Fontos döntést hozott a parlament az uniós csúcs előtt

Fontos döntést hozott a parlament az uniós csúcs előtt

A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló kormánypárti javaslat vitája után szavazott is arról az Országgyűlés a keddi ülésén.

A benyújtott határozati javaslatot 128 igen, 16 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház, 53 képviselő nem szavazott. A javaslatot az ellenzéki pártok nem támogatták, az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői nem vettek részt a szavazáson, vagy mert nem értenek egyet a feltételekkel, vagy mert “színháznak” tartják Orbán Viktor ilyetén módon való felhatalmazását.

A kormánypártok azért nyújtották be indítványukat és kezdeményezték a Ház rendkívüli ülését, mert az e hét második felében megrendezendő uniós csúcson születik döntés annak a 750 milliárd eurós hitelnek a felvételéről, amelyért a tagállamok vállalják a garanciát. A javaslat szerint 500 milliárdot vissza nem térítendő támogatásként osztana ki, 250 milliárdot pedig hitelként. 2028-ban kezdődne a hitel törlesztése, 30 éves kötelezettséget vállal az EU.

A kormány egy határozati javaslatot terjesztett be az Parlament elé, amelyben feltételeket szabtak a kormánynak ahhoz, hogy miként támogathatja az EU hitelfelvételét:

  • az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük;
  • a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai;
  • a folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni;
  • politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak;
  • a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

Kövér László: nem csatoljuk fel önként a nyakörvet

A javaslatot benyújtó házelnök (Fidesz) expozéjában kijelentette: az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni. Kiemelte: ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük. Erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében “egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként” hajlandó hozzájárulni – közölte. Hozzátette: de csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását,

“nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja”.

Hangsúlyozta, Magyarország önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet.

Úgy fogalmazott, hogy az EU Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amely nem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét, így az igazságtalan, a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és figyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza.

Emellett ismét “a brüsszeli bürokrácia egójáról szól: ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás”, mint a kormányok – mondta Kövér László. Mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági kondicionalitással, azaz “egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében” a pénzek kifizetését össze akarják kötni “az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével”.

Kövér László hangsúlyozta: azonban “a haza nem eladó”, ezért nem lehet “önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése”.

Gulyás Gergely: Magyarország jó szövetséges

Hírdetés

A Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában aláhúzta, a kormány és a miniszterelnök is kötelező mandátumként tekint majd az Országgyűlés most elfogadni tervezett határozatára.

A kabinet álláspontját ismertetve elmondta, az Európai Unió azért készül – eddig nem látott – közös hitelfelvételre, mert egy hasonló mentőcsomag nélkül veszélybe kerülne jó néhány déli tagállam fizetőképessége. Kiemelte, Magyarország jó szövetséges, szolidaritása pedig odáig terjed, hogy kész hozzájárulni egy olyan hitelfelvételt célzó lépéshez, amely idegen a magyar kormány politikájától.

A tárcavezető valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarországon problémák lennének a jogállamisággal. Úgy fogalmazott, a “jogállami kondicionalitás” egy olyan politikai bunkósbot, amellyel nyugat-európai országok próbálnak politikai szankciókat bevezetni a velük egyet nem értő közép-európai országokban.

Deutsch Tamás: az uniós javaslat igazságtalan

A Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a nagyobbik kormánypárt álláspontját ismertetve elmondta, a 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételi javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan a magyar embereknek, mivel az igazságtalanul osztja el a forrásokat. Hozzátette, a jogállamisági mechanizmus nem szolgálja a jogállamiság ügyét.

Az ellenzék véleménye szerint “buzgó mócsing brüsszelitaként viselkedve” minden energiájával azon van, hogy minél több forrást vegyen el a magyar emberektől. “Nem orbántalanítani, hanem magyartalanítani akarják a nekünk járó uniós forrásokat”.

KDNP: igazságosak a határozat feltételei

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a magyar emberek érdekei melletti kiállásnak nevezte az Országgyűlés előtt fekvő határozati javaslatot. Igazságosnak nevezte a határozat feltételeit, amelynek elfogadását kérte a Háztól.

Jobbik: nem leszünk statiszták

A párt első vezérszónoka, Balczó Zoltán arról beszélt, hogy a Jobbik akkor tartaná elfogadhatónak az uniós hitelfelvétel támogatását, ha a kormány a korrupció felszámolása érdekében csatlakozna az európai ügyészséghez, az európai támogatásokat pedig a kis- és középvállalkozásokra fókuszálva használnák fel. Ennek hiányában a Jobbik nem támogatja a javaslatot – tette hozzá.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szerint, Orbán Viktor miniszterelnök statisztaként használná a parlamentet újabb színi előadásához”. Kijelentette,

az uniós mentőcsomagnak akkor van értelme, ha abból a kormány nem a gazdaságokat, hanem a szegényeket támogatja, növeli a béreket és nyugdíjakat, az adókat pedig csökkenti.

Ungár Péter: nem veszünk részt bábjátékban

Az LMP-s politikus pártja véleményét ismertetve kijelentette: az európai status quo-t megalapozó gazdasági rendszer fenntarthatatlan. Az LMP mindig ellenezte, hogy Magyarország globális pénzügyi körök hitelfüggőségébe kerüljön – tette hozzá. Az uniós hitelkonstrukció feltételei homályosak, ezért az LMP ezt nem szeretné támogatni. A jogállamiság kritériumokról azt mondta, nem gondolja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás valóban veszélyeztetné a magyar kormány hatalmát.

Kifejtette: a párt nem kíván részt venni egy olyan bábjátékban, amihez ezt a határozati javaslatot benyújtották, főként hogy a lépéseit a kormány előre egyeztette már a szövetségeseivel.

Nem vett részt a szavazáson az MSZP, a DK és a Párbeszéd

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, amennyiben a kormány nem alkalmas arra, hogy a jogállamisági feltételeknek megfelelően, korrupció mentesen ossza szét az uniós támogatásokat, akkor azokat közvetlenül kell eljuttatni a magyar vállalatoknak, önkormányzatoknak, civileknek és állampolgároknak.

Szólt arról is, szívesen vennék, ha a kabinet az ország határain belül is alkalmazná azt a javaslatban megjelenő elvet, hogy a gazdagabbak ne kapjanak több forrást a szegényeknél.

A szocialista politikus jelezte, a Fidesz saját választóit is elárulja ezzel a javaslatával, ezért annak szavazásán nem vesznek részt.

Dobrev Klára, a DK EP-képviselője bejelentette, hogy frakciójuk tagjai nem vesznek részt a szavazáson. Az európai országok évszázadokon keresztül háborúztak egymással, de a nemzetek közötti háború nem hozott boldogságot és felemelkedést – jelentette ki. A kontinens majdnem megroppant a II. világháborúban, de a háború után, Európa romjain született meg az a gondolat, amit a DK most véd – tette hozzá. Hangsúlyozta: az Európai Unióban hetven éve béke van. A DK az egyre hatékonyabb és egyre szorosabban együttműködő EU-ban, az Európai Egyesült Államokban hisz – szögezte le. Úgy vélekedett, az a tét, hogy “Orbán Viktor meg tudja-e őrizni úgy a hatalmát, hogy korlátlanul gazdálkodik uniós pénzekkel és szembe megy uniós értékekkel”.

Tordai Bence (Párbeszéd) egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a parlament arról a “zsarolólevélről” szavaz, amit a Fidesz el akar vinni az Európai Tanács ülésére. Ez a szavazás nem egy valódi aktus, hanem “Orbán Viktor tárgyalási pozícióinak az építgetése – fogalmazott.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »