A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpontjának Teremtésvédelmi Kutatóintézete április 28-án tartotta első konferenciáját Budapesten. A tudományos tanácskozáson a jog, a filozófia, a teológia, a műszaki és élettudományok szakértői vettek részt, és azokat a közös metszeteket keresték, melyek a testi-lelki egészség és környezet közötti határmezsgyén helyezkednek el.
A tanácskozást Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte: a kutatóközpont célkitűzései a természet leigázásának kultúrájával szemben az ember és természet harmonikus együttélésének gondolatiságában helyezkednek el.
Bevezető előadásában Zlinszky János, a Teremtésvédelmi Kutatóintézet vezetője felidézte a fenntartható fejlődés nemzetközi mérföldköveit, a Római Klub első jelentésének, majd az 1972-es stockholmi konferencia alapelveinek jelentőségét. Emlékeztetett, hogy ötven éve hívta fel VI. Pál pápa az emberiséget a természet iránti felelősségére, mely üzenetet a pápák azóta rendre megerősítettek. Zlinszky János rámutatott, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása is félidőben jár a 2030-ig tartó úton, és
A kutatóintézet a keresztény társadalmi tanításból kiindulva, a teremtésvédelem megközelítése alapján vizsgálja a társadalom és a környezet helyzetét – mondta az intézet vezetője. – A teremtésvédelmi megközelítés alapja, hogy a természet integráns részének tekinti az embert, aki a rábízott természetet a jó gazda odafigyelésével, gondosságával és szeretetével műveli. Ezáltal lehetséges a stabilitás kialakítása, amelyhez rendszerszintű változásra van szükség. Ezzel összefüggésben Zlinszky János hangsúlyozta Magyarország külpolitikai felelősségét is. Mint elmondta, a kutatóintézet célja, hogy a fenntarthatóság tudományterületeinek eredményeit megismertesse a szélesebb közönséggel is, támogassa az idevonatkozó kutatásokat és a különböző tudományterületek találkozását.
A konferencia fókuszában a testi-lelki egészség és a környezet kapcsolata állt. A „planetáris egészség” volt az egyik kulcsfogalom. Ennek lényege, hogy egészséges bolygó nélkül nincs egészséges ember. Az előadók hangsúlyozták, hogy
A rossz minőségű, sivár környezet közvetlenül is egészségkárosodást okoz, ami akár az életből elvesztett években is kifejezhető.
A kérdéskörhöz szorosan kapcsolódik a terület alkotmányjogi szabályozása is. Ahogy azt Bándi Gyula, a jövő nemzedékek ombudsmanja is kifejtette, az egészséges környezethez való jog, bár a legfiatalabb alapjog, mégis az egyik legfontosabb, hiszen az élethez való jog szinonimájának is tekinthető, és a többi alapjog érvényesülésének előfeltétele.
A számos érdekes, sokszínű téma közül, amelyeket az előadók érintettek, kiemelendő a gyermekek oktatásának fontossága, hiszen a társadalom aktív részvétele és tartósan támogató hozzáállása nélkül nem valósulhat meg a szükséges életmódváltás folyamata.
A konferencia zárásaként valamennyi felkért hozzászóló részvételével rögzítették az együtt gondolkodás során megjelent válaszokat és a felmerült további kérdéseket, valamint összesítették a nap eredményeit. A konferencián elhangzottak összefoglalója hamarosan elérhető lesz az intézet honlapján.
Az április 28-i rendezvény munkáját a Teremtésvédelmi Kutatóintézet folytatja. További információ: [email protected].
Forrás: PPKE, Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont, Teremtésvédelmi Kutatóintézet
Fotó: PPKE BTK Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
