A fenti címmel nyílt meg a Lévai Regionális Művelődési Központ néprajzi tárlata, mely a tágabb régió egykori menyegzői viseletét idézte meg. A kiállítás összefogja a térség felekezeteinek és nemzetiségeinek népviseleti hagyatékát.
A szeptember 12-ei megnyitóra a Garam Menti Néptánccsoport táncosai csalogatták az érdeklődőket Léva központjában.
A Garam Menti Néptánccsoport csalogatója az épület előtt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint Alžbeta Sádovská, a Lévai Regionális Művelődési Központ igazgatója magyar nyelvű köszöntőjében kifejtette: a kiállítást az Ilyenek vagyunk nemzetközi rendezvényfolyam részeként szervezték meg.
„A tárlat egy széleskörű együttműködés eredményeként jött létre, mely generációkon és nemzetiségeken átível”
– szögezte le az intézmény vezetője.
Alžbeta Sádovská (k.) és David Hudec (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az intézmény kiállítótermében a barsi, a honti és a zoboraljai menyegzői népviselet jelenik meg. David Hudec, az intézmény munkatársa, a tárlat összeállítója megjegyezte: a bemutatott anyag a népviselet mellett a lakodalmak egyéb kellékeit is felvonultatja, így mutatva be elődeink menyegzőit.
A bemutatott népviseletek zöme fényképek alapján elkészített rekonstrukció. Ezzel kapcsolatban David Hudec elmondta, igyekeztek korabeli leírások, dokumentumok alapján a korban használatos anyagokból elkészíteni az egyes ruházatokat.
Magyar népdal is felcsendült a megnyitón (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Közel tucatnyi településről látható népviselet, illetve menyegzői kellék. Az egyik legértékesebb az 1930-as évekből való mohi menyasszonyi ruha.
A gazdagon díszített református viselet szintén egy fotó alapján készült.
A kiállított ruha mögött a felnagyított fotográfia is látható volt. Az értéket növeli, hogy a település napjainkban már nem létezik. A gazdag néphagyománnyal rendelkező, többségben magyarok lakta Léva környéki községet az 1980-as évek elején lerombolták a későbbi atomerőmű építése miatt.
Mohi mennyasszonyinépviselet (b.) (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Emellett többek között zsérei, bakabányai, garamkovácsi menyasszonyi népviselet is fellelhető a tárlatanyagban. A legtöbb viselet mögött fénykép is látható az adott ruhába öltözött ifjú párról.
A menyasszony öltözéke mellett nem feledkeztek el a vőlegényről sem. Több férfiviselet is megjelenik a kiállításon. De láthatunk díszes pártákat, Léván varratott vőlegénykalapokat, s a csilejkár térség népviselete szintúgy bemutatkozik.
Zsérei népviselet (j.) (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Feltűnik a kelengyeláda a kelengyével. A falakon számos úgynevezett szerelemláda látható. Ezek egy része a mai Magyarországról származik, azonban százdi darab is van köztük. Garamszentgyörgyi relikvia is látható, a fotókon ipolyszakállosi népviselet is feltűnik.
A terem közepén megterített asztal várta a látogatókat. A korabeli vászonnal leterített nagy asztal finom étkekkel, kalácsokkal volt tele. Itt is a tágabb térség lakodalmi gasztronómiája jelent meg. Többek között nagyhindi kalács is került az asztalra.
A tágabb régió népviseletei jelennek meg a tárlaton (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A legnagyobb lakodalmas kalácsot a megnyitó végén felszeletelték és megkóstolhatta a közönség.
A Hej párta, párta, gyöngyös koszorú tárlat igazi összefogás eredménye – hangsúlyozták.
David Hudec munkáját mások mellett a garamszentgyörgyi Duba Tájház, Jókai Mária néprajzkutató, az Egykori Mohiak Társulása és egyéb személyek segítették.
Kelengyeláda a hozománnyal (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A csütörtöki megnyitón közreműködött a lévai Garam Menti Néptáncegyüttes, akik a néptánc mellett magyar lakodalmas népdalokat is előadtak.
A kiállítás még két hétig látható a Lévai Regionális Művelődési Központ épületében. Az Ilyenek vagyunk nemzetközi folklór tánckaraván szeptember 11-én indult útjára. A néptánccsoportok vasárnap délutánig több lévai járásbeli településen lépnek fel. A rendezvényt nevelői koncertek, workshopok és kiállításmegnyitó kísérik.
A folklór tánckaravánról külön cikkben számolunk be a hétvégén.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
