„Az újságírás lényege azt megírni, amit nem akar valaki nyomtatásban látni” – mondta George Orwell, és a sors úgy hozta, hogy ismert politikusunk, Jakab Elemér magáévá tette ezt a gondolatot. Most arra kéri a pozsonyi bíróságot, adjon neki egy papírt arról, hogy e sorok írója róla csak jó híreket és történeteket közölhessen.
Még mielőtt szót adnánk a jogásznak, illetve új információként megmutatnánk néhány biztonsági kamerafelvételt, elevenítsük fel azt a meglepő fordulatokban gazdag utat, mely során mára a bevezetőben említett abszurd kérés megjelent.
Jakab Elemér, a Szövetség párt Híd platformjának egyik kelet-szlovákiai vezetője – akit néhány párttársa nyilvánosan is „toxikus személyiségnek” nevezett – politikusi és egyben gazdasági előretörése során a rendelkezésünkre álló munkaszerződések alapján éhbérért foglalkoztatott nehéz szociális sorsú embereket. Egészen pontosan 50 eurócentes órabérért, azaz például tizenkét óráért 6 eurót fizetett. Amikor erről a pozsonyi parlament épületében 2019-ben kérdezni mertem Jakab képviselőt, előbb vulgárisan lehülyézett, majd elvette a hangfelvétel készítésére szolgáló telefonomat.
Amikor az esetről szóló hírek megjelentek, Jakab sérelmezte, hogy a nagy nyilvánosság előtt rossz hírét keltem, és azt állítom, hogy ellopta a telefonomat. Megjegyzem, nem állítottam, hogy Jakab ellopta a telefonom, ezt a kiszálló rendőröknek is hangsúlyoztam, s a jegyzőkönyvbe is kértem belevenni. Később, több jogi gyűjteménybe, tankönyvbe beleolvasva megbizonyosodhattam róla, hogy akár lopásnak is nevezhető, amit Jakab művelt, hiszen fogalmilag megállja a helyét, elvégre akaratom ellenére magához vette a készüléket. Ennek ellenére továbbra sem mondtam, mondom, hogy Jakab lopást követett el.
Jakab Elemér ezt másképpen gondolta. Büntetőfeljelentést tett ellenem a rendőrségen, hogy nagy nyilvánosság, mintegy 30 ember előtt azt hangoztattam, ő egy telefontolvaj, s ezzel a jó hírét rontottam. A rendőrség Jakab beadványát elutasította. Jakab ezt nem tudta lenyelni, ezért fellebbezett. A rendőrség ismét nekilátott a munkának, amely során bekérték a parlament kültéri biztonsági kamerájának felvételét, amelyből most mi is részleteket közlünk.
Most pedig tekintsük meg a biztonsági kamera felvételét.
Nézzük meg a telefon elvételét nagyított változatban is. A középen, nyakkendőben Jakab Elemér.
A felvételekből, bár távolról készültek, kivehető, hogy a piros színnel jelölt személyek közül a középső (Jakab Elemér) a kezemhez nyúl, majd elfordul és tanulmányozni kezdi a kezében lévő tárgyat.
Ezt már nem csak én állítom, hanem a Szlovák Köztársaság rendőrsége is. A rendőrségi vizsgálat egyebek mellett a következőket szögezi le: …Nem igaz, hogy az incidensre a parlament belépési csarnokában került sor, az a parlament épülete előtt történt. Az incidens idejében nem igaz, hogy ott 30 személy tartózkodott, hanem 6, beleértve Somogyi Szilárdot is. Igaz viszont, hogy Mgr. Jakab Elemér kitépte a Somogyi Szilárd kezében levő tárgyat, mobiltelefont. …
Azzal, hogy a rendőrség ennyire pontosan leírta a helyzetet, azt hihetnénk, hogy Jakab Elemér belátja pillanatnyi indiszponáltságát, meghajol és lelép a színről. Ennek pontosan az ellenkezője történt, és Jakab egy újabb lehetőség után nézett, ahol fantáziáját a szabadjára engedheti.
Saját elhatározásból vagy jogi képviselője javaslatára, a rendőrség után most a bíróságon próbálkozik.
Mi értelme van ennek? Erről, és az ügy további részleteiről már dr. Nagy Dávid ügyvéd számol be, aki az ügyben jogi képviseletemet ellátja.
Elmondása szerint, léteznek olyan jellegű jogsértések, amelyek egyidejűleg kimeríthetik a kihágás vagy bűncselekmény kategóriáját és egyben polgárjogi rendelkezéseket is sértenek. Tehát egyszerre mozoghatunk a büntetőjog és a polgárjog területén is. Ez számtalanszor előfordul, vagyis a büntetőeljárás végén hozott ítéletben mondjuk a kárpótlási igénnyel a károsultat a bíró civil eljárásra utasítja. Adott esetben is Jakab Elemér előbb büntetőfeljelentést tett. Miután ez nem volt sikeres, tehát az eljáró szervek úgy ítélték meg, hogy nem történt bűncselekmény, civil beadvánnyal fordult a bírósághoz. Különbözik ugyanis a bizonyítási eljárás. A büntetőeljárás során arra irányul a nyomozás, hogy teljesültek-e valamilyen bűncselekmény elkövetésének törvényes feltételei, míg a polgári eljárásnál a Polgári Törvénykönyv idézett rendelkezéseinek megsértését kell bizonyítani.
Arra a kérdésre, hogy jogászként miképpen látja, mi lehet Jakab Elemér célja azzal, hogy a megszégyenítő rendőrségi megállapítás után most a bíróságon próbálkozik, dr. Nagy Dávid kifejtette, ügyvédként nem az a dolga és feladata, hogy spekulációkba bocsátkozzon.
– Jakab Elemérnek jogában áll indítványozni egy civil eljárást, amennyiben úgy érzi, hogy a jogai sérültek. Nekem, mint Somogyi Szilárd ügyvédjének, a feladatom, hogy legjobb tudásom szerint képviseljem ügyfelem érdekeit. Adott esetben, hogy rámutassunk a beadvány hiányosságaira és tárgytalanságára. Úgy gondolom, hogy a büntetőeljárás során elvégzett bizonyítási eljárás ügyfelem álláspontját erősíti, és alátámasztja azon érvelést, mely szerint törvénysértés nem történt, így a beadvány tárgytalan. Ügyfelem nem sértette meg a felperes személyiségi jogait.
Itt tart tehát az ügy, amelynek szeptember 7-én lesz a következő fordulója a pozsonyi bíróságon.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/33. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
