A régi magyar hagyományok szerint szilveszter és újév napjának szokásai összefonódnak, ezek közös célja egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsolni a következő évre.
Az emberek az óévet mindig hangosan, nagy zajt, lármát csapva búcsúztatták, annak reményében, hogy ezzel elriasztják az ártó szellemeket, balszerencsét, gondokat és bajokat. Megfogadták a dologtiltó hiedelmeket, és olyan ételeket tettek az asztalra, amelyek a hagyományok szerint gazdagságot hoznak az új esztendőben.
Szilveszter története
A nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki éppen december 31-én hunyt el Rómában 335-ben.
Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.
Mit ne csináljunk az óév utolsó és az újév első napján?
A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és a régi és új évet jelképesen elválasztó praktikákkal jár.
A szilveszter és az újév napja a babonák és a hiedelmek igazi kavalkádja. Rengeteg népi szokás, babona, tiltás kapcsolódik a szilveszterhez és az év első napjához.
Nagyszüleink még szinte kivétel nélkül hittek a babonákban, igyekeztek mindent az előírások szerint végezni, hogy elkerüljék a bajt. Szilveszterkor, és az újév első napján – akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain – a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak.
Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre, így tartózkodtak például a vitáktól, veszekedésektől.
Aki korán kel, egész évben friss lesz, aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz.
Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan.
Az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni.
Ezen a két napon tilos mosni, mert elviszi a szerencsét!
Tilos teregetni, mert az „kiterítést”, halálozást jelent a családban az öregek szerint!
Szilveszterkor és újévkor tilos kiönteni a szemetet, mert megy vele minden jó, kidobjuk vele együtt a szerencsénket is.
Ne egyen baromfit szilveszterkor, mert azok hátrafelé kaparnak, elkaparják a szerencséjét.
Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
Halat sem ajánlatos enni, a hallal általában elúszik a szerencse, kivéve a folyók mentén élőknél, mert ott „ahány pikkely, annyi pénz”.
Ha halat enne, akkor arra figyeljen, hogy a farkánál kezdje enni, mert így nem tud elúszni a szerencséjével együtt.
Ne faljunk fel mindent szilveszterkor
A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tartalékoljunk egy kicsit!
Ne legyen szomorú
Ne bánkódjon és ne legyen szomorú ezen a napon, mert tudja, amit tesz ilyenkor, abban gyakran lesz része az újévben is!
Vigyázat az ollóval, tűzzel
Nem szerencsés dolog újév napján hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót használni, mert aki ezt teszi, elvágja a szerencséjét.
Ne vásároljunk drága holmit
A babonák szerint rengeteg kiadással számolhatnak azok, akik az év első napján nagy értékű holmikat vásárolnak.
Szilveszter éjszakai álom
Azt tartja a fáma, hogy a szilveszter éjjelén látott álom beteljesedik, így nem ajánlatos a hajnalig tartó mulatozás, időt kell hagyni a jövőmondó álom eljövetelének is.
Mit tegyen szilveszterkor és újév napján?
Egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot a következő évre! Ez alapozza meg a szilveszteri és az új esztendő első napjának régi magyar hagyományait.
Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása.
A jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés. Újévkor disznót kell enni, hogy kitúrja a szerencsét, szárnyast semmiképp, mert azok elkaparják.
Fogyasszunk malacsültet
A szilveszteri babonák szerint egyen malacot újévkor, hogy szerencsés és gazdag legyen! Egye a fülét, a farkát, a körmét és a csülkeit, mert ezek hozzák meg a szerencséjét. A rántott szeletet hagyja máskorra, mert szilveszterre csakis malacsült illik!
Együnk lencsét
Étkezésnél részesítsük előnyben a szemes terményeket (lencse, rizs, köles).
Együnk édeset
Eleink úgy tartották, aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz.
Nyújtsunk rétest
A hiedelmek szerint nemcsak a rétest lehet hosszúra nyújtani, hanem a boldogságot és az életet is.
Minél több töltelék van a rétesben, annál boldogabbak leszünk az új esztendőben. Érdemes tehát betervezni az újévköszöntő menübe a rétest is, minél többfélét, annál jobb!
Szegjünk kenyeret
A régi szokások szerint a kenyér megszegésével biztosíthatjuk, hogy a családnak nem kell egész évben mellőznie a kenyeret.
Fogyasszanak gyümölcsöt az üzletasszonyok és üzletemberek
Aki üzlettel foglalkozik, hogy gyümölcsöző esztendő köszöntsön rá, szilveszterkor gyümölcsöket kell ennie.
Alma fogyasztása esetén számoljuk meg a magvakat: ahány mag, annyi siker üti a markunkat.
Bőségesen lássuk el az állatokat
Újév napján ne sajnáljuk az ételt és az italt az állatoktól, hiszen akkor egész évben gazdag lesz az ellátás.
A hagyományok szerint, ha a kutyák megtömik a bendőjüket, akkor gazdagság vár az egész évben.
Töltsük teli a konyhai tartókat
Szerencsét hoz, ha megtöltjük a kávétartót, cukortartót, sótartót, bors tartót, lisztes edényt. Ha ezek tele vannak, egész évben bőségben élünk, de ha üresek, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
Töltsük teli a kamrát, zsebeket
Újév napján az üres zsebek, szekrények vagy polcok látványa a következő évre szegénységet vetítenek előre.
A kamrát, zsebeket meg kell tölteni, a pénztárcákat tele kell rakni pénzzel, hogy az év során ez legyen a jellemző.
Szerencsepogácsa
Sok családban szokás volt szilveszter napján szerencsepogácsát sütni. A szerencsepogácsa úgy készült, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét tettek. A babonák szerint annak, aki megtalálja az érmét, bőséges lesz az újéve. Figyeljünk rá azonban, hogy a pogácsáknak éjfél előtt el kell fogyniuk, különben az ellenkezőjére fordul a jóslat.
Fontos az első újévi látogató
Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét.
Ha január elsején egy férfit enged először a lakásba vagy házba, az szerencsét hoz, tartják az öregek. Sajnos egy nő épp ellenkezőleg…
Nagy felelőtlenség volt egy nő részéről ezen a napon a szomszédba átmenni. Számíthatott is megrovásra, aki ezt merte tenni.
Mosakodás hideg vízben
Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.
Aranyvíz szerencsét hoz
Úgy tartották, aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Húzzuk meg a malac farkát
Éjfélkor divat volt meghúzni a malac farkát, hogy bőség és szerencse kísérje az újévünket.
Amilyen hosszan visított a malac, olyan hosszú volt a jó hírünk a következő évben.
Gonoszűző zajcsapás
Eredetileg az ártó, gonosz szellemeket űzték el a hangoskodással. Régen dudával, ostorral, kolomppal verték fel a falunépét. Ma már a zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték, petárda és más fülsiketítő pirotechnikai eszközök.
A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az új évben csupa boldogság, szerencsés történés következhessen be.
Szilveszter éjjelén azért kell minél nagyobb zajt csapni, hogy elűzzük az ártó szellemeket és a betegségeket.
A szilveszteri gonoszűző zajcsapás Erdély falvaiban is szokás volt. Magyarlapádon a serdülő fiúk kolompokkal, csengőkkel, ostorokkal, bádogdarabokkal lármáztak az éjféli harangszókor. Kicserélték az utcakapukat, a patakon át pallóként rakták, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lányt. Almásmálon éjfélkor lövöldöztek, tülköltek.
Néha epikus eredetmondákat is fűznek e szokáshoz. Hajdúszoboszlón azt mesélték, hogy az évbezáró lármázás a török háborúk idejére megy vissza. A szoboszlói asszonyok szilveszterkor összeverték a tepsiket, meghúzták a harangot, s az így keletkezett zajjal megrémítették, elűzték a törököket. Azóta is minden év utolsó estéjén hasonló zajkeltéssel búcsúznak az évtől.
Nyájfordítás
A zajcsapáshoz tartozott a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
Szilveszteri szokások
Kántálás és újévköszöntés
Szokás volt a szilveszteri kántálás. A felnőttek, legények körében élő hagyományból a két világháború között már a gyerekek s végül a cigányok adománykérő szokása lett.
A szilveszteri kántálást másnap az újévköszöntés követte.
Adjon Isten minden jót, jobb időt, mint tavaly volt, mitől félünk, mentsen meg, amit várunk, legyen meg ez új esztendőben!”
Felsőtárkányban a fiatal házasokat is köszöntötték:
„Adjon Isten bort, búzát! Göndör hajú kisbabát!”
Tüzeskerék-engedés
A kalotaszegi Magyarlónán, amikor megkondult a harang, tüzes kerekeket eregettek le a hegyről és kiáltották: „Boldog újévet!” Az idősebbek szerint minden évben gurítottak egyet, ezzel jelezték, hogy: „Tüzes kereken jött be az újév!” Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.
Éjféli éneklés
Szilveszter napjához kapcsolódik az óévtemetés, mely szokás Erdélyből került hozzánk.
A legények este felmentek a templom tornyába, éjfélkor meghúzták a harangokat, és templomi énekeket, zsoltárokat énekeltek.
Gyümölcsfák megbabonázása
A gyümölcsfák megbabonázása is szokás volt néhol. Volt, aki semmit se szólt, mások áldásokat szórtak a fára, vagy ceremóniákat végeztek a fák körül. Ezeket azért teszik, hogy a fák jövő nyáron minél több gyümölcsöt teremjenek.
Az óév kiengedése – ajtók kitárása
Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.
Szerelmi praktikák
Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, vagy kilétét.
Újévi férjjóslás
Egyes helyeken a kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, és akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy.
Gombócfőzés
Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt 13 gombócokból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre.
A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük.
Szokás az ólomöntés, vagy – ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer – a faggyúöntés, gyertyaöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel.
Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.
Ha nem tudunk ólmot önteni, szilveszter éjszaka próbálkozhatunk nyers tojással, amit forrásban levő vízbe kell önteni. A jövőt a csorgatott tojás sárgája alakjából tudjuk kihámozni.
Ugyancsak szokásban volt, hogy a lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Disznóröfögés
A házassági jövendöléssel kapcsolatos másik rítusba a család hízódisznóját, disznóit vonták be: az eladósorban lévő lányok megkopogtatták vagy megrúgták a disznóólat.
Ha a háztáji röfögéssel válaszolt, az azt jelentette, hogy az új esztendőben a hajadonnak bekötik a fejét, azaz férjhez megy.
Csókváltás
A szerelmesek, házasulandók ha megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.
Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy ez a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.
Úgy hitték, akitől ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.
Kakasles
Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, abból az irányból várhatja a szerelmét, amerre a kakas nézett.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.
Távoli szerelmesek pezsgője
Egymástól távol lévő szerelmesek a pezsgőnyitás után loccsantsanak ki egy kis nedűt a földre, így biztosan együtt maradnak. Ez azért is hasznos, mert a kiöntött pezsgő azt szimbolizálja, hogy „dől a lé”, tehát sok pénz áll a házhoz.
Szerelemjósló álom
Az újévi álmot szerelemjósló álomnak tartották, ezért a lányok férfi nadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Vénlánycsúfolás – újévi csínytevés
A vénlánycsúfolás része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.
Haláljóslás
Az élet velejárója az elmúlás. Szilvesztert alkalmas időnek tartották a haláljóslásra is.
Jósoltak véletlenből: „Aki hálaadásról hazamenet elesett az úton, meghalt még abban az évben” – hitték Jászdózsán.
Jósoltak kulcsforgatással, például a bukovinai magyarok. „Hát tettek egy kulcsot a szent könyvbe, újesztendő előtt való estén, belékötötték, s azt forgatták az ujjikon, s ahányat fordult a kulcs, azt mondták, annyi évet él. S mikor megállt, vagy a cérna elszakadott, akkor meghal”.
Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.
Időjóslás
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, milyen termés várható a következő évben.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
„Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt!” – tartották Berettyóújfalun.
Hagymakalendárium
Hasonló módon jósolnak fokhagymával is, melyből tizenkét gerezdet tesznek egymás mellé, a közepébe lyukat fúrnak és abba sót tesznek.
Nemzeti imánk
Egyedül ránk magyarokra jellemző szerte a nagyvilágban, hogy szilveszter napján éjfélkor elénekeljük nemzeti imánkat, a Himnuszt.
Szerencsehozó szimbólumok
Patkó
Megóv a betegségektől, balszerencsétől, termékenységet biztosít. Ha január elsején van a birtokunkban, szögezzük ki azt védelmi szempontból az ajtófélfára, de ha állatokat tartunk, tegyük a vályúba, hogy megóvjuk őket a betegségektől.
A patkó szerencsehozó mivolta abban rejlik, hogy régebben a lovat sokáig szent állatnak tartották. A hiedelmek szerint azonban csak az az igazán hatásos patkó, amelyet nem vásárolnak, hanem az út mentén találnak.
Négylevelű lóhere
A balszerencsét távol tartja, elűzi a bajokat, az ártó lényeket. A mostani hó nélküli napon akár találhatunk is négylevelű lóherét.
Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.
Gomba
Gyors növekedése („Nő, mint a bolondgomba!”), szaporodása a termékenységgel, a gyarapodással kapcsolható össze. A gomba régen a falun élő ember számára fontos kiegészítő táplálékot és bevételforrást jelentett.
A gomba, mint szerencseszimbólum, a váratlan ötletek és javaslatok felbukkanását is segíti.
Malac
Az orrával „előtúrja a szerencsét” a földből, így fontos szerencsehozó szimbólum, a bőség, a gazdagság és a termékenység jelképe, ezért kell az év első napján fogyasztani.
Kéményseprő
Mint a tűz őrzői gazdagságot hoznak. Ha kéményseprőt látunk ezen a napon, fogjuk meg a kabátunk gombját! Ha nincs gomb az öltözékünkön, menjünk oda hozzá, és simogassuk meg a bőség reményében.
Katicabogár
A békesség, megnyugvás szimbóluma. A hétpettyes katica a mágikus hetes szám miatt már önmagában is biztató, pozitív előjelnek számít. A néphit szerint a hamarosan bekövetkező szerelmi boldogságot, férjhezmenetelt, házasságot jósol, de utalhat gyermekáldásra is.
Pezsgő
Mivel régen csak az elit számára volt elérhető, így fontos státusszimbólumnak számít. A hatalomnak, a gazdagságnak, a gondtalan luxus életnek a jelképe ez a gyöngyöző ital. A pezsgőbontással járó pukkanás, zaj pedig elűzi a rossz szellemeket.
Újévi fogadalom
Az év utolsó napjának világszerte ismert jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz.
Egyáltalán, érdemes-e bármit is megfogadnunk, vagy csak tegyünk mindent úgy, ahogyan eddig is a legjobbnak gondoltuk? Erre nincs jó válasz.
Titkon minden ember abban reménykedik, hogy az új esztendő új esélyeket hoz, s bizakodva tekint az új évre. Talán olyan fogadalom is megszületik a vezető nagyhatalmak részéről, amely elutasítja a háborút és az öldöklést.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
