Janez Jansa szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, és a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, valamint a helyreállítási alapról a júliusi EU-csúcstalálkozón született megállapodás betartására szólított fel, amelyet szerinte az Európai Tanács és az Európai Parlament aláásott azzal, hogy a pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötötte – írta a helyi sajtó szerdán.
A többek között Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett levelében Jansa azt írta: az EU-ban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan „diszkreditív mechanizmusok”, amelyek nem független megítélésen alapulnak, hanem politikai indíttatásúak, nem nevezhetők jogállamisági eljárásoknak.
„Szlovénia minden esetben (…) feltételek és kettős mérce nélkül támogatja a jogállamiság tiszteletben tartását” – tette hozzá a miniszterelnök.
Kiemelte: ma számos médiaeszköz és néhány politikai csoport az Európai Parlamentben nyíltan azzal fenyeget, hogy a tévesen „jogállamiságnak” nevezett eljárás alkalmazásával, többségi szavazással fegyelmez meg egyes EU-tagállamokat.
„Mi, akik azok közé tartozunk, akik életük egy részét totalitárius rezsim alatt töltötték, tudjuk, hogy a valóságtól való eltérés akkor kezdődik, amikor a folyamatoknak vagy intézményeknek olyan nevet adnak, melynek lényege éppen az ellenkezőjét tükrözi” – hangsúlyozta.
Magyarország és Lengyelország hétfőn megvétózta az unió 2021-2027-es, 1,8 milliárd euró értékű keretköltségvetési tervét és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását szolgáló pénzügyi alaphoz szükséges rendeletét a jogállamisági mechanizmus bevezetése miatt.
Bár Szlovénia nem csatlakozott a vétóhoz, Jansa úgy vélekedett, nem lenne megfelelő, ha egy politikai testület döntene a jogállamisággal kapcsolatos vitákban.
„A jogállamiság azt jelenti, hogy a vitákban független bíróság dönt, és nem bármely más intézmény politikai többséggel” – fogalmazott.
Rámutatott arra is, hogy az Európai Unióról szóló alapszerződés nem engedélyez egyetlen tagállammal szemben sem diszkriminatív fellépést bármely más tagállam vagy uniós intézmény politikai indíttatására.
„Olyan uniós intézményekre van szükségünk, amelyek nem vesznek részt a tagállamok belpolitikai konfliktusaiban” – tette hozzá Janez Jansa.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
