KI FELEL AZ ELVESZETT ÉVÉRT? A beruházások késleltetőinek felelősségre vonását kérte Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter Marcel Ciolacu miniszterelnöktől, mert az óvásokat elbíráló országos tanács (CNSC) miatt egyéves késéssel írták alá az A7-es (moldvai) autópálya 3-as (Pietroasele–Buzău) szakaszának kivitelezési szerződését.
Grindeanu elmondta: a kérdéses sztrádaszakasz kivitelezésére kiírt versenytárgyalás nyertesét (egy török konzorciumot) már tavaly ilyenkor kihirdette a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a szerződés aláírását késleltette a „CNSC-s urak” magatartása, akiknek több mint egy évre volt szükségük ahhoz, hogy ugyanarra a döntésre jussanak, mint egy évvel korábban a CNAIR. Emiatt elveszett egy év, amiért senki sem felel – méltatlankodott a miniszter. Szerdán egy 13,9 kilométeres autópálya-szakasz kivitelezésére írtak alá szerződést, ezt 218 millió euróból (uniós támogatásból) kell megépíteni 20 hónap alatt. (Agerpres)
HÁROMMILLIÓ UTAS A KOLOZSVÁRI REPÜLŐTÉREN. Várhatóan pénteken repíti idei hárommilliomodik utasát a kolozsvári repülőtér, ami rekordot jelent Romániában, hiszen ennyien még sohasem vették igénybe egy naptári év alatt egy vidéki létesítmény szolgáltatásait. A január–szeptemberi időszakban a kincses város reptere 2,5 millió utazót fogadott, akiknek száma év végére elérheti a 3,1–3,2 milliót is. David Ciceo igazgató egy korábbi eseményen emlékeztetett: 1996-ban még csak 32 ezer utast szállított a Kolozsvár és Bukarest között közlekedő két járat, de azóta fontos regionális-nemzetközi légikikötővé nőtték ki magukat. A megyei tanács által működtetett kolozsvári repülőtérről a nyáron több mint 45 menetrend szerinti járat indult több mint 20 európai és közel-keleti országba, valamint több charterjárat különböző turisztikai célpontok felé. A légikikötő a város, a megye és a régió gazdasági fejlődésének egyik motorja: idén január és szeptember között összesen 532 037 turista szállt meg Kolozs megyében (minden ötödik külföldi), ami 12,4 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. (Összehasonlításul: Brassó és környéke ugyanebben a kilenc hónapban 1,13 millió turistát fogadott.) Az ország legnagyobb repülőtere továbbra is a fővárosi Henri Coandă Nemzetközi Repülőtér, amelynek szeptember végéig 11 millió utasa volt. (Krónika)
MAGÁNDETEKTÍV LEHET, AKI LESZEREL. Elfogadta a parlament a magánnyomozói tevékenységet szabályozó törvény módosítását, ennek értelmében csak az lehet magándetektív, akinek legalább középfokú végzettsége van, és elvégzett egy posztliceális szaktanfolyamot, vagy korábban a hadseregben, a rendvédelmi szerveknél vagy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál volt alkalmazásban. A jogszabály szerint egy magánnyomozó vállalat ügyvezetője sem lehet akárki: ha korábban nem volt tiszti rangja a hadseregben, a rendvédelmi szerveknél vagy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, akkor jogi diplomára vagy legalább posztliceális magánnyomozói tanfolyamra van szüksége e munkakör betöltéséhez. (Agerpres)
MÁR NEM KUNYHÓ. Nagy felháborodás fogadta Ion Creangă jászvásári kunyhójának felújítását, az egykori zsúptetős, tornácos parasztházat ugyanis inkább korszerűsítették, mint restaurálták: zsindellyel fedték le, falfűtést és villanyt is vezettek bele, és mivel az udvart is nagyon mai módon rendezték el, már inkább kiadásra szánt nyaralónak tűnik, mint korhű emlékháznak. Creangă utolsó éveiben, 1872 és 1889 között lakott ott, és ez lett 1918-ban Románia első irodalmi múzeuma, amelyet évente mintegy ötvenezer látogató keres fel. A házat már harmadszor újítják fel, a második beavatkozás a nyolcvanas években történt, amikor betonoszlopokkal és -födémmel erősítették meg az 1977-es földrengés során meggyengült faszerkezetet. (Adevărul)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
