Ha bebizonyosodik a doppinggyanú, elveszik az érmeket

Ha bebizonyosodik a doppinggyanú, elveszik az érmeket

El kell venni a sportszövetségektől a doppingellenőrzés feladatát, mert így senkinek sem érdeke lebuktatni a csaló sportolókat. Erről beszélt a Német Olimpiai Szövetség elnöke, miután kiderült, hogy 2001 és 2012 között legalább 140 olimpiai és világbajnoki érmet szereztek doppingoló sportolók. Egy német és egy brit lap közösen szivárogtatta ki az eddig titkolt adatokat a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől. A szervezet elnöke szerint nevetséges doppinggal vádolni őket.

Nem az a kérdés, hogy ki doppingolt az atléták közül, hanem az, hogy ki nem. Ezt állítja az a német újságíró, aki 5000 sportoló 12 ezer vérmintájának összesített eredményét hozta nyilvánosságra a 2001 és 2012 közötti időszakból. Ebben a 11 évben az olimpiai, illetve világbajnoki érmek harmadát a gyanú szerint olyan atléták szerezték, akik tiltott teljesítménynövelő szert használtak. A leleplező adatokat a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől szivárogtatták ki.

„Eddig azt gondoltuk, hogy biztos van egy ember, aki manipulálja a rendszert. Biztos vannak csoportok, akiket el lehet kapni. De ehelyett arról van szó, hogy sok esetben nem is lehetett másként a győzelem közelébe kerülni, csak doppinggal. Egy rakás olimpiai és világbajnok érintett és teljes orvosi szakvezetések. Az oroszok már meg is vádoltak minket, hogy hazudunk, a kenyai hatóságok is fenyegetőznek” – mondta Hajo Seppelt újságíró.

A vérátömlesztéses dopping a legelterjedtebb, 146 sportoló szerezhetett így érmet. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség hajlandó a vizsgálatra, de tagadja a vádat. Az elnök szerint csak az atlétikában kevésbé sikeres országok próbálnak utólag olimpiai érmekhez jutni. „Vádaskodnak, de nincs semmi bizonyíték. Szeretném látni a bizonyítékaikat. Azt mondani, hogy 2001 és 2012 között nem tettünk meg mindent a dopping ellen, az nevetséges” – jelentette ki Lamine Diack, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közölte: ha bebizonyosodik a doppinggyanú, elveszi a piszkos módszerekkel szerzett érmeket. A vizsgált időszakra esik a 2004-es athéni olimpia, amelyen öt magyar sportolót zártak ki doppingvétségért, közülük két nehézatléta aranyérmet szerzett. A Magyar Olimpiai Bizottság egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a mostani botrányról.

„Elég szomorúnak tartom, hogy atlétikában ilyen megtörténhetett, és biztos vagyok benne – bár nem ismerem a részleteit, csak annyira, amennyire a sajtóból hallottam – itt azért elég komoly összeesküvések történhettek a háttérben, hiszen ahogy lehet hallani, eleve eltussoltak olyan doppingeseteket, amelyeket nem szabadott volna. Eléggé szomorú. Remélem és bízom benne, hogy a magyar versenyzők nem voltak benne, abban biztos vagyok, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság példát mutatott a tekintetben, hogy hogy kell ezeket a vizsgálatokat lefolytatni, hogy kell küzdeni a dopping ellen, azért, hogy valóban tiszta játékok legyenek” – közölte Borkai Zsolt, a MOB elnöke.

A Német Olimpiai Bizottság már kezdeményezte, hogy a doppingellenőrzés a sportszövetségektől kerüljön át független szervezetekhez.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »