A győri Széchenyi István Egyetem műhelybeszélgetést rendez 2022. január 17-én a dunaszerdahelyi Thermalpark konferenciatermében az Insula Magna fejlesztésével kapcsolatban. A program részeként pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást is hallhatnak a résztvevők, amely elsősorban civil szervezetek számára lehet hasznos.
A néhány éve elindított Insula Magna Program több mint száz kutató bevonásával a Szigetköz és Csallóköz fenntarthatóságát vizsgálja. Első körben azonosítja a problémákat, másodsorban hatástanulmányokat készít, majd a fejlesztést elősegítő projektjavaslatokat terjeszt be, melyeket meg is valósít. Közben szem előtt tart környezetvédelmi, turisztikai, gasztronómiai és egyéb olyan szempontokat, amelyek összességében, egymásra gyakorolt pozitív hatásokkal, komplex módon fejleszthetik az adott régiót, legyen szó az állat- és növényvilág megóvásáról, tanösvények, vagy turistautak kialakításáról, vagy éppen gazdasági fejlődésről.
Az Arrabona EGTC a Szigetköz-Csallóköz határ menti térség területfejlesztési céljainak elérése érdekében alakult. Célja a valaha gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan egy egységet alkotó térségek összekapcsolása, a határon átnyúló együttműködések fejlesztése, a közösségépítő és területfejlesztési tevékenységek erősítése.
A 2011-ben létrejött csoportosulás fő céljai az érintett szlovák-magyar határ menti térség (jelenleg Szigetköz, Mosoni-sík, Sokoróalja, illetve Csallóköz és Mátyusföld) gazdasági és társadalmi kohéziójának növelése, valamint a Duna-völgy mint ökológiai rendszer egyensúlyának közvetlen és közvetett módon történő megőrzése és fenntartása. Eme célok elérése érdekében az Európai Unió által nyújtott társfinanszírozás mellett területi együttműködésben létrejövő programokat, projekteket valósítanak meg. Emellett ismeretterjesztő, környezetvédelmi és kulturális jellegű feladatokat is ellátnak.
Németh Tamás Zoltánt, az Arrabona EGTC igazgatóját kértem meg, hogy foglalja össze eddigi munkájukat és a későbbiekben ismertesse a műhelybeszélgetések témáit.
A Széchenyi Egyetem, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Főigazgatóság és a Szigetköz Natúrpark Egyesület tavaly tavasszal Bősön szervezte meg a Csallóközi workshop nevezetű, határon átívelő együttműködés felvidéki találkozóját. Ekkor a projekt résztvevői ismertették a jelenlévőkkel a Csallóköz Natúrpark és a Szigetköz együttműködésének lehetőségeit. Mi történt azóta?
A Insula Magna projektnek két fő célkitűzése volt, illetve van a mai napig. Az egyik a következő: az Országos Vízügyi Főigazgatóság azt tűzte ki ebben a projektben célul, hogy négy műtárgy tervezését kezdik előkészíteni, melyek nagyjából Szap és Dunakiliti között az Öreg Duna medrében kerülnének elhelyezésre. Ennek fő célja az, hogy ezekkel a műtárgyakkal megemeljék az Öreg Duna vízszintjét, aminek hatására a jelenleg tapasztalható vízszintkülönbség az ágrendszerek és a főmeder között eltűnne, s gyakorlatilag átjárhatóság jöhetne létre közöttük. Ha ez létrejönne, milyen hatása lenne?
Ennek nyilván van hatása a vízkészletre és a halak vonulási lehetőségeire. Jelen pillanatban ugyanis korlátozott az átjárásuk, és ez az ívási időszakban, de más időszakokban sem előnyös. A vízügyi szervekkel közösen a műtárgyak segítségével az ötvenes évek vízszintjét próbálnánk szimulálni a mai lehetőségek figyelembe vételével.
Mi volt a projekt másik célkitűzése?
Arra kerestük a válaszokat, hogy ha létrejön és megemelkedik ez a négy műtárgy, akkor annak milyen közvetlen és közvetett hatásai lehetnek a térségre? Az egyetem egy olyan kutatást végzett el, és azt kezdte el boncolgatni, hogy a műtárgyak megjelenésével milyen további projekteket lehetne még megvalósítani és milyen gazdasági potenciált lehetne kialakítani. Itt meg lehet említeni akár az öntözési rendszerek újragondolását, harmonizálását, vagy a mezőgazdaságra gyakorolt hatásokat. De gondolhatunk a turizmusra vagy az épületek energetikai ellátására is.
A keddi első előadás is erről szól majd?
Igen, a műhelybeszélgetés első előadója, Gombás Károly, az Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály osztályvezetője (ÉDUVIZIG) nagyjából az előbb hangzottakat fejti ki bővebben A vízgazdálkodási alapfejlesztés és hatásvizsgálatainak bemutatása című előadásában. A keddi előadássorozat elsősorban a civil szervezetek, polgári társulások és intézmények számára valósul meg, azonban szerdán is lesz egy zártkörű műhelybeszélgetés ugyanezekkel a témákkal, a városi hivatal épületében, ahol a településvezetők számára foglaljuk össze nagyjából ugyanezt, nyilván igazodva hozzájuk, hiszen a polgármesterek ugye egy kicsit másképp állnak hozzá a dolgokhoz.
Mi lesz a második előadás témája?
Az Insula Magna stratégiájának bemutatása című előadás egy közép- és hosszútávú stratégia megismertetéséről szól dr. Kozma Katalin, a Széchenyi Egyetem docense jóvoltából, aki különféle megfontolás-projekteket fog bemutatni a jelenlévőknek. Például ha Magyarországon megfogalmaztak és megépítettek egy látogatóközpontot, akkor ebből nyilván a Felvidéken is lehet példát venni, gyakorlatként azonosítani és akár meg is valósítani hasonló dolgot.
Ezenkívül még két előadásra kerül sor a délelőtt folyamán, melyek közül az első az Öné.
A Hálózatos fejlesztések az Insula Magna projektben című előadásom arról szól, hogy a szigetközi-csallóközi turizmus fejlesztésével kapcsolatban különböző partnereinkkel elkezdtünk egy akciótervet kidolgozni, amelynek első körében a problémákat azonosítottuk, s erre próbálunk a projektben meghatározott válaszokat adni, tehát megpróbáljuk feloldani ezeket.
Nagy gond még, ami ide tartozik, hogy mit főzzünk és ki főzze? Ugyanis nagyon sok a pályaelhagyó. Egy olyanfajta megoldásban gondolkodunk, hogy bizonyos szintű képzéseket vezetnénk be a projekt keretében, és 2-3 hetes tanfolyamok során a hallgató vagy tanuló el tudná sajátítani egy adott terméknek vagy desszertnek a készségszintű elkészítését. Azt a három, négy vagy öt fogást homogén és jó minőségben, el tudnák készíteni, s ezzel a tudással tudnának a munkaerőpiacon megkapaszkodni, mert nem kellene mindenhol mesterszakácsokat képezni. Így lehetne szakiparibbá tenni ezt a szakmát, és a visszajelzések alapján erre lenne igény.
Itt vízi és kerékpáros túravezetőkre is gondolok, akik különböző szolgáltatásokat már most is nyújtanak, vagy éppenséggel bele is tudnának vágni. A Széchenyi Egyetemen azt határoztuk el, hogy egy ilyenfajta képzést meg tudnánk valósítani. Emellett nyilván fontos része lenne a túraképzésnek az elsősegélynyújtó és életmentő képzés, mert így minőségi garanciát is tudna nyújtani. Van egy nyitottság a turizmusszolgáltatók között, hogy ajánlati csomagokban tudnának gondolkodni. Olyan ajánlati csomagokat kínálhatnánk, ahol, tegyük fel, a kínáló már vállalja, hogy alkalmaz olyan képzettséggel rendelkező diákot vagy szolgáltatót, aki elvégzett mondjuk egy életmentő képzést, és így magasabb minőséget képviselne. Ebbe a határtérség mindkét oldala akár közösen is bekapcsolódhatna.
A záró előadás a hamarosan megjelenő szlovák-magyar Interreg forrásokról szól majd, ami hivatalosan a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozik. A monitoring bizottság és a brüsszeli bizottság is elfogadta már az ide vonatkozó operatív programot, ami a nagy irányokat, célokat már rögzítette a tekintetben, hogy a következő időszakban milyen pályázati felhívások jelenhetnek meg. Ezzel kapcsolatban tart egy rövid tájékoztatót dr. Herke Zoltán, az Arrabona EGTC fejlesztési vezetője.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
