Alapítása századik évfordulóját ünnepli az Olasz Kosárlabdázók Szövetsége, melynek küldöttségét Ferenc pápa május 31-én, hétfőn délben fogadta a Vatikánban. Hozzájuk intézett beszédében a Szentatya „a kosárlabdázás csapatjáték jellegére, a sportszerű fegyelemre és a magasra törő játék lelkiségére” emlékeztette őket.
Ferenc pápa beszéde kezdetén felidézte az olasz kosárlabda-sport egyik emlékezetes eseményét, amikor 1955-ben a Szent Péter téren XII. Piusz pápa előtt játszottak egy mérkőzést. Az egyház és a sport világa közötti kapcsolatot mindig tudatosan ápolták mindkét fél részéről, hiszen – ugyan más módon –, de együttesen érdekeltek az emberi személy átfogó növekedésében és abban a szolgálatban, amelyet a társadalomnak nyújtanak. A pápa a sportág két fontos sajátosságát hangsúlyozta a beszédében.
A kosárlabdázás mindenekelőtt csapatjáték. A sport révén különféle emberek kerülnek kapcsolatba egymással, e találkozások által pedig gyakran egymás számára ismeretlen sportolók küzdenek együtt közös célokért. A sport két fontos pillére közül az egyik: közösségre lépni egymással közös célkitűzések mentén. Ilyen értelemben a sport az individualizmus gyógyszere a társadalmainkban, ami gyakran elszigeteli az egyént, aki így képtelenné válik a csapatjátékra. A sporttevékenység által azonban emlékezhettek a testvériségre, mely egyébként az evangélium szívében áll – jegyezte meg a pápa.
A másik szempont a sportszerű fegyelem. Sok szurkoló fiatal nem is tudja elképzelni, mennyi munka és edzés áll egy-egy verseny mögött. Ez pedig nemcsak fizikai, hanem benső fegyelmet is igényel: fizikai és állandó testgyakorlatot, rendezett időbeosztást és táplálkozást, valamint az edzés és pihenés szabályos ritmusát. A képzés és nevelés valóságos iskolája ez, főként a fiataloknak. Segít jobban megérteni – ahogy Loyolai Szent Ignác mondja – „rendbe tenni az életünket”. Ez nem merevséget jelent, hanem felelősséget, önmagunk, mások és a dolgok iránt is. Segíti a lelkiéletet, hogy ne csak az érzelmek vezessenek, amikor éppen jól megy nekünk, hanem legyünk hűségesek, állhatatosak, mert hiszen állhatatos benső edzés nélkül a hit lángja kialudhat.
Végül a kosárlabda egyik különleges jellegzetességéről szólt a pápa. Mint mondta, ez a játék az ég felé tör. Ahogyan az egyik híres kosaras mondta: a mi sportunk a magasba néz! Éppen ez segíthet, főként azoknak, akik csak lefelé tekintenek. A pápa itt elsősorban a gyerekekre gondolt, akik játék révén megtanulhatnak felfelé nézni, hogy megértsék: az élet győzelmek és vereségek sorozata. „Nem az számít, hogy dobtam-e kosarat, hanem az, hogy megint újra elkezdhetek játszani” – zárta az Olasz Kosárlabdázók Szövetsége küldöttségéhez intézett beszédét Ferenc pápa.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
