Falus András génkutató: Imane Heif állapota egyenértékű a biológiai doppinggal

Falus András génkutató: Imane Heif állapota egyenértékű a biológiai doppinggal

A nők között bokszoló Imane Helif algériai olimpikon egy olyan genetikai eltéréssel született nő, akit a magas tesztoszteronszintje a férfiakéhoz mérhető fizikai adottságokkal ruházott fel. Az ügyben az InfoRádió Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzort, génkutatót kérdezte.

A férfiaknak és a nőknek egyaránt van 22 pár kromoszómájuk és egy pár úgynevezett szexkromoszómájuk. Ez férfiaknál XY, a nőknél XX. Amikor a megtermékenyítés történik, az ivarsejtekben nem 22+1 pár, tehát 46 kromoszóma van, csak 22+1. Ha a spermiumban véletlenszerűen X van, akkor a női petesejtet megtermékenyítve egy XX, azaz egy kislány magzat jön létre. Ha véletlenszerűen a spermiumban egy Y-kromoszóma van, akkor egy XY, tehát fiú magzat fejlődik.

„Ez egy sor olyan élettani eltéréssel jár, ami egyértelműen a nemi kromoszómákban való eltérés miatt következik be. Egy sor fejlődési, hormonális eltérés jön létre, többek között az úgynevezett másodlagos nemi jellegek különbözőek, vagyis más lesz a nemi szervek, illetve az emlő fejlődése, de egy sor más eltérés is van” – magyarázta a tudnivalókat

Imane Helif ökölvívó esetéről elmondta: a külsődleges nemi szervek nőisége miatt egy olyan hölgy indulását engedélyezték a nők között, akinek Y-kromoszómája is van. Az ő hormonális állapota a férfi nemi hormonok szempontjából (például a tesztoszteron) jelentősen eltér az átlag női nemi hormonszinttől. Ez pedig

Hírdetés

azzal jár, hogy az izmok fejlődése teljesen más.

Ezen genetikai eltérés gyakorisága a népességben 1-2 százalék körül lehet.

Paris, 2024. augusztus 1.  Az algériai Imane Helif (j), miután az olasz Angela Carini (b) feladta a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntőjében vívott mérkőzést az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Helifet a 2023-as világbajnokságról magas tesztoszteronszintje miatt kizárták.  MTI/AP/John Locher

Az algériai Imane Helif (jobbra), miután az olasz Angela Carini feladta a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntőjében vívott mérkőzést az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Carini sírva hagyta el a ringet és arról beszélt, hogy egészségét védve, az ütések ereje miatt nem folytatta a mérkőzést. MTI/AP/John Locher
Az érintettek tesztoszteronszintjében Falus András elmondása szerint az illető életkorától, a rendszeres fizikai edzés mértékétől és gyakoriságától függően sok tízszeres eltérések fordulhatnak elő azokhoz a nőkhöz képest, akiknek nincs ilyen kromoszómájuk.

„Ez olyan tulajdonképpen, mint egy dopping, csak ő nem kívülről, az edzője ravaszkodása révén kapja a férfiasító vagy a pillanatnyi teljesítményt valamilyen módon roboráló készítményt, hanem ő maga termeli. Versenyszerűen ez kimeríti a biológiai dopping fogalmát” – fogalmazott a Széchenyi-díjas immunológus professzor, génkutató.

(A nyitóképen: Az algériai Imane Helif – balra – és az olasz Angela Carini a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntőjében az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Helifet a 2023-as világbajnokságról magas tesztoszteronszintje miatt kizárták.)


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »