A rezsialap bevételeit és kiadásait egy ezt kutató lap átláthatónak találta, megjegyezve, hogy indoklás viszont nincs, hogy miért éppen arra, miért annyit és hogy mi alapján utaltak ki az alapból.
A Népszava 65 olyan Magyar Közlönyt tekintett át, amelyben a rezsialapból történt pénzkivétel és kifizetés téma.
Az átvizsgált anyagban a lap 3575 milliárd forintnyi kiutalt pénzt talált, a lista majdnem 400 tételes.
A célhelyek általában:
Ismert, a rezsivédelmi alap pénze a különböző ágazatokra kivetett extraprofitadóból jön, illetve az azt kiegészítő közpénzekből, költségvetési tételt létrehozva, és alapvetően azt a célt szolgálta, hogy az elszállt energiaárakat ne kelljen a lakosságra terhelni, hanem lehessen árplafon, a különbözetre pedig adhasson valamiből a kormány ártámogatást. A rezsialapba a csak tavaly november végén közzétett 2022-es számok szerint tavalyelőtt az energiaágazattól 204, az ugyanezt a kört sújtó bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól pedig 15 milliárd folyt be.
A rezsialap 2022 végén közzétett első 2023-as tervezete nyilvánvalóvá tette, hogy ebből nem csak az MVM kap pénzt. Eszerint ugyanis „a lakosság” mellett a forrásból támogatnák a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az egyházi és civil intézményfenntartókat, az állami tulajdonú társaságokat és a versenyszektort is.
Az Orbán-kormány 2022-ben az extraprofitadó-bevételeket több mint kétszázmilliárd forinttal megfejelve 769 milliárd forintot költött el a rezsialapból. Az időközben lezuhanó piaci energiaárak ellenére 2023 sem maradt el sokkal a tervektől: a tervezett, 2610 milliárdhoz képest 2414 milliárd forint kifizetése történt. 2024-re az alap mérete az energiatőzsdék tizedelődése ellenére csak feleződött.
A nyilvántartások összesítése szerint a rezsialapból az elmúlt mintegy másfél év során kétségkívül a legtöbb, szám szerint 11 alkalommal, „rezsivédelmi szolgáltatása” fejében messze a legnagyobb, 1810 milliárd forintos értékben, az MVM részesült. A második, 583 milliárdos tétel a távhőszolgáltatókhoz került, úgyszintén a 2014-es, „rezsicsökkentett” lakossági tarifák okozta veszteségek befoltozására. E kettőn kívül ugyanakkor az elmúlt másfél évben nem kevesebb mint 222 további kifizetési jogcímet talált a lap.
Például:
A rezsialap a lap szerint átlátható, de az, hogy mi alapján, miért éppen a megjelölt célra és miért pont annyit fizettek ki, érdemben nem tartalmaz indoklást.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
