén ezt megtettük és pozitív visszajelzéseket kaptunk.
– A horvátországi Eszéken működő Magyar Oktatási és Művelődési Központnak ötven fős kollégiumot építettek. Hogyan kapcsolható össze ez az érték a belső-magyarországi civil működéssel?
– Az eszéki Magyar Oktatási Központ kollégiumának építése már 1999 óta váratott magára. Telek volt, terv volt csak éppen nem történt semmi. A 2017. évi KVB ülésen került végre a jegyzőkönyvbe az a horvát vállalás, hogy ezt a projektet meg kell valósítani. Ez alapján Jankovics Róbert akkori HMDK elnök ütötte a vasat és így 2019-ben már kész lett a kollégium. Ez azért volt nagyon fontos mert lehetőséget biztosít a szórványban élő magyaroknak, hogy magyar iskolába küldhessék gyerekeiket. Én biztatom a belső magyarországi civil szervezeteket, hogy együttműködve az Oktatási Központtal szervezzenek a magyar kultúrát terjesztő rendezvényeket így erősítve a horvátországi magyarok identitását.
– A Pécs-Pélmonostor-Eszék vasúti kapcsolat megteremtése és az autópálya-összeköttetés elevenítheti a kapcsolatokat. Ezt miképpen lehet megtölteni magyar tartalommal?
– A Pécs –Eszék vasútvonal megnyitása a térségben élő emberek közötti kapcsolatok megkönnyítését célozza meg valamint a gazdasági kapcsolatok erősödésének a lehetőségét is nyújtja. Ez utóbbit fogja szolgálni az említett autópálya összeköttetés is melynek köszönhetően a dél-baranyai és kelet-szlavóniai térség kapcsolódhat a dél-magyarországi gazdasági térséghez.
– Megoldásra váró ügy az idén 90 éves, zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör. Ennek székházügye hogyan kap fundamentumot?
– A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör székházának végleges rendezése már évek óta húzódik. Jelenleg három évre hosszabbították a bérleti szerződést. Mi szorgalmazzuk a végleges megoldást és erről nem akarunk lemondani. Támogatjuk a zágrábi magyarokat, akik létszáma körülbelül 1000 fő. Szükség van a horvát fél rugalmasságára és jóindulatú intézkedésére.
– Jövőbeli fejlesztés: méltó emlékhelyet állítanak Árpád-házi Szent Margitnak annak születési helyén, Klisszában. Ez hogyan fejleszthető magyar zarándokhellyé?
– A méltó emlékhely jelenthet emléktáblát vagy akár azt, amit mi leginkább szeretnénk: egy szobrot. Ez hosszabb folyamatnak ígérkezik, mivel a horvát fél elmondása szerint jelenleg a várban archeológiai ásatások folynak. Ha az emlékhely kialakításra kerül, véleményem szerint már a horvát és magyar katolikus egyházakon és a hívőkön múlik, hogy ebből zarándokhely legyen.
– Ön nemrég a kisebbségi vegyes bizottságban végzett eredményes munkájáért a Horvát Köztársaság Háromfonat érdemrendjét vehette át. Ehhez gratulálunk! És megkérdezzük: hogyan emelhető köztudottá, hogy a Szent László-országok: Lengyelország, Magyarország és Erdély mellett Horvátország is e nemes közösség része, s ez színgazdag közös rendezvényekre nyit alkalmat?
– E kérdésére hosszú és mély elemzéssel kellene válaszolnom. Ugyanis, Kelet-Közép Európában vannak országok és nemzetek, melyek szeretnék elfelejteni vagy inkább kitörölni azt a múltat, mely a magyar királysághoz köti őket. Saját nemzeti identitásukat úgy gondolják erősíteni, hogy a magyar történelem ellen definiálják. Ez nem korrekt, de ezen túl még veszélyes is lehet, mivel inkább a xenofóbiát táplálja. Sokszor ez az akadálya a térség államainak az összefogására, ami viszont mindannyiunkat gyengít és kiszolgáltat a nagyhatalmaknak. Valóban lehetne közös rendezvényeket szervezni. Ezt meg kellene próbálni.
Végezetül pedig köszönöm a gratulációt a horvát állami kitüntetésért.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
