Jókai ismeretlen arcai Pozsonyban Juhász Katalin2025. 11. 17., h – 10:58
Megnéztük, milyen műsort turnéztat a magyar szaktárca az ország kultúráját külföldön népszerűsítő Liszt Intézetekben a Jókai-bicentenárium alkalmából. Érdekes módon nem a nagy író regényeire helyezték a hangsúlyt, hanem a kétszáz éve született Jókai Mór látnoki képességeire.
Jókai saját korában akkora sztár volt, hogy fél Magyarország várta repesve soron következő regényét, az angol királynőhöz is eljutottak művei, amikor pedig nézőként megjelent a párizsi operában, megtapsolta őt a közönség. Aktív közéleti ember volt, szenvedélyesen foglalkozott kertészettel, borászattal, csillagászattal, jogtudománnyal, politikával, vallástörténettel, és még sok minden mással.
Egy magyar színészházaspárt ért az a megtiszteltetés, hogy az utóbbi hónapokban New Yorktól Pozsonyig, illetve Magyarországon belül is sok helyen megidézhették Jókai Mór zsenijét, eddig ismeretlen, vagy legalább is kevésbé ismert oldaláról bemutatva őt. Tallián Mariann és Lázár Balázs Artisjus-díjas színművészek, a 2004 óta működő Ketten a versben művészeti formáció alapítói. Emellett Lázár Balázs az Örkény István Drámaírói Ösztöndíj kuratóriumának tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg osztályainak tanára. Tallián Mariann hat ifjúsági kötet szerzője, az Olvashat.hu irodalmi portál állandó publicistája.
A Csillagködképletet című „zenés, kosztümös pódiumelőadás” szövegét készen kapták a Magyar Írószövegségtől, a jelenlegi államvezetés által validnak tartott szervezetek egyikétől. Az estet Tallián Mariann hegedűjátéka színesítette – ő választotta ki a zenei betéteket is – Jókai korának szalonmuzsikáját, az általa szeretett darabokat, illetve a Cigánybáró című Strauss-operett részletét, melynek librettója Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán született meg.
Elmélyült filozófiai gondolatmeneteket nehéz „fogyaszthatóan” előadni, vagyis kapóra jöttek a zenei betétek és a versek, amelyekre a pozsonyi közönség alaposan rácsodálkozott. A költő Jókai ritkán kerül fókuszba. Hazafias versei jól kiegészítették a prózai részleteket, oldották a szigorú hangvételt. Az író ugyanis nem szórakoztatni akarta az olvasóközönséget ezekkel az írásokkal, hanem a technika és a tudomány eredményeinek várható hatásait vizsgálta, illetve a kor politikai folyamatait elemezte.
A műsorból megtudhattuk, hogy foglalkozott világjárványokkal, a háború lélektanával és (egyesek számára) gazdasági hasznával, a szabadság értékével, de a globális felmelegedést is megjósolta, és sokat írt környezetünk pusztulásának veszélyeiről – arról, hogy megbolygatjuk a természet rendjét. Olyan üzeneteket fogalmazott meg, amelyek a mi korunkban is érvényesek. Látnoki képességeit bizonyítja, hogy ő írta meg az első magyar „science fiction-regényt” is – ez A jövő század regénye, amelynek cselekményét 1953-ra időzítette, és sok olyan találmány szerepel benne, amelyek mára megvalósultak.
Az est a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg, és bár minden igyekezet ellenére közelebb áll egy egyetemi előadáshoz, mint egy pódiumműsorhoz, hasznos időtöltésnek bizonyult azon kevesek számára, akik kíváncsiak voltak rá Pozsonyban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
