Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovák társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált.
Több mint 38 év után érte újra lövés egy EU-s tagország miniszterelnökét, miután május 15-én, egy Nyitrabányán tartott kormányülést követően fegyveres merényletet követtek el Robert Fico, szlovák miniszterelnökkel szemben. Az elkövető az elmúlt hónapokban több kormányellenes tüntetésen is részt vett, elmondása szerint pedig azért lőtt többször a miniszterelnökre, mert nem ért egyet a jelenlegi szlovák kormány politikájával.
Az eset után a szlovák politikai élet szinte azonnal megbénult: az éppen zajló parlamenti ülést berekesztették, a parlament működését pedig egy időre felfüggesztették.
A merényletet követően mindemellett a nemrég államfővé választott Peter Pellegrini és Zuzana Čaputová leköszönő köztársasági elnök is közös nyilatkozatban ítélték el a miniszterelnök elleni támadást, majd valamennyi parlamenti párt vezetőjét közös egyeztetésre hívták az Elnöki Palotába.
A Robert Fico elleni merénylet a szlovák társadalmat is megrázta, ami már régóta megosztottsággal küzd. Az utóbbi években a hagyományos törésvonalak mellett, ugyanis újabbak is megjelentek (migráció, gender-ideológia, orosz-ukrán háború, oltásellenesség) a politikai csoportok között, amik az addigi ellentétek mélyítése mellett, a további árkok létrehozásához is hozzájárultak.
A feszültségeket ráadásul jelentősen felerősítették az elmúlt hónapok politikai küzdelmei, amiknek eredményeként a szlovák társadalom mára minden eddiginél polarizáltabbá vált.
Mindez egyben azt is eredményezte, hogy az elmúlt években leginkább az online térben – jellemzően kommentek formájában – zajló csatározások egy része fokozatosan az utcára is átterjedt, ami az egyre agresszívabb politikai üzenetek és megnyilvánulások hatására a választók egy részét is tovább radikalizálta. Jól példázza ezt, hogy a felmérések szerint a miniszterelnök elleni merényletet követően több mint 60 százalékkal nőtt meg a gyűlöletkeltő kommentek száma a közösségi oldalakon Szlovákiában, ami miatt több internetes portálon is kikapcsolták a hozzászólások lehetőségét
Noha az egyre szélsőségesebb megnyilvánulások terjedésében kétségtelenül a jelenlegi kormánypártoknak is megvan a maga szerepe, az elmúlt hónapokban ebben leginkább az ellenzéki politikusok és a progresszív sajtó jeleskedtek.
A progresszív politikusok többsége ráadásul az Ukrajnával kapcsolatos segítségnyújtás hiánya miatt rendre bírálja a kormányt és arra biztatja az embereket, hogy álljanak ki az olyan kezdeményezések mellett, amik nyíltan támogatják az Ukrajnában zajló háború folytatását. Zuzana Čaputová például alig egy hónapja írt arról a közösségi médiában, hogy támogatja az országban – vélhetően baloldali szervezetek jóvoltából – is megjelent Munícia pre Ukrajinu (Lőszert Ukrajnának) kezdeményezést, Michal Šimečka (PS) pedig szégyennek nevezte, hogy a szlovák kormány nem csatlakozik a cseh kormány által elindított kampányhoz, amivel szerinte Fico Szlovákia jó hírét is szabotálja.
Az ehhez hasonló kijelentések az elmúlt hónapokban amellett, hogy nagymértékben megnövelték a kormányellenes hangulatot az országban, a politikai táborok közti feszültségeket is tovább szították. Mindezt jól mutatja, hogy a merényletet követően súlyos sérülésekkel kórházba szállított Robert Fico néhány hete maga beszélt arról, hogy a szlovák társadalom mára annyira polarizálttá vált, hogy a progresszív sajtó gyűlöletkeltő politikája előbb-utóbb egy kormánypárti politikus elleni merényletet eredményezhet, de rajta kívül több vezető politikus is aggodalmát fejezte ki a kérdésben.
A szlovák miniszterelnök szavainak beigazolódása pedig jól láthatóan tovább szítja az ellentéteket a politikai táborok között, ami miatt a szlovák társadalom egy részének szélsőségessé válása minden korábbinál nagyobb méreteket ölthet.
A Szlovákiában megfigyelhető társadalmi polarizálódás azonban Európa más országaiban is egyre inkább teret nyer.
Míg Szlovákiában például alig pár órával a merényletet követően Branislav Becík (Hlas) és Michal Šimečka (PS) is halálos fenyegetéseket kapott, nem sokkal később Aleksandar Vučić szerb államfőt és Donald Tusk lengyel miniszterelnököt is hasonló üzenetekkel próbálták megfélemlíteni. Ezzel párhuzamosan Belgiumban egy rádióműsorban biztatta egy műsorvezető a belga miniszterelnök elleni merényletre a hallgatókat, Ausztriában pedig egy olyan férfi ellen adtak ki elfogatóparancsot, aki korábban többször is életveszélyesen fenyegette meg az osztrák kancellárt.
Az (egyelőre) leginkább az online térben terjedő agresszió hatásai tehát az elmúlt évek gyűlöletkampányainak köszönhetően egész Európában megmutatkoznak, amik az EP választások eredményeit követően könnyen további radikalizálódáshoz vezethetnek.
A migráció, az orosz-ukrán háború, vagy épp a közel-keleti válság kapcsán a progresszív sajtó által jelenleg (is) gerjesztett online verbális polgárháborúknak ugyanis jól láthatóan az utcán is komoly hatásai lehetnek, mindez pedig nem csupán Szlovákiában, hanem az egész Európai Unióban szükségessé teszi egy olyan vörös vonal meghúzását, aminek átlépését mindannyiunk érdeke megakadályozni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
