Állami költségvetést még átlagos években is szinte lehetetlen összeállítani úgy, hogy mindenki elégedett legyen. Az elmúlt másfél év azonban minden volt, csak nem átlagos, ezért Igor Matovič pénzügyminiszter komoly kihívással nézett szembe.
A világjárvány miatt a szlovák költségvetés hiánya hosszú távon fenntarthatatlan mértékűre nőtt, idén vészesen közel kerül a GDP 8 százalékához. A fő feladat tehát egyértelműen a hiány csökkentése volt úgy, hogy lehetőleg a kormány prioritásaira több pénz jusson. Mindezt nem túl ideális koalíciós kapcsolatok mellett kellett elérni, és közben az uniós újjáépítési tervben megígért, nagy horderejű reformokra is gondolni kellett. És ekkor a világgazdaságban uralkodó nagyfokú bizonytalanságot még nem is említettük.
Ennek fényében mindenképp pozitívum, hogy a kormány által elfogadott költségvetési terv hiánya jelentősen alacsonyabb, mint az idei kilátások. A tervek szerint a jövő évi hiány a GDP 5 százaléka alá csökken, és a következő években tovább mérséklődik. Matovič azonban figyelmeztette koalíciós partnereit, hogy a 4,94 százalékos hiányt csak akkor tudja garantálni, ha a parlamentben elfogadják a nyugdíjrendszer és az adósságfék reformját. Ellenkező esetben a pénzügyminiszter kénytelen lesz a koalíciós partnerek költségvetési prioritásait 700 millió euróval visszafogva a hiányt a GDP 4,3 százalékára csökkenteni. A következő hetekben nyilvánvalóan további koalíciós egyeztetésekre lesz szükség, és a parlamentben még változhatnak a paraméterek. A költségvetési hiány felső határa azonban adott: nem haladhatja meg a GDP 5,1 százalékát.
Az egyes minisztériumok mintegy 6 milliárd euróval kértek többet, mint amennyit reálisan kaphattak, így persze több tárca elégedetlen a neki jutó forrásokkal. Különösen sok vitát gerjesztett az egészségügy és az iskolaügy költségvetése. Első látásra mindkét terület forrásai jelentősen nőnek, de a többlet reálisan az EU újjáépítési alapjából és más uniós forrásokból származik. Ezeket csak befektetési célokra lehet használni, ami különösen az iskolaügy esetében fájó, ugyanis a pedagógusbérek emelésére a többletforrások ellenére sem akad fedezet. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusbérek már második éve nem emelkednek, ez pedig az egyre nagyobb inflációval jelentősen rontja a pálya vonzerejét. Béremelés nélkül 2022-ben a pedagógusbérek várhatóan csak az átlagbérek 105 százalékát érnék el, ami utoljára 2015-ben fordult elő. Valamivel jobbak az egészségügyi dolgozók kilátásai, de a munkaerőhiánnyal küszködő szlovák egészségügy problémáit csakis jelentősebb béremeléssel lehet enyhítheti.
Eduard Heger kormányfő úgy fogalmazott, a jövő évi büdzsé a fejlesztés és a stabilitás költségvetése. A stabilitással gond nélkül egyet lehet érteni, de a fejlesztés vitatható. Igaz, hogy az uniós újjáépítési forrásoknak köszönhetően a jövő évi beruházások jelentősen nőnek, de az emberi erőforrásokba történő beruházás elmarad. Hiába lesznek új vagy felújított kórházak és iskolák, ha ezekben nem lesz elegendő jól képzett és motivált orvos, nővér és tanár. Ha most sem tudtak pénzt találni béremelésre, akkor nehéz elképzelni, hogy az elkövetkező években hogyan sikerülhet, amikor a költségvetési hiányt sokkal radikálisabban kell majd csökkenteni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
