Nemzetközi guzsalyostalálkozóra hívtak a mátyusföldi Vízkeletre. A Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyarjai jönnek össze egy-egy ilyen alkalommal. A cél megismerni egymás kultúráját, elmélyülni a magyarlakta régiók rejtelmeiben és bizonyítani, egy vérből valók vagyunk.
Szabadságom végét töltöm, mikor megszólal a telefon. Vízkeletről hív egy csemadokos, és nagy lelkesedéssel újságolja, falujukat nagy megtiszteltetés érte, ott kerül sor a nemzetközi guzsalyostalálkozó jubileumi, huszadik évfolyamára. Szeretnék, ha ennek a történelmi pillanatnak nyoma maradna a felvidéki magyar sajtóban is. Beszélgetésünk befejeztével már csak egyetlen kérdésem maradt, miért szerveznek a guzsaly „tiszteletére” nemzetközi találkozót?
Izgatottan készülődtek Vízkeleten
A választ már Vízkeleten kapom meg. Ámulatba ejtő, színes forgatag fogad, magyar népviseletbe öltözött apró gyerekek futkároznak, tarka kendős asszonyok, lányok kacagnak, kalapos, csizmás legények koccintgatnak. Szinte lüktet a magyar érzelem a levegőben. A helyiek sürögnek-forognak a vendégek körül, a vízkeleti Harmónia Női Éneklőcsoport fellépésre készülődik, a csemadokosok és az önkormányzat kiválóan szervezte meg az eseményt. Közel kétszáz vendéget fogadtak, szállásoltak el a régió panzióiban, étkeztettek és szerveztek számukra programot a mátyusföldi régió turisztikai látványosságai megismerése céljából. A gálaestre folyamatosan érkeznek meg a szállásokról a csoportok.
Nálunk még eddig ilyen nem volt. Izgatottak vagyunk, hogy részesei lehetünk ennek a guzsalyos élménynek. Voltunk már mi is Kisoroszban és Apácán, tőlük kaptuk a meghívást a guzsalyos- találkozók közösségébe”
– mesélik a vízkeleti csemadokosok. A huszadik guzsalyostalálkozóra 2020-ban került volna sor, akkor a világjárvány miatt nem lehetett megszervezni.
A guzsalyosok csoportjába eddig négy település tartozott. Apátfalva és Csanádapáca magyarországi község, Kisorosz a Vajdaságban, Szerbiában található, Erdélyt pedig Apáca képviseli a nemzetközi csapatban. Ebbe a közösségbe kapcsolódott be ötödik tagként a felvidéki Vízkelet. A mátyusföldi település rögtön nagy feladatot vállalt, a huszadik, jubileumi guzsalyostalálkozó megszervezését.
A guzsaly a közösségépítés szimbóluma
A guzsalyostalálkozó a magyarsághoz tartozó népszokásoknak és a magyar kultúrát fenntartó hagyományoknak a megismertetése. Húsz évvel ezelőtt indult az erdélyi Apáca községben. Tulajdonképpen az a lényege, hogy a magyar népi kultúrát átadjuk a fiataloknak, miközben megismerjük egymás szokásait is, így kapcsolódik össze Magyarország, Erdély, a Délvidék és most már a Felvidék is”
– meséli a Csanádapácáról érkező, dél-alföldi népviseletbe öltözött Behány Józsefné.
„A guzsaly egy eszköz, amellyel asszonyok dolgoztak. A len és a kender pirulása után a kócot a guzsalyon fonták meg fonalnak, amint azt a Grimm-mesékből is tudjuk. Ez közösséget teremtett” – magyarázza a guzsaly szimbolikus jelentőségét Szokodi László, Csanádapáca szeretett és köztiszteletben álló nyugalmazott pedagógusa, zenész. Télen a fonóházakban volt a közösségi színtér, hol itt, hol ott gyűltek össze az emberek. Beszélgettek és közben hasznot is hajtottak. A kicsiktől kezdve egészen az idős emberekig részt vettek ezeken az alkalmakon. Közösségek alakultak ki. Azt hiszem, ez volt az életre hívója a guzsalyostalálkozónak, ami egy nagy érték.
Fontos, hogy a külhoni régiók és az anyaországi magyarok így is összejöjjenek. Már várja az ember a találkozást, hogy mikor kivel tudunk beszélgetni. Sokszor úgy van megszervezve a találkozó, hogy a vendégek családoknál vannak elszállásolva. Így szoros barátságok jönnek létre”
– teszi hozzá Oravecz István a Dohánylevél hagyomány-őrző egyesülettől.
Van kinek őrizni a hagyományt
A huszadik guzsalyostalálkozó gálaestjén összeért az anyaországi és a határon túli magyarság kultúrája. A szokásokhoz híven minden résztvevő bemutatta saját régiójának jellegzetes hagyományait, néptánccsoportok, színjátszócsoportok, kórusok léptek a színpadra. „Guzsalyos” nagymamák mesélték büszkén, hogy bizony az aprócska unokák is szerepelnek a műsorban, van kinek átadni a magyar örökséget. Ez volt látható az apácai Hajnalcsillag néptáncegyüttes előadásán, amikor tizen- és huszonéves fiatal legények és lányok táncoltak. Nyárádmenti, apácai és mezőségi táncukat vastapssal jutalmazta a közönség. Egy fiatal lány, Anikó, a csoport egyik vezetője elárulta, Apácán nagyon sok élő, évszakokra bontható hagyomány van.
A guzsaly visszatér
Nagy Pál, Vízkelet polgármestere rendkívül hálás falujának, a helyi szervezeteknek, az önkormányzatnak, hogy egy emberként álltak ki, és összekovácsolódott közösségként vezettek le egy hatalmas, háromnapos rendezvényt az „Egy vérből valók vagyunk” mottó jegyében. A vízkeletiek külön büszkék arra, hogy a guzsalyostalálkozó alkalmával a hegyi, Árpád-kori templomnál sikerült vasárnapi szentmisét tartani, amelyre a vendégek népviseletbe öltözve érkeztek.
A nemzetközi guzsalyostalálkozót jövőre a magyarországi Csanádapácán szervezik meg, és öt év múlva tér vissza Vízkeletre a guzsaly, amelyre az idén felkerült a mátyusföldi település szalagja is.
Megjelent a MAGYAR7 hetilap 35. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
