„Kisebbségbarát” kormány: a készülő nyelvtörvényről hallgatnak, de Fico és Orbán helyreállították a kapcsolatokat Tilajcsík Dóra2025. 01. 29., sze – 15:56
A napokban került sor a Nemzetiségi Kormánytanács első ülésére, amelyen sokak legnagyobb meglepetésére maga a tanács elnöke, a kormányfő, Robert Fico (Smer) is megjelent. Fico egyebek mellett az eddig elért eredményeket, valamint a virágzó szlovák-magyar barátságot hangsúlyozta, a jövőt illetően azonban igen homályosan nyilatkozott.
Még tavaly októberben szűnt meg a kormány tanácsadó szerveként működő Kisebbségi Bizottság, amely jogköreit a helyébe lépő Nemzetiségi Kormánytanács vette át. A tanács a nagyobb önállóság mellett egy új vezetőt is kapott a mindenkori kormányfő, jelen esetben Robert Fico személyében.
Fico komolyan veszi a feladatát
Azt követően, hogy megérkeztek a Nemzetiségi Kormánytanács összetételéről szóló első hírek, többen is úgy gondolták, a miniszterelnök által vállalt szerep mindössze szimbolikus lesz, Robert Fico azonban úgy tűnik, komolyan veszi a feladatát, mivel a tanács első ülésén személyesen is megjelent.
Az első benyomás kifejezetten pozitív volt
– értékelte az Új Szó kérésére az alakuló ülést a Nemzetiségi Kormánytanács alelnöke, Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos, aki azt is elárulta, hogy a miniszterelnök személyesen köszöntötte a résztvevőket.
Robert Fico beszédében kiemelte, hogy az elmúlt években az eddiginél sokkal nagyobb teret szenteltek a kisebbséget érintő kérdéseknek. A korábbi kormányai ténykedése kapcsán rámutatott, hogy megalapították a Kisebbségi Kulturális Alapot, de elmondása szerint egyéb előrelépések is történtek, további konkrét példákkal azonban nem szolgált.
Bár a miniszterelnök megjegyezte, nem szeretné a korábban unásig ismételt frázisokat leporolni, néhány ismerős kijelentés mégis becsúszott a beszédébe.
Amikor azt latolgattuk, ki legyen a kisebbségügyi kormánybiztos, objektív okokból arra jutottunk, hogy a legnagyobb számú nemzetiségi kisebbség képviselőjét szeretnénk választani
– magyarázta Fico, aki egyúttal azt is kiemelte, hogy a szlovák-magyar barátság, valamint a problémamentes együttélés nem volt mindig adott.
Az energia, amit a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral a kapcsolatok helyreállításába fektettünk, meghozta a gyümölcsét. Mostanra még az érzékeny témák kapcsán is képesek vagyunk konstruktív párbeszédet folytatni
– emelte ki a magyar kollégájával való együttműködést Fico, aki azt is megjegyezte, szeretné, ha az országban élő minden nemzeti kisebbség hazájának tekintené Szlovákiát. Azt azonban előre leszögezte, nem kíván döntéseket hozni ezekben az ügyekben, ennek jogát átruházza a szakértőkre.
Robert Fico köszöntője után Horony Ákos felszólalását is meghallgatta, majd kimentette magát arra hivatkozva, hogy kénytelen tovább harcolni a „demokrácia zavaros vizein”.
Az államnyelvtörvényről még nincs hír
„Nyilván a miniszterelnök elfoglaltságai fogják meghatározni, hogy mennyi időt tölt majd körünkben, én azonban előre jeleztem neki, hogy a következő ülést május környékén szeretnénk megtartani. Egyelőre úgy nyilatkozott, hogy áll elébe, de addig még számos kérdésben konzultálunk majd”
– közölte lapunk érdeklődésére a kisebbségügyi kormánybiztos. Horony Ákos egyúttal azt is megjegyezte, heteken belül megkezdi a munkát a csoport, amely feladata a kisebbségi jogállással kapcsolatos törvény előkészítése. Akadnak azonban olyan ügyek, amik egyáltalán nem kerültek szóba.
Az ülést decemberre terveztük, de azért toltuk januárra, mert a kulturális minisztérium arról tájékoztatott, a cél, hogy a nyelvtörvény módosításáról szóló javaslat január végéig a kormány elé kerüljön. Emiatt azt szerettük volna, ha már az asztalon lévő módosítással is tudunk foglalkozni
– mutatott rá Horony Ákos. Azóta tudni lehet, hogy a szaktárca egy későbbi időpontra halasztotta a szóban forgó változtatások végrehajtását. Horonyék ennek ellenére érdeklődtek a minisztérium képviselőinél, hogy áll a javaslat előkészítése, az illetékesek azonban nem tudtak konkrétumokkal szolgálni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Először vont be külső szakértőt a kulturális minisztérium a nagy port kavart államnyelvtörvény tervezett módosításának előkészítésébe. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos hétfőn találkozott a szaktárca képviselőivel, hogy a legmagasabb szinten egyeztessenek a javaslatról.
Hogyan reagáltak a kulturális tárca képviselői a kisebbségügyi kormánybiztos javaslataira;Van -e oka az aggodalomra az országban élő kisebbségeknek;Mikor dönthet a kormány a nyelvtörvény módosításáról;
Nagyjából egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy a kulturális tárca a nyelvtörvény módosításának előkészítésén dolgozik. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy „nem érte teljesen váratlanul a hír”.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– mondta az Új Szónak Horony, aki egyúttal jelezte, lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. A kormánybiztos akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Nemzeti Párt által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová az államnyelvről szóló törvény módosításán dolgozik. Bár a szaktárca konkrét terveit egyelőre homály fedi, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az eddig nyilvánosságra kerül információk semmi jót nem vetítenek előre.
A Denník N számolt be róla elsőként, hogy a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. A lap értesüléseit a kulturális minisztérium illetékesei is megerősítették.
Kísértő múlt
A tervezett módosítások Vladimír Mečiar harmadik kormányának ténykedését idézik, ugyanis 1995-ben, Ivan Hudec minisztersége idején a Mečiar-kabinet vezette be először a bírságokat és a „nyelvfelügyelőket”. Ez a lépés nem csak az akkori ellenzék, de a nemzetközi szervezetek, a magyar kormány és a nemzeti kisebbségek rosszallását is kivívta. Nem véletlen, hogy a törvényt azóta többször is módosították. A nyelvfelügyelőséget közvetlenül Mečiar harmadik kormánya után megszüntették, a bírságokat viszont 2009-ben újra törvénybe iktatták. Marek Maďarič, a szaktárca akkori vezetője azonban a Denník N érdeklődésére jelezte, a minisztériuma nem szabott ki bírságokat, a törvénysértésekkel pedig korábban közigazgatási eljárás keretében foglalkoztak, így azok egy figyelmeztetés után általában megszűntek.
A napjainkban érvényben lévő, enyhébb szabályozást Iveta Radičová kormánya alkotta meg. Ennek értelmében a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, esetleg az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A kiszabható bírság nagysága 50-től 2 500 euróig terjed. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városban kizárólag magyarul figyelmeztetnek a közelgő árvízre.
Folyamatos törvénysértések
A kulturális minisztérium azzal indokolja a módosítás létjogosultságát, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket.
A Denník N kérdésére, hogy tervezik-e a bírságok emelését, a szaktárca úgy reagált, a javaslat „megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén”. A bírságok eddig csak a közigazgatási szervekre vonatkoztak, a változtatás után azonban a lakosokat is szankcionálhatják.
A miértek kapcsán a minisztérium azt is kiemelte, hogy „különösen sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, ahol nem tartják be az államnyelvű szöveg betűméretét és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel”, utalva ezzel többek között a magyar nyelvű kampányplakátokra is.
„Amennyiben a tárca gondolati síkon közelíti meg a kérdést, jó szívvel tudjuk ajánlani az alkotmány 26. cikkelyét, mely szerint a szólásszabadság és az információs szabadság biztosított. Tovább gondolva, senkit sem érhet semmilyen korlátozás azért, mert az anyanyelvén kommunikál. A fentiekből kiindulva abszurdnak tartjuk, hogy egy önmagát demokratikusnak meghatározó országban egyáltalán kérdés lehet, hogy az őshonos nemzeti közösséget képviselő párt az adott közösség nyelvén (esetünkben magyarul) kommunikál” – nyilatkozta az Új Szónak Pálinkás Évi, a Magyar Szövetség szóvivője, aki ellenpéldával is szolgált. „A telefonszolgáltató tisztán angol plakátja a pozsonyi határátkelőnél valahogy nem okoz gondot.”
A párt egyébként „kiemelt témaként kezeli a nyelvhasználat kérdését”, a tervezett törvénymódosítást pedig úgy értékelték, hogy „egyes politikusok kijelentései aggodalomra is okot adhatnak”, de meg szeretnék várni a konkrét javaslatot.
„Amint megvan a tervezet, a nemzetközi dokumentumokkal és vállalásokkal összhangban, valamint akár a kétoldali egyezményben foglaltakkal összhangban megtesszük a szükséges javaslatokat” – magyarázta Pálinkás Évi, aki azt is jelezte, a párt eddig azért nem kommentálta a híreket, mert „a sajtó is csupán ma érdeklődik, a kérdések beérkezte előtt pedig Gubík László elnök úr már jelezte a közösségi hálón az ügyet, illetve csütörtökön erről egyeztetett Horony Ákos kormánybiztossal“.
Intő jelek
A kisebbségügyi kormánybiztost, Horony Ákost nem érte teljesen váratlanul a hír.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– jelezte lapunk érdeklődésére Horony, aki ekkor lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. Akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak. Horony elmondása szerint az ügyben azóta senki nem kereste, a tervezett módosításról akkor értesült, amikor az megjelent a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon.
„Nem értek egyet az iránnyal, amit az előzetes információk kijelölnek. A szlovák nyelv az államnyelvi státuszából kifolyólag dominánsabb, és az általános nemzetközi elvek is azt diktálják, hogy azt a nyelvet kellene intenzívebben védeni, amit a kisebbségek használnak. A jelenlegi szabályozás alapján eleve nincs egyensúly, a kisebbségi nyelvhasználat területén jellemzően számos hiányosság tapasztalható” – mutatott rá a kormánybiztos, aki jelezte, ismét felveszi a kapcsolatot a szaktárcával, és mindent meg fog tenni azért, hogy „egy elfogadható, kisebbségbarát változtatás jöjjön létre”.
Értelmetlen módosítás
Bár az eddigi nyilatkozatok homályosak, nem hiszem, hogy a tervezett lépések jó irányba mutatnának
– osztotta meg a véleményét az Új Szóval Fiala-Butora János jogász, az emberi és kisebbségi jogok szakértője, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója, aki szerint a nyelvtörvénynek a jelenlegi formájában sincs sok értelme.
„Egy teljesen fenntarthatatlan, kusza szabályozásról van szó, amely nehezen alkalmazható, mivel több törvénybe van szétszabdalva, helyenként pedig nem is nagyon érhető, hogy mit szeretne mondani” – jellemezte a jogszabály érvényben lévő változatát Fiala-Butora. A jogász arra is figyelmeztetett, ha a kormány módosításai az eddiginél is negatívabb irányba terelik a nyelvtörvényt, az Európai Uniónak ugyan nincs vonatkozó szabályozása, vannak azonban emberjogi egyezmények, amelyek behatárolják a kisebbségi jogokat. Ha ezek értelmében elmarasztalás történik, akkor a szakértő szerint az unió is meg fogja azt erősíteni, és politikai elutasításra számíthatunk.
A kabinet nem tűnik túl elkötelezettnek, így nem látom, miért vállalnának európai színtéren presztízsveszteséget egy olyan kérdésben, aminek a társadalmi oka sem nyilvánvaló
– zárta Fiala-Butora.
„Ezt úgy értékeltem, hogy még nincs kidolgozott javaslatuk. Amikor azonban megjelent a tervezet a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon, újra felvettem a kapcsolatot a szaktárcával, és közöltem, jó lenne, ha még a tárcaközi egyeztetés előtt bevonnának a folyamatokba. Ezt követően kaptam meghívást a kulturális minisztériumba” – magyarázta Horony Ákos, aki azt is hozzátette, az egyeztetés rendkívül magas szinten zajlott. A 10 tagú delegációban a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt), Lukáš Machala, a minisztérium hivatalvezetője és Mário Maruška államtitkár is helyet kapott.
Nyitottak a kompromisszumra
A kisebbségügyi kormánybiztos korábban nem kapta meg a tervezet szövegét, a minisztériumban azonban átnyújtották neki, így pontról pontra végigmentek a dokumentum tartalmán.
Az egyes javaslatok kapcsán több észrevételt, kifogást is megfogalmaztam. Úgy tűnt, nyitottak egy kompromisszumos megoldásra, így abban egyeztünk meg, hogy jövő hét szerdáig írásban összegezzük az észrevételeink
– mondta Horony, aki az általa látott változattal kapcsolatban érdeklődésünkre annyit árult el, hogy „a tartalma sokban hasonlított a sajtóban megjelent tervre”, de szerinte „ez egy újabb verzió volt”. A kormánybiztos azonban közölte, hogy a minisztérium képviselői jelezték jelen állás szerint minden dokumentum csak egy munkaterv.
Horony Ákos tájékoztatása szerint a kétórás tárgyalás során számos kérdést megnyitottak.
„A részletekről egyelőre nem szeretnék beszélni, mivel a tárgyalás továbbra is folyamatban van, így abban maradtunk, addig nem kommunikáljuk nyilvánosan a konkrétumokat, amíg az egyeztetés le nem zárul, de nyilván kisebbségi szempontból értékeltem a módosításokat” – jegyezte meg Horony.
Nem a kisebbségek ellen lépnének fel
A kisebbségügyi kormánybiztossal folyatott egyeztetés során a minisztérium tisztségviselői megismételték korábbi érvüket, mely szerint a módosítás nem a kisebbségek ellen irányul, az amerikanizmusok és anglicizmusok használatát szeretnék visszaszorítani.
Horony ugyanakkor tolmácsolta a tárca képviselőinek azokat az aggályokat, amik bizonyos pontok kapcsán a sajtóban is megjelentek.
„Elmondásuk szerint céljaik között nem szerepel sem a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása, sem a betiltása, így arra figyelmeztettem őket, rendkívül fontos, hogy pontosan legyenek megfogalmazva az egyes rendelkezések, hogy ne kerüljön sor félreértésekre” – közölte Horony, aki arra is felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a szankciók kibővítése és emelése szembemenne Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ezt az érvét tudomásul is vették.
A szankciók összegének emelése kapcsán a kormánybiztos arra hivatkozott, hogy a szigorítás már 15 évvel ezelőtt, 2009-ben is komoly felhördülést okozott, még az Európa Tanács, a Velencei Bizottság is elmarasztalta.
A terv hamarosan a kormány elé kerülhet
A megbeszélés maga konstruktív volt, és abban maradtunk, hogy azt egyeztetések tovább folytatódnak, ha megkapták és kiértékelték az írásban továbbított észrevételeinket
– közölte Horony, aki azt is elárulta a minisztérium legkésőbb január végéig szeretné a kormány elé terjeszteni a módosítást.
Zökkenőmentes az együttműködés
A kisebbségügyi kormánybiztos véleményét arról is kikértük, hogyan értékeli a Robert Fico negyedik kormányával való együttműködést. Horony Ákos ezzel kapcsolatban elsősorban azt emelte ki, hogy a tavalyi év történései nem érintették annyira közvetlenül a polgárokat, de mindenképp pozitívak voltak, hiszen a kormánybiztos statútumát és hatásköreit is pontosították, de az is bekerült a hatásköri törvénybe, hogy Szlovákiának állandó kisebbségügyi kormánybiztosa van.
Ez mind olyan lépés, amely megteremti a hatékonyabb működés feltételeit. Az érdemi munka azonban csak most kezdődik
– közölte Horony, aki abban bízik, a bukkanók ellenére az együttműködés a továbbiakban is gyümölcsöző lesz.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
