Meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket, azaz a különleges jogrendben alkotott szabályokat szerdán az Országgyűlés.
Varga Judit igazságügyi miniszter, mint előterjesztő felszólal a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt vitáján, az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. július 8-án. MTI/Máthé Zoltán
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló jogszabályt – kivételes eljárásban – 116 igen szavazattal, 43 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére, miután a kabinet veszélyhelyzetet hirdetett a szomszédos Ukrajnában dúló háború miatt.
A jogszabály célja, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében.
A törvény megerősíti azokat a kormányrendeleteteket, amelyeket eddig alkottak a konfliktust érintően.
Az előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter az indítvány parlamenti ismertetésekor elmondta, a javaslat elfogadásával az Országgyűlés arról dönt, hogy fenntarthatók-e a takarmány- és élelmiszerellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedések, a villamos energiával, a földgáz- és a távhőellátással kapcsolatos rendeletek. Arról is döntenek a képviselők, hogy fennmaradhatnak-e a hatósági árak, kiszélesíthető-e Széchenyi Pihenőkártya felhasználása és megfelelően biztosíthatók-e a humanitárius intézkedések – tette hozzá.
A kormány felhatalmazása a törvény hatályáig fennmarad, arról az Országgyűlésnek nem kell külön döntenie, azonban korábban is visszavonható. Ez utóbbi esetben a vonatkozó kormányrendeletek még 15 napig érvényesek. Az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy csupán a kormány egyes intézkedéseit érintően vonja vissza a felhatalmazást.
A kormánynak a veszélyhelyzet fennállása alatt rendszeresen tájékoztatást kell adnia a megtett intézkedésekről.
A jogszabály a kihirdetése napján 21 órakor lép hatályba, hatályvesztésének időpontja pedig 2022. november 1.
———————————–
Szijjártó: Niedermüller Péter véleménye ízléstelen és szégyenteljes
– Évről évre június 4-én, a trianoni diktátum évfordulóján a legmélyebb gyász érzése mellett a magyar nemzet összetartozását hirdetjük. A 2010 utáni tizenkét év nemzetpolitikai megvalósításai történelmi léptékkel mérve is nagy eredmények – közölte napirend előtti felszólalásában Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője. Hozzátette: ma egymillió új magyar állampolgár van és a magyar nemzet egységesebb, mint bármikor az elmúlt száz esztendőben.
– Június 4-e apropóján számos olyan közéleti szereplő is megnyilvánult, akik jobban tették volna, ha bölcsen hallgatnak – rögzítette Zsigmond Barna Pál, utalva Niedermüller Péter, Budapest VII. kerületének baloldali polgármestere által elmondott botrányos kijelentésre, miszerint Trianonnak köszönhetően ma jobban élnek a határon túli magyarok.
– Ennyire telik egy gyurcsányista politikustól az évfordulón – jegyezte meg a Fidesz képviselője. Kiemelte: a baloldalon már hagyománynak tekinthető a nemzetellenesség.
Zsigmond Barna Pál továbbá emlékeztetett, hogy a Momentum sorra választ magának magyarellenes testvérpártokat a szomszédos országokban és támogatja a jelöltjeiket a magyarokkal szemben.
– Valószínűleg minden jóérzésű magyar ember egyetért azzal, hogy Niedermüller Péter véleménye ízléstelen és szégyenteljes – válaszolta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint valószínűleg egyetértenek azzal is, hogy ebben semmi szokatlan nincs.
– A baloldal hírhedtté vált az elmúlt években arról, hogy folyamatosan gyűlöletet szít a határon túli magyar közösségek ellen – emlékeztetett Szijjártó. A tárcavezető megjegyezte, hogy ezzel szemben a jobboldalon úgy gondolkodnak: minden magyar felelős minden magyarért.
– Világossá tettük a határon túli magyaroknak, hogy mindig számíthatnak az anyaországra, ahogy az elmúlt évtizedekben számtalanszor bebizonyosodott, hogy az anyaország is számíthatott a határon túli magyar közösségekre – jelentette ki a kormánypárti politikus, aki ennek a nemzetpolitikának a helyességét látja visszaigazolni az április 3-i választások eredményében is, amikor rekordszámú szavazatot adtak le a határon túli magyarok.
Köszönjük a részvételt a nemzet jövőjéről szóló kérdésben – fejezte ki a háláját a külügyminiszter, majd közölte, hogy a határon túliak 94 százaléka szavazott a kormánypártok listájára a választáson.
Rétvári Bence a baloldalnak: Jó reggelt kívánok!
Egyre többen érzékelik az országban, hogy baj van; ezt onnan lehet érezni, hogy a kormány pénzgyűjtésbe kezdett – ezt fejtegette napirend előtti felszólalásában Hiszékeny Dezső. Az MSZP-s politikus elmondta, hogy a lakosság a duplájának érzi a hivatalosan közölthöz képest az inflációt, és hamarosan érzékelni fogja az energiaárak elszállását is.
– Senki nem fog kimaradni a válságból – vetítette előre Hiszékeny.
A baloldali honatya szerint a kormány a háborúra fogja a válságot, de annak valódi oka, kiindulópontja a „választások előtti osztogatás” volt, ami szerinte minden valós gazdasági háttér, fedezet nélkül történt.
– Most ismerték be, hogy a rezsicsökkentés nem fenntartható, most szedik be az árát a lakosságtól – szajkózta az MSZP-s országgyűlési képviselő, aki szerint az extraprofitadó valódi kárvallottjai az emberek lesznek. Mint mondta; a légitársaságok már megjelentették, hogy 4-9 ezer forinttal fogják emelni a jegyárakat, végül pedig a kis- és középvállalkozások is árat fognak emelni a rezsinövekedés miatt.
Hiszékeny szerint az út- és vasútépítő cégeket, kavics-, homok- és agyagbányákat kellene megadóztatni. – A mesterségesen teremtett nemzeti tőkésosztály fáradjon a kasszához – kérte a képviselő, aki szerint a kormány válságkezelő lépései inkább tűzoltásnak tűnnek, nem pedig hosszabb távú megoldásnak.
Rétvári Bence miniszterhelyettes válasza elején jó reggelt kívánt a baloldalnak.
– Kezdik észrevenni, hogy mi történik a világban? – kérdezett vissza az államtitkár, aki szerint a baloldal által mostanában felfedezett válságot a háború, és a brüsszeli szankciók hibássága okozza.
Szerinte a baloldalnak épp emiatt a béke szót kellene hangsúlyoznia, ami helyett eddig a fegyverszállításokról és a szankciókról beszéltek.
Rétvári Bence emlékeztetett arra is, hogy a baloldalon tíz éve azt mondogatják, hogy a rezsicsökkentés immáron végképp fenntarthatatlan, most sem hallhatunk tőlük mást. – Hülyeség, szemfényvesztés, népbutítás, néphülyítés, önmagát fogja felszámolni, felelőtlen lépés, veszteségessé teszi a szolgáltatókat, a rezsi ára legyen üzlet – sorolta a baloldal által hangoztatott korábbi szólamokat a rezsicsökkentés témájában a miniszterhelyettes.
– Meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést és a nyugdíjak értékét – ígérte Rétvári, aki arra kérte a baloldali képviselőket, vegyenek egy nagy levegőt, és támogassák ezeket az intézkedéseket.
Tordai Bence kommunista hívószavai
Tordai Bence napirend előtti felszólalásában svéd mintára hivatkozva a mértékletesség szempontját hangsúlyozta a fenntarthatóság érdekében. A Párbeszéd képviselője úgy vélte, a kapitalista ideológia folyamatosan a növekedésre fókuszál, miközben inkább az emberre, nem pedig a profitra kellene koncentrálni. Tordai megerősítette pártjának az alapjövedelem bevezetésére vonatkozó javaslatát, ami szerinte csökkentené a társadalmi különbségeket. A kormány túl sokat halmoz fel egyeseknél, másoknál viszont túl keveset hagy – hangoztatta.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára válaszában meglepőnek nevezete, hogy Tordai a mértékletességről beszélt, miközben nem ez jellemezte őt a T. Házban, ahol sorozatos botrányaival hívta fel magára a figyelmet. – Komoly pálfordulás, kíváncsiak leszünk arra, hogy ez a mértékletesség a következő időszakban miként fog érvényesülni a parlamentben– fogalmazott Tuzson Bence, aki szerint leginkább a kommunizmusra voltak jellemzők az olyan hívószavak, amelyeket a képviselő most emlegetett. Hangsúlyozta: a kormány célja a közjó megteremtése, az, hogy az emberek egyre jobban éljenek, ennek pedig fontos része, hogy legyen elég energia Magyarországon. Az európai energiapolitika azonban elhibázott, emiatt növekednek az energiaárak – mutatott rá Tuzson, aki szerint ezért fontosak az alternatív energiaforrások, így a napenergia. – Ha mértékletességről van szó, akkor azt is gondolja át, hogy a magyar embereknek mi a jó, mikor mire kell pénzt költeni Magyarországon– fogalmazott az államtitkár.
(MNO)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
