In memoriam Udo Walendy

In memoriam Udo Walendy

2022 novemberében, 95 éves korában elhunyt Udo Walendy, német politológus, több revizionista mű, illetve egy több mint 100, rövidebb tanulmányból álló sorozat, a Historische Tatsachen = Történelmi tények” szerkesztője és fő szerzője.

Walendy Berlinben született 1927-ben. Nyugat-Berlinben tanult politológiát és 1956-ban kapott politológusdiplomát. Mivel könyvéhez – Wahrheit für Deutschland = Igazságot Németországnak – nem talált kiadót, 1965-ben az észak-rajna-vesztfáliai Vlothóban „Verlag für Volkstum und Zeitgeschichtsforschung = Népi és jelenkor történelmi kiadó” néven megalapította saját könyvkiadóját.

A legnagyobb dicséret a német Belügyminisztériumtól

A helyzet ismeretéhez tudnunk kell, Németországban nem létezik cenzúra. Legalábbis papíron. Az illetékesek ezt helyettesítendő a belügyminisztérium keretében létrehozták az úgynevezett „Fiatalságot Veszélyeztető Nyomtatványok Szövetségi Vizsgáló Hivatalát”. Míg a hivatal kezdetben aktfotóktól védte a német fiatalságot, mára az indexre tétel szinte kizárólag a „szélsőjobboldalinak” kikiáltott kiadványokra terjed ki.

Amely kiadványt a hivatal indexre tesz, azt nem szabad terjeszteni, reklámozni és utalni rá. Megzavarná a fiatalok kis buksi fejét. De mivel a felnőtteknek szánt kiadványok esetleg fiatalok kezébe is kerülhetnek, a tilalom általános. Valóban megható, hogyan gondoskodik a német állam a fiatalokról.

Így járt Walendy is fent említett könyvével, amely 1979-ben került indexre. A belügyminisztérium a következő szavakkal indokolta a betiltással egyenértékű indexre tételt:

Az egyes kijelentéseket számos idézet és forrásmegjelölés támasztja alá. Ezeket nem lehet könnyen hamisként leleplezni. Sőt, ezek a részletek sok helyen még helyesek is … Még ha egy fiatal egy másik történelemkönyvet is venne kézbe, az sem segítene.
Hiszen egyetlen más történelemkönyv sem olyan pontos, részletes, mint Walendy műve. Ezért eltérés esetén egy másik könyv nem cáfolná meg a téziseit, hanem csak ellentmondana nekik.

A 370 oldalas könyv az 1919-es versailles-i békeszerződésektől kezdve elemzi Németország és a vele ellenséges államok történelmét. Fő üzenete: a II. világháborúban nem fehér ruhás Grál-lovagok álltak az egyik és született gonosztevők a másik oldalon. Az interneten valószínűleg elérhető (itt például elérhető egy nagyobb oldalszámú kiadás német nyelven – a szerk.), bár a terjesztőknek világszerte egyre erősebb ellenszélben kell munkájukat folytatniuk.

Walendy a hetvenes évektől kezdve kezdte kiadni a „Történelmi tények” c. dokumentumsorozatot.

Ebben foglalkozik többek között

  • az amerikaiak által irányított átneveléssel a II. Világháború után
  • a nürnbergi perrel
  • Kelet-Európa elárulásával
  • Hírdetés

  • a III. Birodalom hétköznapjaival
  • a II. Világháború nem közismert részleteivel
  • az indexelésnek nevezett német cenzúrával
  • a holokauszt egyes részleteinek lehetetlenségével
  • a német-izraeli viszonnyal
  • Nyugat-Poroszország történelmével
  • a II. világháború utáni német jogállamiság fonák helyzetével
  • a kortárs revizionisták (D. Irving, E. Zündel, F. Leuchter) műveivel
  • a világsajtó 1945 után elárasztó képhamisításokkal
  • saját börtönélményeivel*
  • az USA II. világháború után elkövetett nemzetközi jogsértéseivel
  • a weimari Németország élet-halál harcával
  • a Röhm-puccsal.
  • *Walendyt 1996-ban és 1997-ben két külön eljárásban összesen több mint 2 év börtönbüntetésre ítélték izgatás (Volksverhetzung) miatt.

    Walendy idős korában is élénk politikai és közéleti tevékenységet folytatott – már amennyire ezt a körülmények engedték.

    Revizionista bajtársai, G. Rudolf és J. Graf nem mindig értettek egyet Walendy következtetéseivel. Ez természetesen semmit nem von le érdemeiből.

    Magas kort ért meg, és életére tekintve elmondhatjuk, azt tartalmasan, hasznosan töltötte ki, jól sáfárkodott talentumaival.

    Ismerteti: Bálint József

     


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »