Átalakulóban van a cirkuszművészet, Magyarország pedig ennek a megújulási folyamatnak az élén áll – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. Azt is jelezte viszont, hogy a gazdasági stabilitás hiánya miatt egyelőre nem kezdődik meg az új cirkuszművészeti központ építése.
Az összes művészeti ág közül, de talán a kulturális ágazat egészén belül is a legnagyobb átalakuláson, fejlődésen a cirkuszművészet megy keresztül – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.
„Ha több száz évre visszatekintünk, láthatjuk, hogy egyes művészeti ágak időről időre megújulnak, hol a klasszikus zenében, hol a színházban találunk egy-egy új vonalat, és a képzőművészetben is látjuk, éppen hol járunk időben. A cirkuszművészetben az 1960-as években viszont komoly zuhanás volt tapasztalható, hiszen a televízió megjelenésével, később az internettel elveszett a cirkusznak az a bája, hogy csak ő tudja odavinni a legkisebb településre is az újdonságokat, a különlegességeket, az emberi teljesítmény határainak a feszegetését. Általában a cirkuszművészetnek egy fontos szelete volt, hogy odament a nézőihez, megmutatta a különlegességet, de a tévé és az internet megjelenésével kézhez kaptuk a teljesítményeket, a szaltót, a legerősebb embert, ezért kellett valamit csinálni” – vázolta Fekete Péter.
Szerinte egy ötvenéves folyamat vezetett el ahhoz, hogy a cirkuszművészet rádöbbent arra, melyek azok a legértékesebb szeletek, amelyekre aztán a nézőknek szükségük lesz, és amelyek megalapozzák a fejlődést, és nagy büszkeség számára, hogy Magyarország élen jár az átalakulásban, vezető szerepet mutat a folyamatban.
Hogy mi volt az első kitörési pont, arról azt mondta: a kortárs cirkusz, amely „társadalmi üzenetet is tudott küldeni egyes trükkökkel, a körmanézsból bement a színházba, és egy vájt fülű, kultúrértelmiségi réteget szólított meg, lecserélve a jelmezeket és a látványvilágot”. Aztán ezt a fajta tudást, amit az új cirkusz kidolgozott, a klasszikus cirkusz „visszakérte”, így kezdődött aztán a rendkívüli megújulás ott is, „ennek vagyunk most a folyamatában”, beszámolója szerint idejárnak a külföldi szakemberek ellesni, hogy mi történik, mitől olyan magas a cirkuszművészet társadalmi elfogadottsága, mitől van egy polcon például a balettművészettel.
Új cirkusz? Később
Szólt arról is, hogy döntés született az új cirkuszművészeti központ létrehozásáról, a tervek is készen vannak, de jött a háború, a gazdasági válság, és átértékelődtek a beruházási lehetőségek.
„Volt egy boldogító időszak Magyarországon, amikor múzeumok újultak meg, színházak bújtak ki a földből, ez az én államtitkárságom időszakára tevődik, de
hihetetlen türelemmel és megértéssel van az artistaszakma is, összeszorított fogakkal próbáljuk tömködni a lyukakat a megfáradt épület falán.
Bízunk abban és imádkozunk, hogy legyen vége a háborúnak, és induljon meg az a fejlődő világ, ami a háború előtt volt” – ecsetelte Fekete Péter, aki szerint ha zökkenőmentes pályára áll az ország gazdasága, meg fog épülni a cirkusz.
Hogy a helyszín a Biodóm lehet, arról azt mondta, ez kacsa volt a sajtóban, de az felmerült, ha a Biodóm mégis beindul és „lesz egy új közönségforgalmi rész”, akkor a cirkusz a maga helyén újul meg a Városliget peremén.
A tervek jelenleg a Nyugati pályaudvar melletti területre vonatkoznak, de nem vetné el, hogy egyszer majd „merhetünk álmodni”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
