A világháborús robbanótestek még mindig veszélyesek és ma is komoly veszélyt jelentenek – figyelmeztetnek a tűzszerészek. Évente ezernél is több bejelentés érkezik Magyarországon előkerült bombákról. Horváth András őrnagy, a Magyar Honvédség tűzszerész műveleti főnöke a hirado.hu-nak beszélt arról, hogyan dolgoznak a tűzszerészek a veszélyes eszközök hatástalanításán, milyen speciális képzéseken mennek keresztül, és miként segítik munkájukat a legmodernebb technológiák.
„Évente 1500–2000 robbanótesttel kapcsolatos bejelentést regisztrálunk Magyarországon. Tavaly novemberig ez a szám már meghaladta az 1600-at, és a bejelentések mennyisége várhatóan az elkövetkező években is ezen a szinten marad.”
– kezdte Horváth András őrnagy, tűzszerész műveleti főnök, majd hozzátette: A robbanóeszközökre általában véletlenszerűen, mezőgazdasági földmunkák, építési tevékenység, illetve ásatások során bukkannak rá az állampolgárok. Amennyiben valaki robbanótestnek vélt tárgyat talál, kötelessége bejelenteni a rendőrségnél, ahonnan szükség esetén értesítik a tűzszerészeket.
Horváth őrnagy elmondta, hogy bár az esélye annak, hogy egy bomba külső beavatkozás nélkül felrobbanjon csekély, de nem zárható ki teljesen. Példaként említette a közelmúltban Japánban történt esetet, amikor egy II. világháborús bomba működésbe lépett egy repülőtéren. Balesetek jellemzően akkor következhetnek be, ha hozzá nem értők piszkálják meg az előkerülő, katonai eredetű robbanóeszközöket vagy lőszereket – emelte ki.
„Ezúton is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy senki ne nyúljon a robbanótesteknek tűnő tárgyakhoz, mert végzetes kimenetelű lehet, ha szakszerűtlen fizikai behatás alá kerül egy ilyen veszélyes eszköz.”
– figyelmeztetett. Magyarországon a leggyakrabban előforduló robbanóeszközök a II. világháborúból származnak. Ezek közé tartoznak az 82 milliméteres szovjet aknavető gránátok, illetve a szintén szovjet gyártmányú F–1-es kézigránátok, valamint a 7,5 centiméteres német páncéltörő és a 10,5 centiméteres, ugyancsak német rombológránátok. A légibombák ritkábbak: évente körülbelül 50 ilyen típusú eszközt jelentenek be – jellemzően 50-100 kilogrammos szovjet rombolóbombákat. Igazán nagy, 500–1000 kilogrammos amerikai GP 1000 és GP 2000 típusú bombák évente egy-két alkalommal kerülnek elő, főként Budapesten.
Horváth András beszélt a tűzszerészek szigorú képzésrendszeréről is. „A szakembereknek első lépésként hivatásos vagy szerződéses katonai jogviszonnyal kell rendelkezniük, majd átesnek egy átfogó egészségügyi szűrővizsgálaton, melynek részét képezi a megfelelő mentális állapot és pszichikai terhelhetőség ellenőrzése is. Ezután hosszú évekig különböző szintű elméleti és gyakorlati képzéseket teljesítenek, amelyek során osztályos fokozatokat szereznek. Így lehet a katonából előbb harmadosztályú besorolással rendelkező segédtűzszerész, majd másodosztályú fokozattal bíró, haladó szakmai szintet képviselő tűzszerész, végül pedig elsőosztályú tanfolyamot sikeresen teljesítő tűzszerész járőrparancsnok.
A civil környezetben történő tűzszerészműveletek irányításához első osztályú tűzszerész-képesítés szükséges, amelynek megszerzéséhez minimum 6-8 év folyamatos tanulás és aktív tűzszerész szolgálat szükséges, beosztottként.
A különböző szintű tűzszerész osztályos besorolásokat nem elég megszerezni, megerősítő vizsgák formájában évente számot kell adni az elsajátított tudásról” – tájékoztatott az őrnagy.
„Egy világháborús robbanótest esetében a hatástalanítás folyamata akár több órát is igénybe vehet, az eszköz állapotától és a helyszín bonyolultságától függően. Az idő azonban másodlagos tényező, a legfontosabb mindig a feladat sikeres és biztonságos végrehajtása.”
– tette hozzá.Magyarországon a robbanóeszközök túlnyomó többsége Budapest környékén, valamint a Balaton és a főváros közötti térségben kerül elő, különösen Fejér vármegyében. Bár Magyarország területén működtek az Osztrák–Magyar Monarchia jelentős lő- és gyakorlóterei az I. világháború alatt, a II. világháborúban pedig aktív műveleti terület volt Magyarország, Horváth András szerint európai viszonylatban nem kiemelkedő az előkerülő robbanóeszközök mennyisége.
„A belga tűzszerészek például az első világháború idejéből megmaradt, jelentős mennyiségű hadianyagot ártalmatlanítják mind a mai napig”– említette példaként. A Magyar Honvédség tűzszerészei – a közszolgálati tűzszerészfeladatok végrehajtásához használt felszerelésük mellett – rendelkeznek speciális, modern eszközökkel is. Ilyen például az ezrednél rendszeresített vizesvágó berendezések, amelyek nagynyomású vízsugárral és koptató anyaggal képesek átvágni a fémet. Emellett rendelkezik az alakulat felderítő robotokkal, drónokkal, a robbanótestek átvilágítását biztosító röntgenkészletekkel, fémdetektorokkal, illetve robbanóanyag-kereső kutyákkal is.
Horváth András végül részletezte a tűzszerészek feladatköreit. „Szolgálati feladataink nagy részét a Magyarország területén előkerülő világháborús robbanóeszközök kezelése teszi ki. Hazánkban felelősek vagyunk még a Magyar Honvédség aktív, katonai lő- és gyakorlótereinek a tűzszerész mentesítéséért is. Emellett robbanóanyag-kereső kutyáink és vezetőik rendszeresen vizsgálnak át különböző katonai létesítményeket. A honvéd tűzszerészek külszolgálati körülmények között a konvencionális robbanóeszközök mellett, házilag gyártott robbanóeszközök hatástalanítását is végrehajthatjuk” – zárta gondolatait.
Hirado.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
