Milyen szobát, várost kerüljünk, és miért csapjuk fel feltétlenül a szótárt?
Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusának segítségével összegyűjtöttük, mi az, amire allergiásként érdemes még figyelni, mielőtt útnak indulunk – írja a Házipatika.com.
1. A nyaralás időpontjának és helyszínének megválasztásakor vegyük figyelembe a számunkra komoly gondokat okozó növények virágzását. Ne menjünk olyan helyre és időpontban nyaralni, ahol és amikor a légkör telített az allergén pollenekkel.
2. Utazás előtt javasolt felkeresni a kezelőorvosunkat, hogy beszerezhessük a szükséges gyógyszereket. A felírt készítményekből inkább többet vigyünk magunkkal, és tartsuk őket eredeti csomagolásukban.
3. Ételallergiás beteg számára ajánlott előzetes információkat gyűjteni a helyi konyha jellegzetességeiről. Érdemes az allergén élelmiszer nevét a célország nyelvén is ismerni, hogy a készételek csomagolásán vagy éttermekben biztosan ellenőrizni tudjuk.
4. A szálláshely kiválasztásánál nem árt, ha figyelembe vesszük a következőket:
5. Mielőtt hosszú útra indulunk lehúzott ablakkal, beszállás előtt 10 perccel kapcsoljuk be az autóban a klímát vagy a fűtést. Ez idő alatt távozik a rendszerből minden olyan anyag -penészgomba, por- , amely allergiás reakciót idézhet elő. Különösen pollenallergia esetén érdemes aztán később, utazás alatt az ablakokat felhúznunk, és bekapcsolt klíma mellett utaznunk, kiszűrve így az allergéneket.
6. Ha repülővel utazunk, felszállás előtt érdemes orrsprayt használni. Az allergiások ugyanis hajlamosabbak a repülés során jelentkező füldugulásra. Ennek esélyét csökkenthetjük, ha biztosítjuk a fülkürt szellőzését, a szabad orrlégzést.
7. Táplálékallergia esetén az étkezések során fokozottan ügyeljünk az összetevőkre. Sem a repülőn, sem pedig az étteremben elkészített ételek összetevőiben nem lehetünk biztosak, ezért amennyiben a helyzet nem egyértelmű, inkább ne fogyasszuk el az ételt.
8. Allergiás, érzékeny bőrűek esetében nem árt az óvatosság a naptejek alkalmazását illetően. A kozmetikai készítményekben az illatanyagok és konzerválószerek is allergiát válthatnak ki, amely reakciót a napsugárzás tovább erősíthet. Ne feledjük, amennyiben új terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, és mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt egész testünkön alkalmaznánk!
9. A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés-, leggyakrabban méh- és darázsméreg-allergiától. Enyhébb tünetek lehetnek az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő, súlyosabb esetben viszont életveszélyes állapot, anafilaxia is kialakulhat. Ilyenkor minden esetben azonnali orvosi ellátás szükséges. Diagnosztizált betegek, ismert allergia esetén ne mulasszuk el a csomagba készíteni az elsősegélyhez nélkülözhetetlen adrenalininjekciót.
10. Kellemetlen „mellékhatás”, ha a napsütötte bőrszín mellett szokatlan bőrpanaszok jelentkeznek. A napallergia akut tünetei közé tartozik a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csomók, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással. A napallergiások nyári vakációját megkeserítheti, ha megfeledkeznek róla, hogy a tünetektől a vízparti árnyék sem nyújt teljes védelmet, hiszen annyi sugárzás ott is éri a bőrt, amely elegendő az allergiás bőrreakciók kiváltásához.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
