Ezernél is több ELTE dolgozó követel béremelést

Ezernél is több ELTE dolgozó követel béremelést

Az oktatók, kutatást-oktatást támogató kollégák és tanársegédek számára is igyekeznek béremelést kiharcolni.

Több mint ezer ember írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet nyílt levelet, amelyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói követelnek azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket – írja a 24.hu.

Az akciót a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) kezdeményezte. Az egyetem az állami fenntartású felsőoktatási intézmények közül a legnagyobb, és azon kevesek közé tartozik, melyek nem estek át az alapítványba szervező felsőoktatási reformon.

A közzétett közleményben az olvasható:

„Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát”.

Azt írják, az akció nyomán az egyetem vezetősége három intézményi minimálbért vezetett be:

  • tanársegédeknek bruttó 380 ezer forint,
  • adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint,

    • Hírdetés

  • az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer forint a garantált bérminimuma.

    • Mint írják, a szakszervezet szerint az éves, 18,2 százalékos maginfláció felemésztette ezeket a béreket. Követelik, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is legyen bérfelzárkóztatás.

    Véleményük szerint elengedhetetlen

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény beépítése az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblán való rögzítése, a további oktató kollégák, valamint a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása,
  • valamint az inflációkövető garantált éves növelés.

    • A hazai felsőoktatásban elsősorban a modellváltás generált béregyenlőtlenséget az alapítványokba kiszervezett és az állami fenntartásban maradt intézmények között – írja a lap.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »