Ezzel a címmel írt terjedelmes cikkét a portál azzal foglalja össze, hogy noha hetek óta a spanyol tartomány uralja a médiumokat, valójában az észak-belga térség „szolgál majd barométeréül annak, hogy az EU-nak nagy részei egy azonosság-centrikus államocskák gyűjteményére esnek-e szét, mielőtt a tömböt visszaállítják ’a régiók szövetségébe’”. /Hogyne: úgy áll majd vissza, mint ahogyan a szétesett Jugoszláviát alkotó nemzetek akarnak visszatérni egy föderációba. Sehogy./
Katalónia lehet a szikra, amely beindítja az egész szeparatista folyamatot, de ugyanakkor lehet csak egy sercenés a serpenyőben, írja a cikk.
De Flandria egészen más, mint Katalónia, mert Belgiumnak az EU azonossága szempontjából igen komoly a szimbolikus jelentősége.
Ezután Belgium és Flandria történelmének részletes ismertetése következik.
Majd jön a jelen.
Flandria a belga bruttó nemzeti jövedelem 80 %-át állítja elő. A lakosságot illetően kétharmados az arány. Vagyis ott egy flandriai kiválás valódi katasztrófát jelent Belgiumnak. Vallónia ezt nem élné túl. /Dehogynem. És még Etiópia se lenne. Csak még elviselhetetlenebbül hülyébb lenne, mint most./
A cikk ezután spekulál, hogy Vallónia csatlakozna-e Franciaországhoz. Igen, írja, de akkor mi lenne a tartomány déli részén élő németekkel? Ez nem valószínű, mert erre „kínos árnyékot vetne Hitlernek a Szudétavidék elfoglalása, Csehszlovákia II. világháború előtti felbomlásakor. Így nyilván akkor Vallónia csatlakozna Franciaországhoz és a németek autonómiát kapnának, áll a cikkben..
Az EU meg nyilván arra lenne hajlamos, hogy a Liechtenstein nagyságú fővárosa független városállammá alakuljon. Amit – tekintettel nagy számú szalafista lakosaira – lehetne majd akár „Eurabia” fővárosának nevezni.
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
