Gulyáságyúval migránsokra

Farkas Flórián nem tűnt el. Szervezete, a Lungo Drom legalábbis életjelet adott magáról: a hangzatos nevű Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség a minap közleményt adott ki, amelyben köszönetet mond a kvótareferendumon nemmel szavazó cigányoknak, akik „megértették, hogy Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája nem veszélyeztetheti a felzárkózás sikerességét”. Szabó Tamás, Jászberény fideszes polgármestere már beszélt erről: azt mondta még a referendum előtt egy fórumon, ha elbukik a népszavazás, akkor a cigányoknak nyújtott támogatásoktól „vonják el az erőt”, merthogy „minden segítség véges”. Legalább akkora képtelenség ez, mint amikor választóikat az internacionalista Salgótarján–Brüsszel-tengely kiépülésétől, lányaikat pedig bigámista migránsoktól féltik a kormánypárti képviselők. Nyilván a Fidesz sajtóosztálya vidékre kifejlesztett paneljével van dolgunk, csakhogy van itt egy aprócska hiba: kötőanyagként vegyült bele egy nagy adag cinizmus és némi önleleplező őszinteség is.

Előbbin már nem lepődünk meg. De azért rögzítsük a tényt: az a Lungo Drom emleget sikeres felzárkóztatást, amelynek elnöke annyit lendített előre a cigányság integrációján, hogy a Híd a munka világába program segítségével egymillió forintos mikrohullámú sütőket vásárolt a valószínűleg soha ki nem nyitó irodákba. A csipetnyi őszinteséget pedig a népszavazás kudarcát követően név nélkül nyilatkozó fideszes politikusoktól kapjuk, de azért becsüljük meg. A Heti Válasz online kiadásának többen is elmondták, hogy ők bizony az aránytalanul túlzó kampány mellett a romaügyi miniszterelnöki biztost tartják az érvénytelenség egyik személyi felelősének. Szerintük ugyanis ott lett kirívóan rossz a részvételi arány október 2-án, ahol a cigányok nem mentek el szavazni. És hogy miként mozgósíthatott volna Farkas Flórián a névtelen kormánypártiak szerint? A HVG.hu úgy szerint így: mivel a cigányokat „ingyen közismerten nem lehet elvinni szavazni”, felvetődött, hogy a keleti végeken élelmiszercsomagokkal vagy más, kisebb ajándékokkal vegyék rá őket voksolásra, sőt szó volt arról is, hogy szervezetten megoldják a szállításukat.

Ebben a pár mondatban még csak nem is az a legborzasztóbb, hogy arról beszél egy politikus: pártjában nem valamiféle túlbuzgóság, hanem kimondott elvárás lett volna, hogy választási csalást kövessenek el. Az az igazán dermesztő, ha mindezt magunk elé képzeljük. Ott állnak a vályogtorzók mellett az öltönyös nagyemberek, rohangálnak körülöttük mezítláb a gyerekek, míg a felnőttek műanyag dobozzal és tányérokkal állnak sorba a gőzölgő kondér előtt. Elképzelhetjük esetleg, hogy valaki – talán egy a cigánysoron sosem látott idegen – dzsihádról, robbantásokról, és ami ezeknél is veszélyesebb, megvont segélyekről szónokol. A nagyemberek közben azzal poénkodnak, hogy lám, ilyen gulyáságyúval migránsra lőni. Az okostelefonokról recsegve bömböl Kis Grófo, csak hogy oldja a feszültséget. A putri felett pedig elrepül egy szabolcsi lagziba a kormányzati kommunikációért felelős miniszter és családja. Sikeres integráció, az.

Amúgy mind a fenti jelenet, mind a meghiúsult mozgósítás miatti sopánkodás remekül érzékelteti, mire is volt jó a fékevesztett migránsozásba torkolló népszavazás és több hónapos kampánya. Nyakló nélkül lehetett szidni a messzi nyugati nagyvárosban élő bürokratákat, akik engedik a messzi keletről érkező bevándorlóknak, hogy mindenfelé no-go zónákat alakítsanak ki. Tették mindezt azokon a vidékeken, ahol pár éve még rezsicsökkentést éltető táblákat adtak a közmunkások kezébe, hogy tüntessenek Bajnai Gordon ellen. A hiba csak az, hogy miközben a balliberálisok egykori kedvence ma már visszatért szeretett nemzetközi piacaira, addig az ellene tüntetők nagy valószínűséggel ma sem mások, mint közmunkások.

Ugyanis hiába a 2011-es, legtöbbször történelminek nevezett megállapodás, amit a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) írt alá, a cigányok közül ma is rengetegen élnek kiszolgáltatott helyzetben Magyarországon. Pedig ha a Híd a munka világába programnak legalább elkezdik a megvalósítását, és egyetlen félmillióért bérelt Opel Corsa helyett vesznek valamelyik borsodi falunak egy kisbuszt, hogy iskolába szállítsa a gyerekeket, vagy egyetlen egymilliós mikrohullámú sütő beszerzése helyett kialakítottak volna egy üresen maradt kockaházban egy közösségi helyiséget, már lehet, hogy az ORÖ mintatelepüléséről beszélnénk. Persze az is lehet, hogy egy ilyen helyen ma már kiröhögnék azt, aki azért megy ki a cigánysorra, hogy egy tál gulyással szavazatokat vásároljon.

A Fidesz a rendszerváltás óta bírálta – helyesen – a balliberálisokat, hogy ők ezt a kondéroztatást tartják romaintegrációnak. Most már tudjuk, mit gondolnak a jelenlegi kormánypártok erről a kérdésről: pontosan ugyanezt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »