Összefoglalót közlünk a püspöki székhelyeken január 6-án, Urunk megjelenésének ünnepén tartott szertartásokról.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Debrecenben Krakomperger Zoltán, az egyházmegye általános helynöke, a Szent Anna-székesegyház plébánosa mutatott be szentmisét január 6-án a székesegyházban.
Az általános helynök prédikációjában a napkeleti bölcsek történetén keresztül emlékeztetett arra, hogy miként találhatjuk meg az isteni igazságot mindennapi életünkben, miközben a hit és az elszántság példáját állította elénk.
Arra hívott, hogy életünk minden szakaszában tartsuk szem előtt Jézus Krisztust.
amely felemeli lelkünket és összekapcsolja hétköznapjainkat az ünnepekkel. Ez az összhang lehetőséget ad arra, hogy életünket ne az egyhangúság és a szürkeség, hanem a tartalommal teli lelki gazdagság határozza meg.
A napkeleti bölcsek példája arra emlékeztet, hogy a bölcsesség alapja az ég felé tekintés. A napkeleti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak a gyermek Jézusnak, amelyek az emberi értékek szimbólumai, és arra emlékeztetnek minket, hogy mindazt, amit hordozunk értelmünkben, akaratunkban és érzéseinkben, Isten elé kell vinnünk.
Krakomperger Zoltán szót ejtett arról is, hogy „szükségünk van technikai javakra, de azok nem szoríthatják ki az életünkből és a világunkból azt, ami emberi természetünk legszellemibb részének kinyilvánítása: a vallási hódolat teljességének a bemutatását a teljes Szentháromságnak”. A vallásos hódolat nemcsak a lelki növekedésnek, hanem az emberség kiteljesedésének is feltétele – mondta.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
*
Hajdúdorogi Főegyházmegye
Az ünnep alkalmából vízszentelést tartottak a debreceni Istenszülő Oltalma görögkatolikus főszékesegyházban is; a szertartást Seszták István főhelynök és Kapin István, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat lelki vezetője tartotta.
A főegyházmegye honlapja vízkereszt ünnepének történetéből osztott meg részleteket ebből az alkalomból: Alexandriai Kelemen a 2. században azt tartotta, hogy Jézus január 6-án született – például az örmény egyház mindmáig ezt az „epifániát” ünnepli Jézus Krisztus eljövetelének és megnyilvánulásának napjaként. Kappadókiában és Konstantinápolyban a 4. század végére vezették be az egyházatyák a karácsony decemberi ünneplését, és ezekben az egyházakban a Theofánia vagy epifánia már Krisztus megkeresztelkedésének emléke lett: emlékeztet mindarra a jóra, ami Krisztus megkeresztelkedéséből és nyilvános fellépéséből áradt az emberiségre.
A teljes írást ITT olvashatják.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
*
Miskolci Egyházmegye
Orosz Atanáz megyéspüspök vízkereszt előestéjén szentelt vizet a miskolci Nagyboldogasszony-székesegyházban.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
*
Nyíregyházi Egyházmegye
Úrjelenés előestéjén, január 5-én vizet szentelt Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök a Szent Miklós-székesegyházban.
Az ünnepi vecsernyét Halinda Gyula ökonómus vezette; a vízszenteléskor, melyet a hierarcha végzett, Szocska A. Ábel mellett imádkozott Gánicz Endre főhelynök, a székesegyház szolgálattevői, Kocsis Dániel, Szabó Csaba Péter, Gánicz Tamás irodaigazgató, diakónus és Zoltán György fődiakónus, valamint az asszisztencia. A kántori szolgálatot a papnövendékek végezték, a hívek között a növendékpapság és a szemináriumi elöljárók is helyet foglaltak.
Jézus Krisztus megkeresztelkedik a Jordánban, ezáltal megszenteli a vizet: ezt jeleníti meg a templomokban vagy a folyóknál végzett vízszentelés szertartása. Az ünnep már nevében – Úrjelenés (görögül epifánia) – elárulja, hogy a vízkereszt több, mint a víz megszentelése: arra emlékezünk, hogy először nyilatkoztatja ki magát a Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek.
„A vízszentelés mintegy belépő, előkészület a szentségekhez való járuláshoz” – magyarázta a szertartás jelentőségét prédikációjában Szocska A. Ábel püspök. Krisztus nyilvános működése is a keresztelkedésével vette kezdetét; a mi életünkben is krisztusi, keresztény voltunk a keresztséggel indul, melynek során szenteltvízzel történik a keresztelés. „Így tehát a szenteltvíz szentségi életünk előmozdítását szolgálja; előkészíti a szentségek vételét és a Krisztussal való találkozást” – fogalmazott.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: P. Tóth Nóra
*
Pannonhalmi Területi Főapátság
A Pannonhalmi Főapátságban Bokros Márk OSB perjel a napkeleti bölcsek látogatásáról, Jézus megkeresztelkedéséről és a kánai menyegzőről, Jézus első csodájáról elmondta: mind a három eseménynél az Isteni jelenlét válik egészen nyilvánvalóvá.
A távolról érkező napkeleti bölcsek hódolatukkal fejezik ki, hogy a meglátogatott gyermek különleges személy. „Ebben a találkozásban válik nyilvánvalóvá Isten jelenléte.” A megkeresztelkedéskor Isten maga fejezi ki, hogy „Te vagy az én szeretett fiam. Kimondja magának Jézusnak, az Istennek. Kimondja a tökéletesnek, az igazán tisztának, de hallják ezt a bűnbánók, akik éppen azért mennek a Jordánhoz, hogy megtisztuljanak bűneiktől. Hallja ezt János, aki vezeti a népet, és hallják azok az emberek, akik János miatt mennek oda.” A kánai csodánál pedig azzal, hogy a víz borrá válik, az anyagi világ éli át Isten jelenlétének átalakító közelségét.
„Isten sokféle módon van jelen és mutatja meg istenségét ebben a világban. Nem lehet egyetlenegy formalizált dologra leszűkíteni. Sosem lehet tudni, hogy hol és milyen módon jelenik meg” – mondta a Pannonhalmi Főapátság perjele. Majd rámutatott, hogy ebben a sokféleségben két közös elem is van. Az egyik, hogy „az Isten jelenlétéhez kell az emberi aktivitás, az embernek is a jelenléte, hogy meg tudjon mutatkozni az Isten.”
A másik közös elem pedig a hiány. A történetekben szellemi, lelki és fizikai hiány tapasztalható.
Majd hozzátette: „Lehet, hogy Istennek ez a megnyilvánulása a hiányainkat nem fogja örökre betölteni, hogy csak átmenetileg kapunk enyhülést vagy megbékéltséget, de a tapasztalat által valami alapvetően meg tud változni. Isten ereje, Isten jelenléte, Isten nyilvánvalóvá válása az életünkben valamit meg tud változtatni. Ehhez annyi kell, hogy jelen tudjunk lenni, felismerjük, elfogadjuk és felvállaljuk a hiányainkat.”
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság
Kiemelt kép: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
