Vessünk számot, családon, rokonságon belül. Vessünk számot az utcánkban, a falvainkban. Nézzük meg mennyi ismerősünk van a mindenható Facebookon, akik elmentek itthonról, Nyugatra.
Ők mind hiányoznak, amikor az önkormányzatok fészekrakó programot szeretnének megvalósítani és nincs kinek. Elmentek a fiúk Nyugatra, mert kell a pénz a családalapításhoz. Elmentek a lányok is, mert itt, „délen” nem találták meg a számításukat, máshol meg az érvényesülésüket és a párjukat is megtalálták egyszerre.
Elmentek sokan és már nem jönnek vissza. Hajszálgyökeret eresztettek távol az otthonuktól és videóüzenetekben integetnek haza anyának, nagypapinak, abban a reményben, hogy hamarosan karácsonykor újra együtt lesz a család. Ott, ahol a vastag, elszakított gyökerek éktelenkednek ki a szülőföldből, amelyekbe időnként önkéntelenül belebotlanak, amikor régi emlékeket idéznek fel maguknak.
Nagymamák hatalmas kirántott húsokat tálalnak krumplisalátával az ünnepi asztalra. A nagymamák szeretettel kínálnak mindenkit és nem értik, mi az, hogy vegán. A nagymamák az unokákat simogatják, kincsem, virágom! Az unokák nevetnek, mert nem tudják mit mondtak nekik a nagymamák. A nagymamák mélyet sóhajtanak… A nagymamák a spájzban szeletelik fel a sütit és titokban sírnak, miközben bent a szobában hahotáznak a többiek. A nagymamák örömükben sírnak, mert nagy a család. A nagymamák bánatukban sírnak, mert a nagypapik már nem élhették meg ezeket a boldog pillanatokat.
Estefelé már csendesebb a ház, a picik szunyókálnak, a legények meg úgy döntenek felhörpintik boraikat. Csendes csoszogás az udvaron, csapódnak az autók ajtajai, a csomagolt sütik óvatosan a kalaptartókra kerülnek. Csókok, ölelések a kinti lámpafénynél a szürkületben.
Elmentek a fiúk, meg a lányok, talán majd újra jönnek húsvétkor kölnivel, szlovák suhánggal, vagy csak úgy, lazán, „nyugatosan trendin”, népszokásmentesen enni, inni, vigadni, hiszen ez a világ már haladó, ez már nem a nagymamák letűnt világa…
Ingatlanügynök kerülgeti a helyi hivatalt széles kocsijával, ajánlatot jött tenni. Házakat építene, új lakókat hozna a közeli városból, mindenki jól járna ezzel és rátesz még egy adag mézet a madzagra…
Alig használt fejlesztési terv lapul a hivatal fiókjának legalján, tele nagyívű gondolatokkal: a település megőrzi palóc (mátyusföldi, bodrogközi, stb…tetszés szerint behelyettesítendő) jellegét és szellemét.
Boldog Karácsonyt Felvidék!
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »