Szakrális múzeumot áldott meg Mikházán június 26-án Kovács Gergely gyulafehérvári érsek. A múzeum a kolostor nyugati szárnyának két szobájában kapott helyet. Az első kiállítás Ferencesek a nyárádmenti „Szentföldön” címmel Mikháza egykor igen gazdag, több mint tíz helységbe szétszóródott ferences örökségéről nyújt árnyalt összképet.
Mikháza Nyárádköszvényes és Deményháza között, a Nyárád bal partján fekszik. Elsősorban ferences kolostoráról és műemléktemplomáról híres.
A szerzetesek itt a 17. században telepedtek le. Négyen érkeztek a nyárádköszvényesi plébániára, miután az Erdélyi Katolikus Státus 1630-ban a bosnyák provinciától kért kisegítő papokat. Eredményes munkájuk eredménye, hogy a környező falvak megmaradtak katolikusnak.
A ferenceseknek 1635-ben Toldalagi Mihály marosszéki főkapitány vásárolt házat és telket Mikházán, akik Köszvényesről átköltözve új lakóhelyükön kőkápolnát és fakolostort építettek. Domokos Kázmér szerzetestárs, később püspök segítette őket. Kájoni János házfőnöksége idején, 1666-ban lebontatta az akkori kolostort, helyére építtette a ma is látható, emeletes kőépületet, a kápolnát pedig templommá bővíttette.
A kolostorban 1669-től több mint egy évszázadon át gimnázium, majd ennek Marosvásárhelyre áthelyezése után elemi iskola működött.
A kolostorban mostantól szakrális múzeumot látogathatunk a nyugati szárny két szobájában. Az első kiállítás, Ferencesek a nyárádmenti „Szentföldön” Mikháza egykor igen gazdag, több mint tíz helységbe szétszóródott ferences örökségéről nyújt árnyalt összképet.
A kiállítás európai uniós pályázatból és a nyárádremetei önkormányzat támogatásából valósult meg.
Forrás és fotó: Gyulafehérvári Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
