A pápa június 14-én, pénteken felszólalt a pugliai Borgo Egnaziában tartott G7-csúcstalálkozón. A világ vezetőinek közös ülésén rámutatott a mesterséges intelligencia lehetőségeire, veszélyeire, hatásaira. A Szentatya szerint az emberiség reménytelen jövőre van ítélve, ha elveszik az emberektől az önmagukról és az életükről való döntési képességet, gépek döntéseitől való függésre kárhoztatva őket.
Sajnos a kockázat reálisabb, mint valaha. „Soha egyetlen gép sem dönthet arról, hogy elveszi-e egy emberi lény életét” – fogalmazott a Szentatya.
Ferenc pápa az első pápa, aki részt vett a „föld nagyjainak” csúcstalálkozóján, a pugliai Borgo Egnaziában ezekben a napokban, június 13. és 15. között zajló G7-ülésen. 1975-ben alakult meg G7-ként a világ vezető hatalmainak informális fóruma, a titkárság évenként változik a tagok – Franciaország, USA, Nagy-Britannia, Németország, Japán, Olaszország és Kanada – között. 1998-ban alakultak G8-cá Oroszország felvételével. Miután 2022-ben Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, felfüggesztették a tagságát, és újból G7 néven működnek.
Az egyházfő pénteken déli 12 után nem sokkal érkezett helikopterrel egy olajfaligetben található sportpályára, ahol Giorgia Meloni olasz miniszterelnök fogadta. „Még életben vagyunk” – jegyezte meg humorosan az olasz kormányfő, mire a pápa rávágta: „mindketten”. A Szentatya a csúcstalálkozó helyszínén négy kétoldalú megbeszélést folytatott: Kristalina Georgievával, a Nemzetközi Pénzalap vezérigazgatójával; Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia és Justin Trudeau kanadai elnökkel. Ezt követően az Arena terembe ment, ahol a vezetők tapssal üdvözölték a közös ülésen. Az olasz miniszterelnök vezette be a pápa beszédét. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás helyszíne azért Puglia tartomány lett, mert ez a föld „történelmileg a Kelet és a Nyugat közötti hidat jelképezi, a párbeszéd helye, az Afrika és a Közel-Kelet közötti tengerben”. Köszönetet mondott a pápának részvételéért, amellyel a találkozót „elkerülhetetlenül történelmi eseménnyé tette”.
A pápa a G7-csúcstalálkozó fő témái között szereplő mesterséges intelligenciáról tartotta beszédét. „Lenyűgöző eszköz”, ami egyben „iszonyatos” is – állapította meg. Egy olyan „eszköz”, ami mindenekelőtt hasznot hozhat vagy kárt okozhat, mint minden ember által az idők hajnala óta alkotott eszköz. A pápa ennek a témának szentelte a tömegtájékoztatás 58. világnapjára írt üzenetét is. Most, a világért felelősséget vállaló férfiakhoz és nőkhöz szólva, megvizsgálta a kínálkozó lehetőségeket, de mindenekelőtt a kockázatokat és „az emberiség jövőjére gyakorolt hatásait”. A figyelmét mindenekelőtt a darabokban vívott világháborúra szegezte, amelynek részei egyre egységesebbé válnak.
kezdve már azzal az aktív és konkrét kötelezettségvállalással, hogy egyre nagyobb és jelentőségteljesebb emberi vezérlést vezessenek be” – buzdított Ferenc pápa.
Soha ne történjen meg, hogy a gépek megöljék az embert, aki létrehozta őket. A pápa éppen az emberi találékonyságból indult ki gondolatmenetében a G7-csúcstalálkozón, hogy tisztázza, nincs semmiféle előítélete a tudományos és technológiai fejlődéssel kapcsolatban, hanem inkább félelme a kisodródástól: „A tudomány és a technológia a bennünk, emberekben rejlő kreatív potenciál rendkívüli termékei” – állapította meg a pápa. És „éppen ennek a teremtő potenciálnak a felhasználásából, amit Isten adott nekünk, születik meg a mesterséges intelligencia”. „Rendkívül erőteljes eszköz” – hangsúlyozta a pápa, amelyet az emberi cselekvés számos területén használnak: a gyógyászatban, a munkában, a kultúrában, a kommunikációban, az oktatásban és a politikában. „Ma már joggal feltételezhető, hogy használata egyre inkább befolyásolja életmódunkat, társas kapcsolatainkat és a jövőben még azt is, ahogyan emberi identitásunkat felfogjuk.”
Ezért egyrészt izgalmasak a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek; másrészt félelmet generálnak a megjósolható következmények miatt. Először is Ferenc pápa szerint megfelelő különbséget kell tenni egy olyan gép között, amely „bizonyos módon és ezekkel az új eszközökkel képes algoritmikus döntéseket hozni”, és ezért „egy technikai döntést hozni több lehetőség közül”, és az ember között, aki ezzel szemben „nemcsak választani tud, hanem a szívében dönteni is képes”. „Emiatt a látszólag önállóan választani tudó gépek csodáival szembesülve, világosan látnunk kell, hogy mindig az emberre kell bízni a döntést, még azokkal a drámai és sürgető hangokkal együtt is, amelyekkel ez néha megjelenik az életünkben.” A pápa határozottan figyelmeztetett: „Reménytelen jövőre kárhoztatnánk az emberiséget, ha megvonnánk az emberektől azt a képességet, hogy döntsenek önmagukról és életükről, és arra ítélnénk őket, hogy a gépek döntéseitől függjenek.
– figyelmeztetett beszédében a G7-csúcstalálkozón a pápa.
Tehát nem csupán a tudományos haladásról van szó, hanem „igazi kognitív-ipari forradalommal állunk szemben, amely hozzájárul egy új társadalmi rendszer létrehozásához, amelyet összetett korszakos átalakulások jellemeznek”. „A mesterséges intelligencia lehetővé tehetné a tudáshoz való hozzáférés demokratizálását, a tudományos kutatás exponenciális előrehaladását, a megerőltető munka gépekre való átruházásának lehetőségét; ugyanakkor nagyobb igazságtalanságot hozhat a fejlett nemzetek és a fejlődő nemzetek, a domináns társadalmi osztályok és az elnyomott társadalmi osztályok között, veszélyeztetve ezzel a »találkozás kultúrájának« lehetőségét a »kiselejtezés kultúrája« javára” – mutatott rá a pápa.
Ezért szólt az etikáról: ezen a területen dől el az ember „szabadságának” és a „felelősségének” sorsa; ennek hiányában történik az, hogy „az emberiség elferdítette létének céljait azáltal, hogy önmaga és a bolygó ellenségévé változtatta magát”. És ma, amikor azt tapasztaljuk, hogy elveszik vagy elhalványul „az emberség érzése, és nyilvánvalóan jelentéktelenné válik az emberi méltóság fogalma”, a mesterséges intelligencia programjait „mindig minden ember javára kell hasznosítani”. Vagyis „etikai ösztönzéssel” kell rendelkezniük. Ebben az értelemben a pápa pozitívan szólt a világjárvány által fémjelzett, a 2020-ban aláírt Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért című dokumentumról, valamint az algoritmusok etikai ellenőrzésének támogatásáról, amelyet az „algoretika” neologizmusban foglalnak össze.
A különféle kockázatok közül a pápa kiemelte a „technokrata paradigmát” is. Véleménye szerint pontosan itt válik „sürgőssé” a politikai cselekvés. A politika manapság sokak számára egy „negatív szó”, amely „hibákra”, „korrupcióra”, „egyes politikusok eredménytelenségére” emlékeztet, amelyhez hozzáadódnak „azok a stratégiák, amelyek meg akarják gyengíteni, illetve helyettesíteni akarják a gazdasággal, vagy valamilyen ideológiával uralkodni akarnak rajta”. Azonban „működhet-e a világ politika nélkül?” – tette fel a kérdést a pápa. Igen, a „politika hasznos” – hangozhat a válasz. „Mindig él a kísértés, hogy uniformizáljunk mindent” – jegyezte meg kötetlen szavakkal Ferenc pápa. Utalt egy híres 20. század eleji angol regényre, Richard Hugh Benson A világ ura című művére, amelyet a múltban már több alkalommal idézett. „Ez az angol regény bemutatja a politika nélküli jövőt, amely egy uniformizált jövő. Érdemes elolvasni, érdekes” – tette hozzá a pápa.
Valójában vannak „olyan dolgok, amelyeken változtatni kell azáltal, hogy alapvetően újraindítjuk azokat és fontos átalakításokat eszközölünk”, és „csak egyfajta egészséges politika vezetheti ezeket, amely a legkülönbözőbb ágazatokat és a legváltozatosabb tudást foglalja magában” – mutatott rá a pápa. „Így a közjóra irányuló politikai, társadalmi, kulturális és népi projektbe integrált gazdaság utat nyithat különböző lehetőségek előtt, amelyek nem az emberi kreativitás és a haladás iránti álom megállítását jelentik, hanem inkább azt, hogy ezt az energiát új irányba tereljék” – zárta beszédét Ferenc pápa a G7-országok pugliai csúcstalálkozóján.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
