A Vince-nap a néphagyományban a közeledő tavasz reményéről, termékenységvarázslatokról, babonákról szól.
Ki volt Szent Vince?
Január 22-én ünnepeljük Szent Vince napját. Zaragozai Szent Vince a 3-4. században tevékenykedett. Életéről és haláláról igen keveset tudunk, viszont a korai keresztény idők olyan szentje, akinek igazolni lehet valós történeti létezését.
Szent Vince a szőlősgazdák védőszentje
Európában a XI. század óta tekintenek Szent Vincére a szőlészek védőszentjeként. Vince neve latin nyelven „győzedelmest” jelent, legyőzi a tél sötét erőit, és a tavaszt hozza el.
A Vince névből ered a vincellér szavunk is. A vincellér a szőlők kezelésével és megőrzésével, nagyobb szőlőbirtokoknál a munkák felügyeletével megbízott személy volt.
Vince ugyan a borkereskedők, szőlőművesek, vincellérek, pincemesterek védőszentje, de a kávésok is kérhetik segítségét. Ugyanakkor kérik a segítségét az elveszett tárgyak megtalálásához, valamint a belső bajok és a nyelv betegségei, a beszédkészség zavarai ellen.
Alakja a Nemzeti Múzeumban őrzött magyar koronázási paláston is látható (balról az ötödik alak az alsó sorban).
Vince-napi szokások, hagyományok
A Vince-nap a reményről, a népi megfigyelésről és a termékenységvarázslatokról, babonákról szól. Nevezik ezt a napot a szőlővessző pálfordulójának vagy termésjósló napnak is.
A hagyomány szerint ezen a napon kezdtek el először jóslásokat tenni a szőlészek a leendő terméssel kapcsolatban.
Vince napján figyelik meg a szőlősgazdák és borászok az időt, a szőlőtőkét, a vesszőket, a szőlővesszőkön a rügyeket, és következtetnek a megfigyeléseikből az ezévi termés bőségére.
Vince-napi időjóslás
Mint oly sok naphoz, ehhez is kapcsolódtak időjósló hagyományok..
Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.
A közismert időjárási regula így hangzik:
„Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince.“
A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:
Fényes Vince, tele pince. Ködös Vince, üres pince.“
A Vince-napi időjárási regula a délvidéki magyarok körében így szól:
Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.“
Napjához további időjárási regulák is fűződnek:
Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince, gabonával pajta, csűr, Mihály így, édes bort szűr.“
A várható kukoricatermésre is jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Borfogyasztás
A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy valóban bőséges legyen minden termés.
Ugyancsak Vince-napi néphagyomány a pincejárás vagy a dűlőjárás is.
Dűlőjárás – szőlőszentelés
Ilyenkor a szőlőültetvényeket szentelt borral vagy szentelt vízzel öntözik meg. Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték.
Terményvarázslat
A szőlőkre azért akasztottak gömböcöt, hogy ilyen nagy gömbölyű szeműek legyenek a szőlők, na meg kolbászt, hogy ilyen hosszúak legyenek a fürtök.
Pécs és Mohács környékén a bosnyák és sokác gazdák hurkát, disznógömböcöt akasztottak a szőlőkaróra, hogy majd akkora fürtök teremjenek, mint a gömböc.
A mohácsi sokác-horvátok ilyenkor kivonultak a hegyre nagy vigazságot csapva, úgy gondolván, hogy a vidámság – ének, zene, tánc termékenységet idéz elő a szőlőben.
Vincevessző
A Villányi borvidékhez közeli Dráva-háromszögből terjedt el, hogy a szőlősgazdák a Vince-nap időjárásból és az ezen a napon metszett „vincevesszők” állapotából jósolták meg a szüret gazdagságát.
Bár a következő évi termésre még csak jóslatot tettek a gazdák, az előző évi éppen erre az időre ért olyan állapotba, hogy már kóstolhatták az abból készült borokat.
Az őszi kapáláskor a szőlőben elrejtett borokat ilyenkor kellett megkeresni és kiásni.
Akinek pedig ez sikerült az el is fogyaszthatta a megtalált üveg tartalmát.
Pincejárás
Bár régen mindez a férfiak kiváltsága volt, asszonyok ilyenkor nem mehettek a pincékbe, ma már ez a tiltás a hölgyek számára nem érvényes.
Vince napján házasodnak a madarak
Egyes magyarországi német településeken ezen a napon nem dolgoztak, hanem misére mentek.
Némely felvidéki és német településeken úgy tartják, hogy Vince napján házasodnak a madarak, ezért nem szabad az erdőbe menni és fát vágni, zajongani.
Szőlővessző pálfordulója
Január végén a „szőlővessző pálfordulóján” már készülődik a tavasz, a tél legalábbis lassan kezd visszavonulni.
Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre. Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet.”
Szent Vincét nem csak a magyar borosgazdák tartják nagyra, Franciaországban, Dél-Németországban és Ausztriában is tisztelik.
Vince napján a vírussal átszőtt világunkban egy pohár jó fajta magyar borral mindenképp érdemes koccintani hozzátartozóink, barátaink, saját, valamint természetesen a bortermelők egészségére is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
