Az országos tisztifőorvos mellett Szlávik János infektológus is megszólalt egy szerdai konferencián, megerősítette, a szívet, az agyat és a herét is támadhatja a koronavírus. Van, ami őt is megriasztja.
Továbbra is Ázsia és az Egyesült Államok a leginkább érintett a koronavírus okozta fertőzésben, de a tavaszi időszakhoz képest a második hullám során mindenhol, így Európában és Magyarországon is nagy mértékben nő a megbetegedések száma – mondta el az országos tisztifőorvos egy szerdai konferencián.
„A koronavírus második hullámában járunk, ennek során olyan intézkedéseket kellett hozni, amelyek megakadályozzák a vírus további behurcolását” – fogalmazott Müller Cecília. Kiemelte, az a fertőzés, amely már bekerült az országba, nagy mértékben terjed.
„Ha nem viselünk maszkot,
ha nem tartjuk be a higiénés szabályokat, akkor egy fertőzött 2-3 másik embernek tudja átadni a betegséget.
Ezt kell most a második hullámban megakadályoznunk.”
A jelenlegi tapasztalatok szerint az első tünetek megjelenése előtt körülbelül 48 órával fertőz leginkább a beteg, és
akinél súlyosabbak a tünetek, azoknál a fertőzőképesség is nagyobb.
Hozzátette, míg tavasszal 90 fertőzött fiatalról tudtak, most egyértelműen a 20-29 évesek körében terjed a vírus. A halálozási arány is ezért alacsonyabb.
„Ahhoz, hogy ne vigyék haza a vírust a nagyszülőkhöz, krónikus betegekhez,
féken kell tartaniuk magukat és a bulizásukat,
hiszen ezzel tudják megmenteni a többieket, akik a sérülékeny csoportba tartoznak” – mondta.
Az oltásokkal kapcsolatban a szakember azt, mondta, „megvan az az ütemterv, amely alapján az oltóanyagot biztosítani fogjuk.” Elsőként az „első vonalban” dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportokba tartozóknak, illetve az ország közszolgáltatásában részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak.
Van, ami Szlávik Jánost is megriasztja
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus osztályvezető főorvosa a konferencián azt mondta, valóban a fejfájás, a láz, a száraz köhögés, a fulladás, a végtagfájdalom, valamint a szag- és ízérzékelés elvesztése a legjellemzőbb, de nem mindenkinél.
„Idősebbeknél, akiknél ritkább a láz előfordulása, zavartság hívja fel gyakran a figyelmet a koronavírusra. A gyerek sem mindig lázas.”
Mint mondta, kevés olyan betegség létezik, ami ilyen mértékben támad meg ennyi szervrendszert, de a gyógyulás utáni következményekkel is komolyan számolni kell.
„Megtámadja a kisereket, a koronaartériákat, koronaérgyulladást, infarktust, sztrókot okozva. A szívet, a vesét, az agyat, a májat, a herét is támadja, ezért mondják, hogy
a koronavírus megtalálható a spermában és a bélrendszerben is, de nem fertőz.”
Elmondta még, rengeteg kutatás van folyamatban, de egyértelműen a védőoltás jelenti majd a megoldást, amelyek közül az orosz és a kínai vakcina lehet majd elfogadható. Több oltóanyagjelölt esetében már a tömeggyártás előkészítésénél tartanak.
„A gyorsaság engem is megriaszt,
hiszen egy SARS, egy MERS, egy H1N1, egy ebola, egy Zika ellen hosszú évek, évtizedek alatt jutottunk el abba a stádiumba, amelybe a koronavírus kapcsán néhány hónap alatt eljutottunk. Az ebola ellen már húsz éve próbálták azt a technikát, amit mi most, a koronavírus esetében alkalmazunk. Szó sincs arról, hogy 3-4 hónapos kutatás alapján akarunk egy olyan oltást létrehozni, amelyet az egész emberiségnek be akarunk adni” – tisztázta Szlávik János.
Arról továbbra is keveset tudni,
- miért ellenállóbbak a gyerekek,
- nagyobb-e a valóságban a tünetmentesek 15-20 százalékosra tett aránya,
- ki az, aki észre sem veszi, hogy fertőzött,
- meddig tart az immunitás,
- mekkora a fertőző dózis,
- mik a hosszú távú hatások.
Szlávik János szerint ma még azt sem tudni, hogy a koronavírus ugyanúgy velünk marad-e, mint az influenza, netán kiirtható-e.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
