A TUDATOS POLGÁR – Miközben a kormány diktatúrára készül, a legfájóbb a rendszerváltó ikonok hallgatása.
Ilyen miniszterelnöke sem volt még Magyarországnak: egy vérben forgó szemű, folyamatos szereplési kényszertől űzött, zavaros én- és világképű figura, akit valójában semmi más nem hajt, mint a puszta bosszúvágy. Persze éppen ezért kiváló eszköz a patronálói kezében, egészen addig, amíg küldetését be nem teljesíti. Mert akkor – számára a jobbik esetben – rögtön áthelyezhetik egy kevésbé befolyásos posztra (ő láthatóan akár államfő is lenne, kibővített jogkörrel, de lehetséges, hogy csak simán visszarendelik majd Brüsszelbe). A másik verzió, hogy az általa felkorbácsolt gyűlölethullám végül visszájára fordul, pont ellene. S ő valóban az a figurája lesz a rendszerváltoztatás utáni magyar politikatörténetnek, aki a börtönben fog megpenészedni, egyre halmozódó, brutálisan súlyos bűnei okán.
Igaz az is, hogy ennél sokkal zűrzavarosabb véget is érhet a Magyar-éra, ha például nem következik be az a sima fordulat, ami 2009-ben, amikor az MSZP–SZDSZ-koalíció a gazdasági összeomlástól tartva, s a békés levonulás jegyében inkább meghajolt a globalista akaratnak, és egy csapásra lecserélte Gyurcsányt Bajnai Gordonra.
Mint látjuk a történelemben, a legtutibb mestertervek is rendre félresiklanak. Magyarország leigázásának tervében egy nem kisfokú engedékenység lehet ez a bizonyos patkószeg: ugyanis míg Magyar Péternek szinte a teljes kormánynévsort tollba mondták – a globalista káderektől az LMBTQ-aktivistákig –, addig a Tisza-vezér és az ő Richelieu bíborosa, azaz Radnai Márk a képviselőjelöltek összeállításánál szabadon garázdálkodhatott.
Meg is lett ennek az eredménye, hiszen Magyar Péter permanens hiperventilációjához Radnai olyan frakciót szervezett, amely nem csupán első osztályú tapsgépként, szolgaian odaadó közönségként működik az Országházban, hanem kulcsfontosságú lehet, ha majd eljön a Pannon Caligula félreállításának napja. E téren, itt a jobbkonzervatív sajtó túlélő alakulatainál még nagy az adósságunk, de azért haladunk: így bátran kijelenthetem, hogy a Tisza-frakció nagyobb részét olyan kétes egzisztenciák, piti szélhámosok, örök vesztesek és öntelt senkik adják, akiknek valóban életük legnagyobb lehetősége ez. E téren nagyon beszédes Radnai Márk a Népszavának adott május végi interjúja.
A főrendező nem bírta megállni, hogy ne dicsekedjen el saját nagyszerűségével, hogy ő itt a siker letéteményese, s kikotyogta, hogy nem lesz néppárt a Tisza, marad a 29 tag. Azaz a képviselői székükbe kapaszkodó frakciótagok és a bármikor lecsavarható, jogkör nélküli Tisza-szigetek úgy fognak táncolni, ahogy ő furulyázik. Akkor is, amikor az Tisza-frakciót Magyar Péter eltávolítására akarják majd rákényszeríteni. Az érdekek és akaratok efféle ütközése persze óriási balhéhoz vezethet majd.
De térjünk a lényegre!
Arra: el tudja-e érni Magyar Péter és Radnai Márk a nagy színdarab részeként, hogy valóban felállítsák azokat a guillotine-okat, s szürcsölhessen végre egy kis narancsvért a felajzott tiszás csőcselék? Az irány és az eszköz ugyanis, amit a hazánkat foglyul ejtő két lelketlen, egymásba fülledt jóbarát kiválasztott, maga a végső szakadék.
Aljas tervük sikerét az határozza meg, hogy hányan készek cinkosként csöndben maradni vagy aktívan elárulni Magyarországot, a jogállamot és demokráciát, a történeti alkotmányunkat, melyeket annyi szabadságharccal, s végül az 1956-os hősök vérével és bátorságával, majd rendszerváltoztatók merész eltökéltségével védtünk meg és küzdöttünk ki?
Mert ki gondolta volna, hogy a rendszerváltás nemcsak egy üres, újabb lózung Magyar Péter ígéretei sorában, hanem ők valóban erre készülnek, csak nem úgy, ahogy az ember elsőre hinné. Hanem a kifejezés valódi értelmében, hiszen kísérletük lényege a rendszerváltoztatás során kialkudott demokratikus jogállamot visszafordítani a diktatúrába.
A cinkosok és kollaboránsok ékes példája Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, a Magyar Jogász Egylet elnökségének, valamint a Magyar Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi bizottságának tagja (jelenleg igazságügyi miniszter), aki hétfőn szemlesütve toporgott a Sándor-palota bejáratánál, az ordítozva hadováló főnöke mögött. Előzőleg közösen fenyegették meg Sulyok Tamás államfőt. Az árulás súlyát jelzi, hogy Görög eddig Sulyok Tamás előadásain tapsikolt a jogászegyletben, ráadásul szakmai előéletük és szegedi háttérük is szorosan összeköti őket.
Görög is pontosan tudja, hogy a kétharmados győzelem nem ad felhatalmazást a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és a többi független jogállami intézmény vezetőjének elzavarására.
Mégis ott strázsált a bosszúvágytól vérben forgó szemű, hibbant miniszterelnöke mögött. Szívből kívánom tehát, hogy Görög hátralévő életét szakmai megsemmisülés, örök megvetés és szégyen kísérje.
Egyelőre fájóan hiányoznak a bátor hangok Szegedről, a jogászegyletből vagy az Akadémiáról, a rendszerváltó ikonok, nagy tekintélyű professzorok és tudósok, a művészvilág köreiből, akik elítélik Magyar Péter és cinkosai szembefordulását a jogállami alapvetésekkel. A szóban forgó körök és intézmények minden posztkommunista és liberális beidegződése és gyávasága dacára azért remélem, hamarosan debütálnak az első fecskék.
Nézzük csak részletesebben, miért áll ingatag lábakon Magyar Péter, Radnai Márk és Görög Márta totális támadása a jogállami intézmények ellen! Magyar ugyanis – akinek szintén nagy hibája, hogy sosem tud lakatot tenni a szájára – kikotyogta, vagy inkább kihőbörögte magából a Sándor-palota előtt, hogy milyen érvekkel akarják megindokolni a fékek és ellensúlyok kiiktatását.
Ez pedig csupa üres blabla, bárki meghallgathatja a saját fülével.
Idézem szó szerint, hogy ne maradjon kétség efelől! „Körülbelül egy hónapot vesz igénybe ez a jogalkotás. Nyilván ez egy sürgős helyzet, hiszen láthatóan a volt kormánypárt, a szétesés szélén álló Fidesz, felhasználva a köztársasági elnököt, igyekszik egy alkotmányos válságot, egy alkotmányos krízist kirobbantani. […] Igyekszünk minél gyorsabban elfogadni a szükséges jogszabályt, és igen, minden bábnak az eltávolításáról szó lesz, mindenkinek, aki részt vett ebben a káderkeringőben.”
Előzőleg Magyar részletesen kifejtette az érveit, hogy szerinte mely ügyeknél hallgatott Sulyok Tamás, amiért ki kell rúgni még az Állami Számvevőszék vezetőjét is (aki például leleplezte az MNB-botrányt), vagy a teljes Alkotmánybíróságot (melynek 15 tagja folyamatosan cseréli egymást, a legrégebbi tag például 2012 óta, a legfrissebb pedig egy éve van hivatalban), vagy a Kúria elnökét. Ám az érvek csak a választási kampány megismételt lózungjai. Például hétfőn is előkerült az „állami pedofilok” által tönkretett „több ezer gyerek” esete vagy a fél ország kiirtandó kártevőként való megbélyegzése (pedig a poloskázás szemantikája világosan csakis őróla szólt, a lehallgatási botránya okán).
Magyar vádjai között szerepel, hogy „a gyülekezési jog korlátozásával olyan törvényt fogadott el az előző hatalom, amely a békés polgári részvétel egyik alapvető alkotmányos garanciáját jelentette, érintette”. Ez is puszta mellébeszélés, hiszen a pride betiltását megalapozó gyermekvédelmi törvényt a 2022-es választással egybekötött népszavazáson 3,7 millió magyar támogatta. Felhozta még, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal állami adófizetői milliárdokból civil szervezeteket, civileket és oknyomozó újságírókat bélyegzett meg, próbált lejáratni.” A valóságban mindenki emlékezhet rá, hogy a hivatalnak szánt hatósági jogkörökről társadalmi vita bontakozott ki és a parlamenti többség végül elállt annak bevezetésétől. Míg a hivatal által megfogalmazott jelentések világos, pontos logikával nem megbélyegezték, hanem hitelesen feltárták a 2026-os választási kampányba való külföldi beavatkozás tényét.
Magyar Péter legújabb ámokfutásában kijelentette azt is, hogy „egyetlen, közjogi aktussal kell” dönteni minderről. Ez totálisan egybecseng a kormánypárti propagandamédiában harsogott érvekkel: azzal, amit Bárándy Péter, Medgyessy volt igazságügyi minisztere, Kis János, az SZDSZ alapítója, vagy éppen Fülöp Botond, a „vidéki prókátor” mond. Miszerint az alaptörvényben jelezni kell, hogy a jogállamiság általános sérülése miatt tabula rasa áll be, így az összes alkotmányos funkció nulla állapotra áll vissza. Azaz nem lesz hivatalban alkotmánybíró vagy legfőbb ügyész, aki mindezt a gyalázatot megakadályozná.
Csakhogy ilyet Károlyi Mihály és Kun Béla, majd Rákosi Mátyás csinált utoljára.
Ezért is nem fogjuk megengedni, hanem visszaverjük ennek a globalista-neobolsevik diktatúra bevezetésének a lázálmát! Első, apró lépésként vasárnap délután ötkor szolidaritási demonstrációt tartunk a Sándor-palota előtt. Jöjjenek el!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
