Április 16-án a lévai Reviczky Házban került sor a Reviczky Társulás berkein belül működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály immár 123. helytörténeti előadására, melyen Bars vármegye egyik neves családjának, a Rudnyánszky családnak a története került bemutatásra.
A délután külön értékét adta, hogy az előadó, a téma kutatója és nagy ismerője Barsendréd fáradhatatlan és lelkes helytörténésze, Luky János volt. A becses előadót és a szép számban megjelent érdeklődő közönséget Müller Péter, a szakosztály vezetője köszöntötte, aki felvezetőjében bemutatta az előadó tartalmas életútját.
Megtudhattuk, hogy Luky János 1945-ben Barsendréden született. 1962-ben Zselízen érettségizett, utána a nyitrai Pedagógiai Intézet hallgatója volt. Két évig tanított, majd nyugdíjba vonulásáig (2007) főpénztárnoki funkcióban a lévai postán dolgozott. 1985 és 2018 között a helyi önkormányzat képviselője volt, 2007-től a helyi újság, az Ondrejovčan (Barsendrédi hírmondó) szerkesztője. 2007-ben megválasztották községi krónikásnak, ebben a minőségében 2009-ben Szlovákiában a kisközségek legjobb krónikása címet szerezte meg. Megírta szülőfaluja monográfiáját, amelyet Ondrejovce – Barsendréd 1260–2010 cím alatt 2010-ben adott ki a község. Ezt a monográfiát 2011-ben a Matica slovenská A Lévai járás legjobb monográfiája díjjal tüntette ki.
2015-ben megkapta a Polgármester díját, majd ugyanebben az évben Magyarország köztársasági elnöke helytörténeti munkásságáért Magyar Arany Éremkereszt állami kitüntetésben részesítette. 2016-ban megnyitotta Barsendréd község múltja és jelene című állandó történelmi tárlatát. Luky János fáradhatatlan kutatómunkájával, számtalan publikációjával, tartalmas előadásaival, valamint helytörténész kollégái munkájának önzetlen segítségével és szakmai támogatásával viszi jó hírét és példáját az ősök tiszteletének, az értékek megőrzésének és a szülőföld cselekvő szeretetének.
Ezt követően Luky János számtalan kordokumentumot felvonultató gazdag előadásban mutatta be a Rudnyánszky család történetét.
Amikor Jókúthy Miklós 1450 körül feleségül vette dezséri Dvoncz Margitot, megkülönböztetésül a Margit első férjétől származó utódoktól (Rudnayaktól), felveszi a Rudnyánszky nevet. 1632-ben II. Ferdinánd király adományt ad Rudnyánszky Andrásnak Dezsérre, ahonnan a család az előnevét veszi. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Nyitra megye igazolja a megyében élő Rudnyánszkyak, köztük a Lászlótól született Nagyszelezsényben lakó Lázár kétségtelen nemességét.
A család a 18. század közepén telepedett le Bars megyében, Nagy-Szelezsényben. Rudnyánszky Lázár fia, Rudnyánszky Antal feleségével, Szokoly Anna Máriával Kis-Endréden telepedett le. Gyermekeik közül ketten, Péter és Flórián ott alapítottak családot.
Kétszer nősült, első feleségétől, Lipovniczky Antóniától született gyermekei közül hárman élték meg a felnőttkort: Kálmán, Béla és Antónia.
Rudnyánszky Kálmán előbb ügyvéd, majd Bars vármegyében tiszteletbeli alügyész, később táblabíró, majd a bécsi Magyar Királyi Udvari Kancellária fogalmazója lett. A szabadságharc után Csörög-pusztán telepedett le és birtokán szőlőműveléssel és tehéntartással foglalkozott, Nógrád vármegye tiszti főügyésze volt, szabadidejében a festéssel is kacérkodott.
Rudnyánszky Béla ügyvédként dolgozott, az 1860-as években a legkeresettebb ügyvédek egyike volt. Az 1848/49- forradalom után pesti helyettes főállamügyész volt, 1870-ben budapesti királyi ítélő táblabíróvá nevezték ki.
Rudnyánszky Antóniának nyomdája volt Budapesten, a Budapesti Hírlapot fennálásának első éveiben az ő nyomdájában állították elő. Halála után unokahúga, Rudnyánszky Etelka, dezseri Rudnyánszky Antónia megbízásából 2000 korona alapítványt tett Barsendréd községben született szegény tanulók számára.
Második feleségétől, Ocskay Judittól született Rudnyánszky Titusz, aki 1880–1885 között Bars vármegye alispánja, s ügyvéd volt. Ferenc József 1867-es megkoronázásakor az ünnepi menetben Bars vármegye zászlajával a megyei bandérium tagja volt. Rudnyánszky Titusz és Konkoly Thege Jolán házasságából hárman élték meg a felnőttkort: Titusz, Olga és Aladár.
Rudnyánszky Olga 1928 és 1935 között négy alkalommal kiadta a lévai háziasszonyoktól összegyűjtött recepteket. Rudnyánszky Aladár Zselízen uradalmi gazdatiszt, cs. és k. tartalékos vadászhadnagy fiatalon, 28 éves korában halt meg. Az idősebb Titusz 1912-ben, a fiatalabb 1930-ban halt meg. Mindketten a lévai temetőben vannak eltemetve. Velük együtt van eltemetve az idősebb Titusz felesége, Konkoly Thege Jolán és fiuk Aladár.
Antal másik fia, Rudnyánszky Flórián 1793. június 30-án született Kis Endréden. Bars vármegye aljegyzője, később főszolgabírója lett, a szabadságharc alatt Bars vármegye első alispánjává választották. Szirányi Amáliával kötött házasságából egyetlen leánya, Ilona született. Feleségével, leányával és vejével a pusztaszentkereszti temetőben van eltemetve. Rudnyánszky Péter és Flórián leszármazottai mindannyian Barsendréden születtek.
Nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség a tartalmas előadást. Majd Urbán Zoltán, a társulás elnöke méltató szavai után Müller Péter díszoklevéllel és könyvcsomaggal köszönte meg az előadónak az értékes és színvonalas előadást, s kívánt Luky János további munkájához sok erőt, jó egészséget, s hogy újabb kutatási eredményei sok örömmel töltsék el.
Az előadót messziről jött régi jó ismerősként Berényi Kornélia és Fister Magdolna is megörvendeztették. Berényi Kornélia Luky János tiszteletére Sajó Sándor A magyar kereszt című versét szavalta el, Fister Magdolna pedig az előadó méltatása mellett felidézte együttműködésüket a HÉT hetilapban.
A lelkiekben felemelő délután az előadó és az érdeklődő hallgatóság szívélyes beszélgetésével és újabb tervek szövögetésével folytatódott.
(Müller Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
