Az anyagi veszteség mellett adataink is veszélybe kerülhetnek, ha a rendszerünket egy zsarolóvírus támadja meg. Ebben az esetben mindenképp feljelentést kell tenni a rendőrségen – figyelmeztet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársa.
A zsarolóvírusok gyakorlatilag olyan rosszindulatú programok, amelyekkel a kiberbűnözők a felhasználók adatait – egy képet, egy névjegyzéket, vagy bármit, ami értékes lehet számunkra – titkosítják. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az érintett tartalmat kizárólag váltságdíj ellenében lehessen visszaállítani, magyarázta az InfoRádióban Bor Olivér sajtóreferens.
Egy zsarolóvírusnak rettentően nagy kárt okozhat,
és a számuk folyamatosan növekszik. Két motivációt lehet elkülöníteni: vannak célzottabb támadások, amikor konkrétan egy-egy szervezettől szeretnének nagyobb pénzösszeget kicsikarni, illetve adatokat megszerezni, és vannak a széles körben terjesztett zsarolóvírusok, amelyek jellemzően több embert érintenek, egyáltalán nem célzottak, és nem is kérnek esetükben váltságdíjul túl magas összeget. De ebben van pont a trükk – jegyezte meg a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársa –, mert az áldozat azt gondolhatja, „olcsón megússza”, de az anyagiakon túl adat- és információvesztéssel is szembenézhet, hiszen semmi sem garantálja, hogy a kiberbűnözők visszaszolgáltatják a váltságdíjért cserébe az adatokat.
Bor Olivér arra hívta fel a figyelmet, ha titkosították az adatainkat, és megtörtént az említett zsarolóvírus-támadást, amely egy e-mail formájában lesz tetten érhető,
a Nemzeti Kibervédelmi Intézet nem javasolja, hogy eleget tegyünk a váltságdíj kifizetésének,
mert a legtöbb példa azt mutatja, hogy nem adják vissza az adatokat a kiberbűnözők.
A szakember ezért azt tanácsolja, tegyünk inkább feljelentést a rendőrségen, illetve lehetőség van a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek is jelenteni az esetet, ugyanakkor
a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni.
Ennek érdekében, mint fogalmazott, „biztonságosan használjuk az internetet, és biztonságtudatosan barangoljunk az online közegben”. Óvakodjunk az adathalászattól, korlátozzuk minden olyan eszköznek a használatát, amely USB-n keresztül létesít kapcsolatot, szűrjük a böngésző forgalmát, korlátozzuk le a kódfuttatások lehetőségét, ahogyan fontos megszervezni a sebezhetőség és a frissítés kezelését, valamint a hálózati szegmentációt is – sorolta Bor Olivér.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
