Az ukrán Mirotvorec („Béketeremtő”) nevű, ukrán ultranacionalisták által 2014-ben létrehozott honlap újabb nemzetközi vezetőket vett fel az úgynevezett „Ukrajna ellenségei” adatbázisába. Az indok: részvétel a május 9-i moszkvai győzelem napi ünnepségeken. A friss bejegyzések között szerepel Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina szerb entitásának vezetője. Bár a nemzetközi jogvédő szervezetek évek óta követelik Ukrajnától, hogy számolja fel a halállistaként működő portált, Kijev füle botját sem mozdította. Miközben Ukrajna „alanyi jogon” követeli, hogy gyorsított eljárásban vegyék fel őt az Európai Unióba, az ukrán kormány hallgatólagos engedélyével halállistákat gyártanak többek között uniós országvezetők ellen is.
Kik kerültek fel a listára – és miért?
A Mirotvorec 2014-ben indult, és személyes adatokat tesz közzé olyan személyekről, akiket a platform Ukrajna nemzetbiztonságára nézve fenyegetésnek tart. Bár nem hivatalos kormányzati eszköz, az oldalt egyes ukrán tisztviselők is eszközként használják politikai nyomásgyakorlásra. Emberi jogi szervezetek és diplomaták évek óta bírálják a listázás gyakorlatát, különösen azután, hogy több célba vett személy – például az ukrán újságíró, Oles Buzina – röviddel szereplése után erőszakos támadás áldozata lett.
Lula da Silva: „Tűzszünetet kértem Putyintól”
A 79 éves brazil elnök részvétele a május 9-i moszkvai ünnepségen diplomáciai hullámokat kavart. Bár Lula többször is elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, és hangsúlyozta a háború befejezésének szükségességét, álláspontja sokak szerint túlságosan semleges. Az ukrán adatbázis üzemeltetői szerint Lula „megtagadja Ukrajna jogát az önvédelemre”. (Magyarul: aki nem áll be teljesen Ukrajna mellé, az felkerül a halállistára…)
A brazil elnök kezdeményezője a kínai támogatással létrehozott ENSZ-alapú „Béke Barátai” csoportnak is, amely tárgyalásos megoldást sürget. Ez a közvetítői pozíció azonban néhány NATO-tagállam szemében aláássa a nyugati egységet, mivel enyhítheti a nyomást Oroszországon.
Robert Fico szlovák kormányfő is a listán van
Robert Ficot is listázták az ukránok. Annak ellenére, hogy egyébként Fico bevallottan támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, nem bevallottan pedig semmilyen akadályt nem gördít Brüsszel Ukrajnát támogató politikája elé. Gyakorlatilag csak retorikai szinten emlegeti a békét, és az egyetlen valódi szerepe a történetben, hogy nem engedi megfosztani Magyarországot az uniós szavazati jogától – mivel Magyarország tevőlegesen is kiáll a béke mellett és Ukrajna uniós csatlakozása ellen.
Fico felszólalásaiban nyíltan kritizálta Ukrajnát, és megkérdőjelezte a nyugati fegyverszállítások értelmét. A Mirotvorec szerint ő a „Kreml narratíváinak terjesztője”. A miniszterelnök többször szerepelt orosz állami médiában, és bár nyílt szembenállást egyelőre elkerülte az EU-val, a minap belengette az oroszellenes szankciók vétózását. A nyilatkozata azonban tele van politikai kiskapukkal, így sokkal valószínűbb, hogy súlytalan, de a sajtóban jól mutató alku keretében jóváhagyja az oroszellenes szankciókat. Ha mégsem, az azt fogja jelezni, hogy a szlovák kormányfő alábecsülte Brüsszel arroganciáját és fanatizmusát.
Milorad Dodik: szeparatista törekvések és Putyin iránti lojalitás a vád
A boszniai Szerb Köztársaság vezetője évek óta az orosz elnök, Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. Dodik rendszeresen kritizálja az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Németországot, és a háborúért Ukrajnát és „oroszajkú lakosságának üldözését” teszi felelőssé.
Miközben külföldi utazási tilalom alatt áll, Moszkvában részt vett a győzelem napi ünnepségen. Nemrég egy év börtönbüntetésre ítélték, és ellene – valamint több társával szemben – elfogatóparancsot is kiadtak. Ez a nyugatiak által dirigált játszma az amúgy életképtelen Bosznia-Hercegovina egybentartását szolgálja. Az összetákolt állam gyakorlatilag két célt szolgál: ne jöjjön létre egy teljesen muszlin és önálló Bosznia, és megmaradjon a jelenlegi berendezkedés az országban, ahol a választott parlamentek felett egy Nyugat által kinevezett kvázi kormányzó gyakorol nagyon nagy politikai hatalmat.
Dodik az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciós listáján szerepel, Németország pedig felfüggesztette beruházásait a boszniai Szerb Köztársaságban.
A Mirotvorec és a nemzetközi visszhang
A Mirotvorec működését régóta kritizálják a sajtószabadságot és az emberi jogokat védő szervezetek. A honlap nem csupán politikusokat, hanem művészeket, újságírókat és egyházi személyeket is célba vett, köztük volt már Gerhard Schröder, Orbán Viktor és Roger Waters is.
Magyar vonatkozásban nem csak Orbán Viktor kormányfő, de Szijjártó Péter külügyminiszter, Várhelyi Olivér uniós biztos és Dúró Dóra (Mi Hazánk) politikus is szerepelt vagy még mindig szerepel a listán. Sőt, rajta van a Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is.
Még nyugaton is aggódva figyelnek
Noha a platform nem bír jogi hatáskörrel, még a nyugati mainstream sajtó is elismeri, hogy a listára kerülés egyfajta „digitális halállistát” jelenthet. Lula szerepeltetése különösen érzékeny diplomáciai kérdés lehet Brazília és Ukrajna kapcsolatában – az ország külügyminisztériuma egyelőre nem reagált hivatalosan.
Fico felvétele is kontraproduktív. Egyrészt, a szlovák kormányfő ellen követtek már el merényletet, így az ő esetében az ilyen halállistáknak más súlya van. Másrészt, Fico meggondolhatja magát (bár ez kevésbé valószínű) Ukrajna uniós tagsága kapcsán. Nem mellesleg, az ukrán ultranacionalisták épp a szlovák Ukrajna-párti ellenzék ellen adtak politikai muníciót Fico kezébe.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Úrad vlády SR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
