Kínaipapucs-szagnak is nevezik a lakosok azt a szagot, amely rendre elárasztja a budapesti József Attila lakótelepet és a Wekerletelepet. A Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrzései nem mutatnak szabálytalanságot, a kerületi önkormányzatnál pedig azt mondják: minden lehetőségüket kimerítették. A jogi szakértő szerint a szag akár birtokháborítás is lehet, mértékét pedig ma már mérni is lehet.
Egészen váratlan időpontokban borítja be az édeskés műanyag szag a budapesti IX. és XIX. kerület egyes részeit.
A területileg illetékes IX. kerületi önkormányzat is többször vizsgálta már az ügyet, a ferencvárosi polgármester szerint minden lehetőségüket kimerítették. Mint Baranyi Krisztina fogalmazott, megvizsgálták az érintett cég jogosítványait, engedélyeit, és megtették a bejelentéseket. A cég cserélte, pontosabban javította a technológiáját, és folyamatosan azt állapították meg, hogy
nem kerül káros anyag a levegőbe,
továbbá, hogy a szabályoknak, a működési engedélyüknek, valamint a hatályos zöldhatósági szabályoknak megfelelően üzemelnek.
Baranyi Krisztina polgármester szerint a döntéshozóknak a törvényhozók felé kellene javaslatokat tenniük azzal kapcsolatban, hogy ilyen jellegű tevékenységeket ne lehessen belterületen, lakott területen végezni.
Az InfoRádió az ügyben kereste a Pest megyei Kormányhivatalt is, amely válaszában hangsúlyozta: a Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztály rendszeresen tart hatósági ellenőrzést az érintett üzem telephelyén, és
Hozzátették: ha az emissziómérés eredményei, illetve az ellenőrzések tapasztalatai indokolják, a hatóság a levegőterhelés csökkentése érdekében haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője szerint a megfelelő szakértői vélemények birtokában a lakók a hatóságokkal és a kibocsátóval szemben is hatékonyabban tudnának fellépni. A szakember egyetértett, hogy kicsit nehezebb a kellemetlen szagoknak, a bűznek a problematikája, hiszen nehezen mérhető vagy pontosítható, ebben mindig van szubjektív elem, illetve nehéz mindig „elkapni”.
Simon Gergely tanácsa alapján egy ilyen bűz esetén a különböző szerves szennyezőket érdemes vizsgálni, különösen egy műanyaggyártó üzem esetében. „Megvannak a bevett formák, hogyan mérjék föl azt, hogy a bűz tényleg olyan mértékű-e, ami már szabálytalan” – mondta, és hozzátette, a lakossági bűzpanaszokat számos cég ki tudja vizsgálni, állásfoglalás és jegyzőkönyv kiállítása mellett, ami aztán megfelelő lehet a jogi lépésekhez.
A szag akár birtokháborítás is lehet,
az ugyanis akkor valósul meg, ha valamilyen zavaró tényező okoz kellemetlenséget, és ez nem csak egy zajos szomszéd vagy a kapu elé parkoló autó lehet. Ha egy szag miatt nem lehet kinyitni az ablakot, az már egyértelműen birtokháborítás – emelte ki az InfoRádióban Gerő Tamás ügyvéd. Mint magyarázta, az ilyen esetekben elsőként mindig megpróbálják kibékíteni a feleket. Ha ez nem vezet eredményre, a helyi jegyző hoz egy határozatot, amivel szemben aki ezt sérelmesnek tartja, bírósághoz fordulhat, ahol aztán okiratokkal, tanúvallomásokkal, de akár technikai eszközök segítségével is bizonyíthatja az igazát. Gerő Tamás hozzátette: ha a cég tevékenysége olyan szagot bocsát ki, akkor lehet, hogy olyan helyre kell költöznie, ami nem lakóterület. „Első körben meg kell próbálni a szagelszívást megoldani, de ha az nem működik, akkor eltiltható a tevékenységtől, legvégső esetben bezárhatják az üzemet” – mondta.
A József Attila-lakótelep és a Wekerletelep lakóit sújtó szag ügyében az InfoRádió elküldte a kérdéseit az érintett cégnek is, amint a válaszok megérkeznek, azokról is beszámol.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
