Érvényes és eredményes lehet a székely petíció

Érvényes és eredményes lehet a székely petíció

Ezrek álltak a kampányhajrában a székely petíció mellé, az éjféli határidőig nagyon sok szignó jött még be azokból az országból, ahol már korábban teljesült a cél. A 2019. május 7. óta tartó aláírásgyűjtés ezzel elvileg befejeződött, a szignók hitelességét ezután ellenőrzik majd.

Közel két év után, vasárnap éjfélkor elvileg lezárult a székely petíció aláírásgyűjtése, a 2019. május 7-én indult kezdeményezés várhatóan érvényes és eredményes lesz. Összegyűlt a szükséges egymillió aláírás, és végül hét ország helyett kilenc európai uniós államban – Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában – sikerült elérni a jogszabályban előírt limitet.

Mint arról az Infostart is beszámolt, az utolsó napokban három országban teljesült a cél, előbb Spanyolországban és Szlovéniában, majd szombaton Lettországban lett meg a kellő számú aláírás. Ezzel kapcsolatban Pesty László, a székely petíció kampányfőnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: bár a munka jelentős részét az online térben végezték el az elmúlt hónapokban, a sikerhez kellett a személyes jelenlét is.

Ami az elvi végeredményt illeti,

abszolút számban és arányaiban is a legtöbb szignó Magyarországról érkezett,

Hírdetés

hazánkban több mint nyolcszázezren álltak az ügy mellé, 51-szer annyian, mint amennyit a jogszabály aláírt. Romániából – főként az erdélyi magyaroknak köszönhetően – csaknem 172 ezer online aláírás érkezett, ami az előírt mennyiség 715 százaléka. Jól teljesített Szlovákia is, ahol – többnyire a felvidéki magyarok jóvoltából – több mint 28 ezer aláírás futott be, a minimum csaknem 290 százaléka. Vasárnap éjfélig Horvátországban 72,3, Lettországban 10,9, Litvániában 2, Spanyolországban 34,2, Svédországban 3,8, Szlovéniában 9,3 százalékkal értek a limit fölé.

Az aláírások érvényességét ezután ellenőrzik.

A tét hatalmas, hiszen ha a 2019 májusában indult kezdeményezés érvényes és eredményes lesz, akkor egy hosszú folyamat végén

a tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei alanyi jogon pályázhatnak európai uniós támogatásokra.

A végső szót az Európai Bizottság mondja majd ki.

Nyitókép: MTI/Boda L. Gergely

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »