Báró Nagyszalatnyai Fischer István (1807–1822) néhai egri érsek munkásságát bemutató kiállítás nyílt az Egri Főegyházmegyei Könyvtár barokk termében a főpásztor halálának 200. évfordulója alkalmából. A kiállítás október 31-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.
Balogh Ferenc igazgató a megnyitón köszöntőjében úgy fogalmazott, egy kevésbé ismert főpásztor életútjának állomásait mutatja be a tárlat, mely az Egri Főegyházmegyei Könyvtár, a Főegyházmegyei Levéltár, az Érseki Palota, a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Tittel Pál Könyvtára által őrzött anyagokból – az intézmények munkatársainak közreműködésével – állt össze.
Fischer István érsek templomok és iskolák építőjeként, a kultúra támogatójaként is beírta nevét a történelembe.
Ternyák Csaba egri érsek, megerősítve az elhangzottakat, rámutatott: nem minden főpásztor emléke él élénken bennünk. Érdekes egybeesésként említette meg, hogy Fischer István 1807-ben, míg ő 2007-ben kapta meg az egri érseki kinevezést, így a két esemény között is éppen kétszáz esztendő telt el. Hangsúlyozta, az elődök munkája mindig fontos, és oda kell figyelni rá. Valószínűleg Pyrker János László egykori egri pátriárka (1826–1847) azért is kaphatta szepesi, majd egri kinevezését, mert Ferenc császár családját elődje, Fischer István hosszú időn keresztül, a háborús időkben vendégül látta.
Az elődök példát adnak és munkára sarkallnak – emelte ki Ternyák Csaba érsek, saját személyes példáját is megemlítve, mely szerint egri megbízatása előtt hosszú időn keresztül dolgozott együtt elődjével, Seregély István érsekkel (1987–2007), és a kettejük között kialakult baráti kapcsolat később is megmaradt.
A beszédek után Csorba Erzsébet történész, könyvtáros, a kiállítás kurátora ajánlotta a közönség figyelmébe a vitrinekben elhelyezett dokumentumokat, tárgyakat. Mint mondta: Fischer István érseknek köszönhető, hogy a könyvtár főegyházmegyei rangot kapott, és ő volt az, aki a líceumi oktatást segítette a nehéz időkben – így kerülhetett például a kor nagy tudósa, Tittel Pál Egerbe.
Fischer István segítette a Magyar Nemzeti Múzeum indulását, a Ludovika Akadémiát, illetve a nélkülözők felkarolásában is komoly szerepet vállalt. A főegyházmegye második érsekeként a területi szervezésben is fontos munkát végzett.
Forrás: Egri Főegyházmegye
Szöveg: Bérczessy András
Fotó: Vozáry Róbert/Szent István Televízió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
