Idén tovább nőnek az árak, de a tavalyi vad árvágtához képest már lassabban Molnár Iván2023. 02. 15., sze – 17:50 Pozsony |
Kétévnyi tartós növekedést követően idén januárban már enyhén csökkent a drágulás üteme, az infláció azonban még így is a 22 éve nem látott csúcsok körül mozgott, amihez ezúttal a növekvő energiaköltségek járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban?
Az éves infláció üteme az elmúlt két évben folyamatosan nőtt. Míg 2021 januárjában még csak 0,7 százalékkal nőtt az árszint az egy évvel korábbihoz képest, tavaly decemberre az infláció elérte a 15,4 százalékot. Így már az is jó hírnek számíthat, hogy idén januárban az éves infláció üteme enyhén csökkent, a Statisztikai Hivatal szerdán közzétett jelentése szerint ugyanis az elmúlt hónapban 15,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban.
Felemás változás
„Az éves infláció üteme egy hosszú növekedési fázist követően végre most először csökkent, de ez csak nagyon enyhe lassulást jelent, hiszen az árak növekedése még mindig 15% felett van, ami továbbra is 22 éves csúcsot jelent. Az árak pedig az általunk vizsgált összes szegmensben magasabbak voltak az egy évvel korábbinál” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője.
„Az infláció ütemének az év eleji enyhe lassulása részben a tavaly év eleji bázishatásnak, illetve az üzemanyag-árak átmeneti stagnálásának volt köszönhető. Hogy az energiaválság ellenére sikerült elkerülnünk a tavalyinál is nagyobb árugrást, az azonban elsősorban annak köszönhető, hogy az állam bőkezű támogatásban részesítette a háztartásokat, megkímélve őket az energiaszolgáltatók kíméletlen árpolitikájától”
– teszi hozzá Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője.
Növekvő rezsiköltségek
Az elmúlt évhez hasonlóan a magas inflációhoz ezúttal is az élelmiszerek drágulása és az év elejétől megugró rezsiköltségek járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Ez a két tétel együttesen a szlovákiai háztartások kiadásainak közel a felét teszi ki. „A rezsiköltségek éves szinten januárban 14,4 százalékkal nőttek, ami elsősorban az energiaszolgáltatók magasabb díjszabásával magyarázható. A gáz átlagosan csaknem 12, a villamos energia 2,5, a hőenergia pedig több mint 22 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest” – tette hozzá Morháčová. A vízellátás, a szennyvízelvezetés, a szemétszállítás, valamint a lakáskarbantartás és -javítás esetében szintén két számjegyű áremelést könyvelhettünk el. Az üzemanyagárak pedig 5,6%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.
Drága élelmiszer
Nem javult a helyzet az élelmiszerek esetében sem, épp ellenkezőleg, a drágulás üteme ezek esetében tovább nőtt, ami azt jelenti, hogy már harmadik éve folyamatosan emelkedik.
„Az élelmiszerek januárban csaknem 29%-kal drágultak az előző év azonos időszakához képest. A kilenc élelmiszercsoportból ötben több mint a negyedével nőttek az árak, 30% feletti áremelkedés volt tapasztalható a hús, a tej, a sajt, a tojás, illetve az étolajok és zsírok esetében. A kenyér és a gabonafélék ára a negyedével, a zöldségféléké pedig több mint 20%-kal emelkedett”
– sorolja a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az árak azonban a kisebb súlyú tételeknél is jelentősebben emelkedtek. A korábban sem olcsó fogorvosi szolgáltatások ára további 13 százalékkal nőtt, az éttermek árai több mint a negyedével emelkedtek, és jóval mélyebbre kell belenyúlniuk a pénztárcájukba az óvodások és az általános iskolai tanulók szüleinek is.
„A lakosság egyes csoportjai között ezúttal ugyan nem olyan nagy a különbség, az infláció azonban továbbra is a nyugdíjasokat sújtja a legnagyobb mértékben. Míg a munkavállalók által vásárolt termékek és igénybe vett szolgáltatások árszintje januárban 15 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a nyugdíjas háztartások inflációja 16,2 százalék körül mozgott” – mondta el Morháčová.
Lassú javulás
Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban? „Az infláció üteme a becsléseink szerint már az elmúlt év végén elérte a csúcspontját, és a januárban kezdődött fokozatos enyhülés a következő hónapokban is folytatódhat. A fogyasztói kosár legtöbb tételénél azonban, különösen az év elején, idén is folytatódik az átlagosnál gyorsabb drágulás, ami közvetve ezúttal is elsősorban a magasabb energiaárak számlájára írható” – figyelmeztet Koršňák. Az éves infláció visszaszorulása a rekordszintekről szerinte is csak fokozatosan fog bekövetkezni, nyár végéig így még egész biztosan két számjegyű marad.
„Számításaink szerint idén éves szinten 11,6%-os inflációval számolhatunk, ami azt jelenti, hogy a januári 15 százalékról a drágulás üteme decemberre 8 százalékra eshet vissza”
– állítja az UniCredit Bank elemzője.
Hasonló előrejelzéssel rukkolt elő a többi pénzintézet is. „Arra számítunk, hogy az infláció az elkövetkező hónapokban tovább lassulhat. Ez különösen 2023 második negyedévétől kezdve válhat érezhetőbbé. Az infláció idén így már valószínűleg alacsonyabb lesz, mint tavaly. Egyelőre 10% körüli éves drágulásra számítunk, de nem zárjuk ki az ennél lassabb áremelkedést sem” – mondta el Jana Glasová, a 365.bank elemzője.
Növekvő hitelkamatok
Marek Gábriš, a ČSOB vezető közgazdásza szerint a szlovák infláció az év folyamán fokozatosan mérséklődhet, és az év második felében már egy számjegyűre csökkenhet. „Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat előzetes adatai szerint januárban 8,5%-ra csökkent az éves infláció az euróövezetben. A 2022 októberében mért 10,6 százalékos történelmi csúcsról így már a harmadik egymást követő hónapban zsugorodott. Valószínűleg azonban még ez sem akadályozza meg az Európai Központi Bankot abban, hogy folytassa a kamatemelést, amely az inflációhoz képest még mindig viszonylag alacsony” – állítja Gábriš. A ČSOB vezető közgazdásza szerint a háztartásoknak idén így nem csupán a magas árakkal, hanem az egyre magasabb hitelkamatokkal is meggyűlhet a bajuk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
