Október 4-én a keresztény egyház Assisi Szent Ferencre emlékezik, a magyar néphagyományban ez fontos mezőgazdasági határnap.
Assisi Szent Ferenc a ferences rend megalapítója. A keresztségben a Giovanni nevet kapta. A Francesco ragadványnevet annak köszönhette, hogy édesanyja francia nemesasszony volt, s ezen, a „Franciácska“ jelentésű becenéven szólította a fiát, és ő is ezt a nevet használta.
Személye a földi javakról való lemondás, az egyszerűség és a szeretet jelképe lett.
Képmásain az általa alapított rend barna vagy szürke, csuklyás csuháját viseli, amit a derekán csomózott kötél fog össze. A kötél három csomója a szegénységet, szüzességet és engedelmességet, a ferencesek kötelmeit jelenti.
A testvériség gondolatának egyik jelentős kiterjesztője. Az evangéliumi szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette.
A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet.
Szent Ferenc patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a kereskedőknek, a családoknak, egyúttal a természet védőszentje is.
Assisi Szent Ferencről számos legenda terjedt el. Egyes források szerint prédikált az állatoknak is, akik értették a szavait.
Megtörtént, hogy kiment a mezőre, és prédikálni kezdett a madaraknak. Az arra járók döbbent áhítattal látták, hogy a környék összes madara Ferenc köré sereglett, és csendben hallgatta a szavait. A ferences szerzetesrend alapítója felhívta a tollas jószágok figyelmét arra, hogy a Teremtő milyen csodálatos ajándékokkal halmozta el őket.
Különféle ábrázolásokon, festményeken, szobrokon az alakja gyakran látható állatok, elsősorban madarak társaságában.
Az állatok világnapját 1931 óta Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünneplik.
A legenda szerint egy hatszárnyú, kitárt karú, szeráfi Krisztus jelent meg előtte, és a látomás sebeiből tűző sugarak jelölték meg életre szólóan a testét. Attribútumai: feszület (a stigmák miatt), liliom (a szűzi tisztaság jelképeként) és koponya, mely a földi lét hiábavalóságát jelenti.
Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték.
Az európai népek körében az október elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort. Ekkor van az őszi vetés ideje is.
Ferenc-napi hiedelmek
Ehhez a naphoz is hiedelmek sokaságát kötötték a földművelők, állattenyésztők. Október eleje a mezőgazdasági munkák szempontjából igen fontos: több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak.
A muravidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik.
Göcseji hagyomány szerint vetésre legalkalmasabb a Ferenc-heti búzahét.
A kapolyiak Ferenc napjáról ellenkezőleg vélekedtek:
Nem jó búzavetésre, de ha valaki mindenképpen ezen a napon vet, akkor
visszájára vött gatyával vessön, mert különben üszkös lëssz”.
Ferenc-napi tilalom
Ferenc napja a háziasszonyok számára is igen fontos volt. A vetés napján az asszonyok nem sütöttek kenyeret, mágikus módon igyekeztek biztosítani, hogy kikeljen a mag.
Ha ilyenkor ültettek kotlóst, a gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak.
Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól.
Őseink a nyírt a legfontosabb szent fák közé sorolták, ágait az ősi táltoshitben rontás- és bajelhárításra alkalmazták.
Szüretkezdő nap
Assisi Szent Ferenc emléknapja a néphagyományban a szüret kezdetét is jelentette.
Ferenc napja szüretkezdő napnak számított, de mielőtt a gazdák kimentek a szőlőbe, előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.
Ezt talán Ferenc egyik csodája is ihlette: egy pap szőlejét megették a Ferenc látására összegyülekezett emberek. A kesergő plébános azonban a maradványból mégis több bort préselt, mint amennyi valaha is termett neki.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
