Egy ódon épület sok mindenről mesél: a régi korok maradványa, a múlt beszédes tanúja. A múltunkhoz pedig ragaszkodnunk kell, és lehetőségeinkhez mérten mindent meg kell tennünk azért, hogy ezeknek a beszédes tanúknak a továbbélését biztosítsuk.
Ennek egyik módja műemlék jellegű épületeink védelme és felújítása is, amivel hozzájárulhatunk kulturális és építészeti örökségünk megőrzéséhez. Akkor is, ha mindez nem kevés pénzbe kerül, és gyakran nehéz, mert komoly szaktudást igényel egy műemlék jellegű épület felújítása.
Ezért is rendkívül örvendetes, hogy a pozsonyi születésű Rómer Flóris háza is felújításra került, s azt követően remélhetőleg méltó szerepet szán majd neki a kivitelezést végző polgári tárulás.
Ez az évszázadok hányattatásait megélt történelmi épület a Lakatos utca sarkán sokáig elhagyatottan állt, az állaga pedig egyre romlott. Homlokzatát ormótlan graffitik csúfították, régi masszív fakapuja szétesőfélben volt, a szebb napokat megélt rácsos ablakok kitört ablaküvegén keresztül pedig a szemetet hajigálták be az épületbe felelőtlen emberek. Semmi sem emlékeztetett már arra, hogy egykor ebben a házban született és élt a híres tudós és polihisztor, Rómer Flóris. A neves régiségbúvár és műemlékvédő lelke biztosan sírt volna, ha ilyen állapotban látja szeretett szülőházát.
Rómer Flóris, a német anyanyelvű magyar
Rómer Ferenc (a Flóris nevet csak szerzetes korában kapta) régész, művészettörténész, akadémikus, nagyváradi kanonok 1815. április 12-én Pozsonyban született. A német anyanyelvű Rómerek Pozsony legrégibb polgári családjai közé tartoznak. A család származását illetően különböző elméletek láttak napvilágot. Kumlik Emil pozsonyi könyvtáros, író Rómer Flóris pozsonyi szobrának leleplezése alkalmából kiadott könyvében ezzel a kapcsolatban a következőket írja: „Városi levéltárunk ősrégi Bürgelimelijának (polgárkönyv – szerk. megjegyzése) tanúsága szerint, mely a Pozsonyban polgárjogot nyert házbirtokosok, iparosok, szőlőgazdák és önálló értelmi keresetet folytató lakosok neveit s egyéb életviszonyait tartalmazza, Rómer Ferenc édesatyja, aki polgári cipészmester volt, valószínűleg csak a XIX. század elején vándorolt be Bécsből Pozsonyba.”
Rómer Flóris nagyon fontos személyiség volt, és szinte az egész világon megtalálhatók tevékenységének nyomai, nagyon jó barátjával, Ipolyi Arnolddal együtt.
Ők ketten és a kassai Henszlmann Imre régész nevezhetők gyakorlatilag a magyar régészettudomány, műemlékvédelem és részben a muzeológia úttörőinek – fogalmazott lapunknak Brogyányi Mihály helytörténész, idegenvezető. Mint mondta, a Rómerek a régi pozsonyi családok közé tartoznak, néhol Rammernek, máshol Rommernek nevezik őket, de ez azon a tényen mit sem változtat, hogy amolyan igazi pozsonyi tősgyökeres pressburger család voltak.
A német anyanyelvű Rómer család, hogy fiainak biztosítsa a széles látókörű oktatást, Pozsonyon kívül Trencsénben szlovák nyelvre, Tatán pedig magyar nyelvre is taníttatta őket.
Ferencet a szülei papnak szánták, így bencés szerzetes lett. A bakonybéli kolostorban ismerkedett meg Ipolyi Arnolddal is, aki a tanulótársa volt. A szülővárosába való visszatérése után harmincévesen a Pozsonyi Királyi Akadémia természettudományt oktató tanára lett. Rómer nagyon haladó nézeteket vallott, az akadémián tartott előadásait ezért nagyon sokan látogatták. Persze ez nem mindenkinek tetszett, így végül el kellett hagynia a katedrát.
A Rómerek német anyanyelvű létükre nagyon erős magyar hazafiak voltak, és Rómer Flóris volt az első a családban, aki nyelvet is vált, hiszen német anyanyelvűnek született, de iskolái révén magyarrá lesz, sőt az 1848-as magyar szabadságharc elszánt védelmezőjévé vált
– magyarázta Brogyányi Mihály. Hazafias buzgalmában még a nevét is Rómaira magyarosította.
– A szabadságharc leverése után bebörtönözték, részben azzal az indokkal is, hogy a nevét magyarosította. Szabadulása után tanított, majd visszatért a győri rendházba, de 1861-ben kilépett a bencés rendből, majd az MTA tagja lett, és archeológiával foglalkozott. Ezekben az években az egész országot bejárta, pontosan felmérte és lerajzolta a romokat, majd feltárásai eredményeit különböző tanulmányokban tette közzé.
1877-ben nevezték ki nagyváradi kanonokká, ahol a székesegyház restaurálási munkálatait vezette. Nagyváradon múzeumot és egy húszezer kötetes könyvtárat alapított.
Eredeti szépségében tündökölhet a Rómer-ház
Egy ideig vita tárgyát képezte, pontosan melyik is volt Rómer Flóris szülőháza, ma már azonban tudni, hogy a Lakatos utcában található az a ház, amelyben Rómer Flóris született.
– Fogalmunk sem volt, melyik korból származik. A ház reneszánsz stílusú, de a későbbi korokban több átalakításon is átesett. Azt azonban tudtuk, hogy minden bizonnyal ritkaságról van szó – fogalmazott a szervezet honlapján Michae-la Kubíková igazgató hozzáfűzve, az ilyen fából készült mennyezeti szerkezetek történelmi, esztétikai és művészi értékük miatt minden országban ritkaságszámba mennek.
A dendrokronológiai vizsgálatok aztán kimutatták, hogy a lucfenyőket, amelyekből a mennyezet készült, a 18. század első felében vágták ki, és valószínűleg valahonnan Észak-Szlovákiból származnak.
Ez a 18. századi fagerendás mennyezet nemcsak az akkori pozsonyi lakosság életmódjára utal, hanem a hajdani mesteremberek hagyományos szaktudását is tükrözi
– mondja Kubíková, aki szerint jelenleg folyamatban van a fehér mészfestékmaradványokat tartalmazó barokk mennyezet restaurálása, amelyet a Restau.Art Kft.-vel közösen végeznek, és azt szeretnék, ha az év végére már eredeti szépségében tündökölne. Tomáš Kružlík, a Restau.Art Kft. munkatársa szerint a mennyezet az építkezés módja miatt olyan érdekes.
– A fagerendákat viszonylag sűrűn rakták be, és a mennyezetszárnyat felülről a gerendákkal párhuzamosan behelyezett deszkákkal alkotják. A deszkákat a gerendák oldalán előre elkészített falcokba helyezték a gerendák közé.
Több gyöngyszem is rejtőzik még itt
Mivel azonban a mennyezet rosszabb állapotban van, mint azt eredetileg feltételezték, a helyreállítás költsége magasabb lesz a tervezettnél. A nonprofit szervezet ezért gyűjtést is indított a helyreállítás támogatására.
Közben pedig folytatódik a felújítás az épület többi részén is; történelmi hangulata kiváló feltételeket biztosít majd különböző kulturális rendezvények, kézműves foglalkozások megtartására, és természetesen a nagyközönségnek is be szeretnék mutatni – olvasható a felújítást végeztető nonprofit szervezet honlapján.
– A Lakatos utca zegzugos házai mind gyöngyszemnek számítanak. Középkori alapokra épült házakból több is van itt, sőt, az egész negyed ilyen. Bármelyik házat, ha komolyabban megvizsgálnánk, akkor sok száz éves épületrészeket találnának, amelyeket az évszázadok során többször is átépítettek – mondta Brogyányi Mihály hozzáfűzve, a Rómer-ház tipikus régi polgári ház.
Minden bizonnyal több ilyen értékes leletre is rábukkannának a környéken, ha a többi gyöngyszem is felújításra kerülne.
Ebben a negyedben ugyanis minden egyes ház érték, és mindegyik megérdemelné a felújítást, de mivel a legtöbbjük nem a város vagy az állam tulajdonában van, hanem magántulajdonban, a tulajdonoson múlik, mit kezd vele – mondta a helytörténész és hozzátette, maga is több házban járt a környéken, és néhol még 13. századbeli részletek, maradványok is találhatók. A tulajdonosok azonban többnyire kommersz célokat követnek, és nem érdekli őket, hogy az épületnek vannak olyan építészeti elemei, amelyek megérdemelnék, hogy megőrizzék azokat az utókornak. Ezek a munkák ugyanis leállítják az átalakítást, és sokkal drágábbá teszik a felújítást.
Én olyan esetről is tudok, hogy a tulajdonos a pincéjében értékes középkori maradványokra bukkant, de egy éjszaka alatt eltüntette őket, nehogy rákényszerítsék a felújításra, mert az nem kis pénzébe került volna
– fűzte hozzá Brogyányi Mihály.
Az azonban, hogy a Rómer-ház megújul, mégiscsak örvendetes hír, már csak azért is, mert Rómer Flórisnak Pozsony is sokat köszönhet. Nagyon sokat tett például a Városi Múzeum megalapításáért, nem utolsósorban ezért is állítottak neki hajdanán szobrot Pozsonyban a Ferencesek terén, arccal a Lakatos utca felé fordulva. Ez az alkotás az egyik legkiválóbb szobrászművészünk, Stróbl Alajos munkája.
Megjelent a Magyar7 2022/6. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
